Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

A teljes választási folyamat nyilvánosságát korszerű körülmények között úgy tudjuk megteremteni, ha igénybe vesszük azokat az informatikai lehetőségeket, amelyek az utóbbi évtizedben mind elterjedtebbek, és ma már a közigazgatás működésének alapjává váltak. Az optimális megoldás az lenne, ha az ország minden szavazóköréből (kb. 11 ezer) közvetlen hálózati összeköttetés lenne az Országos Választási Központtal. Ma azonban még nem itt tartunk. 1990-ben a választási eredményeket a megyeszékhelyekről még faxon küldték a Választási Központba, s az eredmény várakozásának időpontjában a TV képernyőjén a lakosság azt láthatta, hogy „nincs adat”. Már 1994-ben az ország ezer településén az eredmények adatrögzítése számítógépen történt, s a részeredmények hálózaton érkeztek az Országos Választási Központba. A választás estéjén rövid időközönként újabb és újabb eredményt lehetett közölni a Magyar Televízióban. Ebben a választási folyamatban az egyes eljárási cselekményeket (pl. választójogosultak nyilvántartásának elkészítése, jelöltek nyilvántartásba vétele, előzetes eredmény-megállapítás) már informatikai eszközökkel, kimondottan e célra fejlesztett választási szoftverekkel támogatták, így meglehetősen nagy biztonsággal és igen rövid időn beül lehetett adatokat közölni a választásról. 1998-ban nemcsak az Internetes megjelenés jelentett áttörést, hanem erre az időszakra a teljes 72 napos eljárási folyamatot integrált alkalmazás-rendszer támogatta, s maga az eredmény-megállapítás is az egyes adatok helyszíni rögzítésével egy központi adatbázisból rögtön az Interneten jelent meg. Így a választás estéjén – mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások alkalmával – a szavazókörök zárása után a lakosság akár a saját gépén, akár a tévén percről percre láthatta az eredmények alakulását.

A közigazgatás korszerűsítésében 2000. január 1-én infrastrukturális szempontból áttörést jelentett az okmányirodai hálózat létrejötte. A 2002. évi országgyűlési képviselő választások lebonyolítása a már üzemszerűen működő okmányirodai infrastruktúrán történik. Az okmányirodai rendszerek jellemzője, hogy teljes mértékben megfelelnek az Internet/Intranetes megoldásoknak. A rendszerek fejlesztésénél használt megoldások biztosítják, hogy a választási rendszerek üzembiztos feltételek mellett, megfelelő védelemmel, és kellő tartalékokkal rendelkező környezetben üzemelhetnek. A választás informatikai rendszerei lefedik a teljes választási folyamatot, a névjegyzék készítéstől a végleges jogi eredmény megállapításáig. Az okmányhálózat használata és az alkalmazások integrált kialakítása biztosítja a kitűzött célok megvalósulását:

·        folyamatos, nulla hibával történő üzemelés,

·        a választások eredményének gyors és hiteles megállapításának támogatása,

·        a választás tisztaságának megőrzése, a választási alapelvek érvényesülése,

·        a választási szervek, pártok, média, és a nagyközönség folyamatos tájékoztatása

Az előzetes és a végleges (jogi) eredménymegállapítás továbbra is elkülönül egymástól, azaz adat az egyikből a másikba nem kerül át. A választás informatikai modelljét az 1. ábra mutatja. A következőkben a választást támogató főbb informatikai rendszerek leglényegesebb funkciót ismertetjük. A később ismertetendő rendszereken túl még számos, kisebb rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését, mint például a közszolgálati televíziók adástámogató rendszere, a választástörténeti adatbázis, a kiadványkészítés, a pénzügyi információs rendszer, valamint a belső ügyviteli rendszer.

A körzetesítést, névjegyzék-készítést és kezelést, valamint a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását kezelő rendszer

A rendszer képes a korszerűsített népesség-nyilvántartó rendszer megyei adatbázisán a körzetesített adatállományok fogadására és átadására, figyelembe véve a közigazgatási hivataloknál telepített eszközparkot (személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerver, nyomtató, vágógép). Kezeli a központi rendszerből érkező, választójoggal nem rendelkezők állományát, és alkalmas arra, hogy kezelje az országgyűlési képviselőválasztás második fordulójára nagykorúvá váló választók adatait is. A rendszer fel van készítve a pártok, a választási szervek, valamint más szolgáltatás igénylésére jogosultak részére statisztikai jellegű adatszolgáltatási igények kielégítésére.

