Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Google

Web www.valtozovilag.hu

...olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói...

Mózes

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

 

   

A választás és a választási eredmények 

 

 

 

A választási fordulók érvényessége és eredményessége

 

Az országgyűlési választási rendszer kétfordulós. A választások érvényessége a szavazáson részt vevő választópolgárok számától, a választás eredményessége pedig a jelöltre leadott szavazatok számától függ. Az egyéni választókerületben akkor érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott. Ha a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott, akkor az első forduló érvénytelen és második választási fordulót kell tartani. Az érvényes első forduló akkor eredményes, ha az egyéni választókerületben valamelyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét. Ha egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét, az első forduló eredménytelen és második választási fordulót kell tartani. A második választási forduló érvényességéhez az kell, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint egynegyede részt vegyen. Ennek hiányában a második forduló érvénytelen. Az érvényes második forduló akkor eredményes, ha a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak. Ha a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak, a második választási forduló eredménytelen. Egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki az érvényes választási fordulóban az ott előírt szavazatszámot megkapta. A területi választókerületben az érvényesség kritériumai megegyeznek az egyéni választókerületben előírt feltételekkel. A listára leadott szavazatoknál nincsenek eredményességi kritériumok.

 

A második fordulóban induló jelöltek

 

Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele (érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint a felét (érvényes, de eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt. (Ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet); képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehet megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani.

 

A szavazás ideje és helye

 

Szavazni kizárólag személyesen, a szavazás napján reggel 6.00 órától 19.00 óráig lehet abban a szavazókörben, amit a választópolgárnak megküldött értesítőszelvényen megjelöltek. A szavazás napján a szavazóhelyiséget nem lehet bezárni, rendkívüli esemény kivételével a szavazást szüneteltetni, illetőleg a szavazás idejét nem lehet meghosszabbítani. A szavazatszámláló bizottság 3 választott tagból és a jelöltek képviselőjéből áll. Minden szavazóhelységben legalább 2 szavazófülkét kell biztosítani a titkos szavazás feltételeként, ahol tollat kell biztosítani a szavazólap kitöltéséhez.

 

Igazolással szavazás

 

Az a választópolgár, aki ezen a napon nem tudja leadni a szavazatát az értesítőben megjelölt lakóhelye szerinti szavazókörben, előzetesen igazolást kérhet a jegyzőtől arra nézve, hogy szerepel a választójogosultak nyilvántartásában és joga van arra, hogy egy általa megjelölt másik településen a szavazatát leadhassa. Igazolást a választást megelőző pénteken lehet utoljára kérni személyesen, de lehet levélben is igazolásért folyamodni úgy, hogy az legkésőbb a szavazás előtt 5. nappal megérkezzen a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez és módja legyen az igazolást a kért címre postai úton eljuttatni. Az ország határain kívül a választópolgár nem tudja leadni szavazatait, s noha van választójoga, a szavazásban akadályozott.

 

Mozgó urna

 

A választójog gyakorlásának feltételeit azoknak az állampolgároknak is biztosítani kell, akik kórházi kezelésük, vagy egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak elmenni a szavazókörbe. Ilyen esetekben a választópolgár vagy hozzátartozója a jegyzőtől előzetesen kérheti, hogy a szavazás napján az adott szavazókör két szavazatszámlálója egy mozgó urnával a választópolgárt felkeresse.

 

A szavazás módja

 

A szavazóhelyiségben a szavazás törvényes lebonyolításáért, a rend fenntartásáért a szavazatszámláló bizottság elnöke felel. A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezve a szavazatszámláló bizottságnál igazolja személyazonosságát és lakcímét, s csak ezt követően szavazhat.

a) A személyazonosság és a lakcím igazolása ma már többféle hatósági igazolvánnyal is történhet. Az állampolgárok egy része „régi” személyi igazolvánnyal rendelkezik, amely tartalmazza mindezeket az adatokat, így a célnak megfelel. Az állampolgárok másik része már új személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, amely tartalmazza fényképét és aláírását, ez esetben azonban birtokában kell legyen egy úgynevezett lakcímigazolványnak (teljes nevén: személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány), amelyek együtt felelnek meg a törvényi követelménynek. Az elmúlt két évben végbement törvényi változások következtében mára azonban nemcsak a személyazonosító igazolvány, hanem más – fényképet és aláírást is tartalmazó –dokumentum is alkalmas a személyazonosság igazolására. Ez lehet az útlevél, vagy lehet a 2001. január 1. után kiadott kártya formátumú gépjárművezetői engedély, de ez utóbbi két esetben is szükséges hozzá bemutatni a lakcímigazolványt. (Ezek az információk a választópolgárnak kiküldött értesítő hátoldalán is megtalálhatók.)

b) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a választópolgárnak átadja a két db szavazólapot (plusz a szavazat leadásához egy borítékot). A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal látják el. Enélkül a szavazólap érvénytelen. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja.

c) A titkos szavazáshoz a választópolgárnak szavazófülke áll rendelkezésére. A szavazófülkében a választópolgár egyedül tartózkodhat. Mozgásában korlátozott vagy fogyatékkal élő választópolgárt hozzátartozója bekísérheti a szavazófülkébe. A választópolgár mindkét szavazólapon csak egyetlen szavazatot adhat le oly módon, hogy az általa kiválasztott jelölt, párt neve melletti/feletti körben egymást metsző két vonallal (X, +) jelzi a szándékát. Fontos szabály, hogy a szavazat érvényességének a feltétele, hogy a választópolgár az erre a célra megjelölt kört használja a szavazat bejelölésére, mert az aláhúzott, vagy bekeretezett név, vagy bármi más jelölés érvénytelen.

d) A szavazatszámláló bizottság a választópolgár érdeklődésére vagy esetleges felvetésére köteles minden esetben szakszerű felvilágosítást adni, a szavazás módját ismertetni. Fontos, hogy ezt a tevékenységét úgy végezze, hogy egyidejűleg ne befolyásolja a szavazót a szavazásban. Ne adjon tanácsot, ne befolyásoljon, általában is semleges magatartást tanúsítson.

e) Ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta, egy esetben kérheti a szavazatszámláló bizottságot, hogy azt cserélje ki egy új szavazólapra. A szavazatszámláló bizottságok a szavazóköröket 19 órakor bezárják. Az a polgár, aki ezt megelőzően még belépett a szavazókörbe, vagy annak az előterébe tartózkodik, még természetesen a szavazatát leadhatja, de zárás után új szavazót nem lehet fogadni.

 

Eredménymegállapítás

 

A szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja együttesen köteles a szavazatokat összeszámlálni. A lezárt urna sértetlenségének ellenőrzése után először megszámlálják a leadott összes szavazólapot és összehasonlítják a megjelent választópolgárok számával. Ezt követően külön-külön megállapítják az egyéni és listás szavazatok tekintetében is az érvényes és érvénytelen szavazatokat, majd az érvényes szavazólapokból az egyes jelöltekre, listákra leadott szavazatok számát. Az eljárási törvényben részletesen leírt szabályok szerint többszörös ellenőrzést, újraszámlálást és külön-külön csoportokba való kötegelést elvégezve az eredményt jegyzőkönyvben rögzítik. A megállapított eredményről a szavazatszámlálást segítő jegyzőkönyvvezető először egy adatlap gyors kitöltését végzi el, amit faxon továbbít az adatrögzítő központba. Ezt követi a jegyzőkönyvek többszörösen ellenőrzött és pontosított adatokkal való kitöltése 3 eredeti példányban, amit valamennyi szavazatszámláló bizottsági tag aláír. A kitöltött jegyzőkönyveket a szavazókörben keletkezett valamennyi dokumentummal együtt a szavazatszámláló bizottság elnöke beszállítja a helyi választási irodába. Az eredmény tekintetében különbséget kell tenni a gyors előzetes eredmény és a végleges jogi eredmény között. Az előzetes eredmény az adatlapokon szereplő számok összesítéséből megállapítható, választási irodák által feldolgozott számítógépes adat, amelyet az Országos Választási Iroda törvényi felhatalmazás alapján az összesítés során folyamatosan nyilvánosságra hoz. A végleges jogi eredményt a kézi számlálással megállapított jegyzőkönyvi adatok összesítése alapján állapítják meg, amelyet a választási bizottságok hoznak nyilvánosságra. A választást követő hétfői napon 24.00 óráig 176 egyéni választókerületben állapítják meg az első forduló eredményét, és 20 területi választási bizottságban a területi listákra leadott szavazatok eredményét.

 

A jogorvoslatok általános szabályai

 

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg:

·        panasszal a választási eljárásban érintett szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése).

·        kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása).

Közös elem, hogy mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés vélelmezése esetén terjeszthető elő. A puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi. A jogorvoslatok általános szabályai szerint a választási jogorvoslat – az OVB-nek nem fellebbviteli fórumként hozott döntése elleni jogorvoslat kivételével – kétfokú, első fokon választási bizottság, másodfokon bíróság jár el. A választási eljárás jogorvoslati fórumai a következők:

·        a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi vagy területi választási bizottság dönt. Az eljáró fórumot az határozza meg, hogy a kifogásolt döntés az egyéni választókerületi vagy a listás szavazással összefüggésben született. A szavazatszámláló bizottságokkal egy tekintet alá esnek az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottságok döntései (első fok).

·        Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt (első fok).

·        A területi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt (első fok).

·        Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak, illetőleg a területi választási bizottságnak fellebbviteli fórumként hozott döntései ellen benyújtott kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt (másodfok).

·        Az Országos Választási Bizottságnak bármely ügyben hozott döntése ellen benyújtott kifogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

A választási bizottság a beérkezett kifogást az ügyhöz kapcsolódó iratokkal együtt legkésőbb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt. A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti. A választási bizottság és a bíróság határozatát – annak meghozatala napján – az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A jogorvoslat általános szabályait – a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban – az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak (OEVB vagy TVB) a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni. A választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogás alapja a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán kívül az lehet, ha a választási bizottság (OEVB vagy TVB) a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás szabályait megsértette.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogásoknál. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az ismét legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

 

Rytkó Emília [Változó Világ 50.]

 

 


 

Vissza

 

Beszélgetések az Új Kertben :: Poesis :: Emberhit :: Változó Világ Mozgalom

Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Pályázatok :: Impresszum

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010

 

Site Meter