A jelöltajánlást ellenőrző rendszer

A jelöltajánlást ellenőrző rendszer rögzíti a jelöltek által benyújtott ajánlószelvények adatait; számítógéppel támogatott ellenőrzést végez. A rögzítés és ellenőrzés az országos egyéni választókerületi székhelyeken történik, a megyei közigazgatási hivatalokba telepített adatbázisok felhasználásával. Az adatok ellenőrzése, elérése (megfelelő névjegyzék-állomány, választójoggal nem rendelkezők adatai) közvetlenül az okmányrendszer kibővített hálózatán keresztül lehetséges. E rendszer szolgáltatja a választási bizottságok döntéseihez szükséges ellenőrző listákat és statisztikai adatokat is.

A választás-előkészítő rendszer (VER) és a nyomdai adatküldést és fogadást támogató rendszer

A VER feladata, a választáson induló egyéni jelöltek, pártok és listák adatainak nyilvántartása a központi adatbázisban. Naprakész adatszolgáltatást biztosít a választási szerveknek, elvégzi az adatátadást a Tájékoztató Rendszer felé, statisztikai kimutatásokat készít, és eseti adatszolgáltatást biztosít. A jelöltállítás folyamatát a 2. ábra mutatja.

Adatokat szolgáltat az Országos Választási Bizottságnak (OVB) és a Pénzügyminisztériumnak a pártok és független jelöltek támogatásával kapcsolatos feladatai elvégzéséhez. A rendszer képes a jelöltállítási időszakban a jogorvoslatok, hiánypótlások követésére, valamint az adatellenőrzés támogatására (jelöltek adatainak on-line ellenőrzése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból és a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásából). A jelöltajánlás lezárása után a rendszer megvalósítja a szavazólapok gyártásához szükséges adatok pontos, egységes, zárt és biztonságos rendszerben történő elektronikus átadását a nyomda részére. A rendszer – a szavazólapok választási bizottságok által történő jóváhagyása érdekében – a szavazólapok képét elektronikus úton szintén továbbítja az okmányhálózat igénybevételével. A rendszer szolgáltatja az adatokat a szavazatösszesítési adatbázis megalapozásához.

Az előzetes szavazatösszesítő rendszer

Ez a rendszer fogadja és rögzíti a névjegyzék záró adatait, illetve a nem működő szavazóköröket. Biztosítja a szavazásnapi rendkívüli események fogadását és ellenőrzött átadását a Tájékoztató Rendszernek. Fogadja és összesíti és megjeleníti – a tájékoztató rendszeren keresztül – a napközbeni részvételi adatokat.

A rendszer végzi az előzetes eredmény megállapítását adatlapok és szavazóköri jegyzőkönyvek rögzítését, szavazatok összesítését, a beérkezett adatlapok/jegyzőkönyvek feldolgozottsági szintjének figyelését és megjelenítését. A folyamatosan érkező adatokat átadja a Tájékoztató Rendszernek (ideértve a közszolgálati televíziók rendszerét) is. Kezeli a különböző típusú választási eredmények megsemmisítését (szavazóköri eredmény, egyéni választókerület, lista) és kezeli az adatlap-specifikus vitatott szavazatokat. Külön szoftver készül a helyi választási irodák támogatására az adatlapok, jegyzőkönyvek számszaki ellenőrzésére. A rendszer biztosítja az adatokat az ötnyelvű gyorskiadvány (a választás éjszakáján) készítéséhez, támogatja a gyors adatszolgáltatást az előzetes eredményekről (majd a választás végén a végleges jogi eredményekről) a pártoknak és más, igénylő szervezeteknek („Párt-CD”). Az előzetes szavazatösszesítő rendszer adatbázisából készíti el az Országos Választási Iroda jelentését is.

A tájékoztató rendszerek

A tájékoztató rendszer a választás teljes folyamata során – az egyes szakaszok és események sajátosságainak megfelelő formában, tartalommal és gyakorisággal – biztosítja a választási szervek, a polgárok, a média és a pártok informálását intranetes és/vagy Internetes hozzáféréssel, szabványos adatállomány átadással. A választási fordulókat megelőző és követő napokon a hazai és nemzetközi érdeklődők, a sajtó és pártok képviselői számára a Belügyminisztérium Duna Palotában üzemelő rendszer biztosítja a személyes tájékozódás lehetőségét, valamint az intranet/Internetes tájékoztató rendszer kivetítős változata segíti a tájékoztatást. Elkülönített, demilitarizált zónában lévő szerveren valósul meg az a kommunikációs felületet, amely biztosítja az adatállományok átadását az adatigénnyel jelentkező szolgáltatók számára. A tájékoztató-rendszer kapcsolódási lehetőséget biztosít a különböző tartalomszolgáltatóknak (Internet, WAP). A tájékoztató rendszerek szolgáltatják a TELETEXT rendszerben megjelenő adatokat is.

A végleges szavazatösszesítő rendszer

A végleges szavazatösszesítő rendszer biztosítja a végleges eredmény jegyzőkönyveinek fogadását, ellenőrzését, követi a jogorvoslati eseményeket. Adatokat szolgáltat a területi listák százalékos határainak megállapításához, elvégzi a mandátumkiosztáshoz szükséges előzetes számításokat. A rendszer képes a számított és manuálisan összesített adatok közötti eltérések kezelése. Előkészíti az OVI-, illetve az OVB-jelentéseket, valamint biztosítja a végleges jogi eredmény adatait a kiadványt készítő rendszerek számára.

A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer

A rendszer feladata, hogy a jegyzőkönyvek adataiból, statisztikai módszerek alkalmazásával felhívja a figyelmet a szignifikáns eltérésekre. A választási számítógépes hálózaton a választás éjszakáján kb. 2400 számítógép működik összehangoltan. A számítógépes rendszeren előállított választási eredmény nem hivatalos (végleges) eredmény. A hivatalos (végleges jogi) eredmény megállapítása az illetékes választási bizottságok jogkörébe tartozik. A számítógépes eredmény tájékoztató jellegű, amelyeket az Országos Választási Iroda előzetesen nyilvánosságra hoz. A hiteles, kézzel kitöltött, és a szavazatszámláló bizottságok minden tagja által aláírt jegyzőkönyvek manuális ellenőrzése után az adatokat összevetik a számítógépben rögzített adatokkal s ezután állapíthatják csak meg a testületek a jogilag hiteles eredményt.

A választások finanszírozása

A választások költségeinek biztosítása az állami költségvetés feladata. Erre a célra a választást megelőző évben előre elkészített költségvetés alapján külön országgyűlési határozattal kell biztosítani a szükséges fedezetet. Ez azonban csak az állami feladatokra terjedhet ki, így tehát nem tartalmazza a következőket:

·        a pártok által választási kampányra fordított összegeket;

·        az önkormányzati többletkiadásokat (választási normatíva túllépése);

·        a rádiók, televíziók kiadásait;

·        az önkormányzati intézmények által ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat (pl.: választási gyűlés céljára helyiség).

A választás állami feladatainak végrehajtása során az alábbi költségelemek merülnek fel:

·        választói névjegyzék elkészítése;

·        kopogtató cédula és ajánlószelvény előállítása és kézbesítése; szavazólapok, nyomtatványok előállítása és szállítása;

·        szavazókör felszerelése: urnák, szavazófülkék stb.;

·        tájékoztató kiadványok (Választási Füzetek, lakossági szórólapok);

·        számítógépes fejlesztés, működtetés (hardver, szoftver, hálózat);

·        ügyvitel (telefon, fax, sokszorosítás, irodaszer stb.);

·        szavazóhelyiségek üzemeltetése (világítás, takarítás, őrzés stb.);

·        oktatási anyagok, videofilmek;

·        szállítási költségek;

·        személyi kiadások (50 ezer szavazatszámláló és 10 ezer választási bizottsági tag);

·        élelmezési költségek;

·        pártok kampányához nyújtott állami támogatás;

·        választási részvételt támogató pártsemleges propaganda.

A választás állami költségeit a Belügyminisztérium tervezi. A jóváhagyott költségvetés alapján az egyes feladatok normatíváit, tételeit a belügyminiszter rendeletben állapítja meg. A központi kiadásokkal kapcsolatos feladatokat az Országos Választási Iroda látja el: központi fejlesztések (pl.: számítógépes rendszer), központosított beszerzések (szavazólapok, urnák). A területi választási iroda vezetője a fővárosi és megyei szintű feladatok finanszírozását végzi. A helyi választási iroda vezetője (jegyző) biztosítja a telepü­lési szintű, továbbá a szavazatszámláló bizottság működésével kapcsolatos költségeket. A választások pénzügyi kiadásának teljesítéséről – a választások lebonyolítása után – a belügyminiszter, továbbá az Állami Számvevőszék beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót megelőzi az Állami Számvevőszék vizsgálata, amely a választási pénzeszközök felhasználásának törvényességére és annak célszerűségére is kiterjed. A számvevőszéki vizsgálat az országos, a területi és a helyi választási szervekre, a választás valamennyi szereplőjére kiterjed.

Rytkó Emília [Változó Világ 50.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010