Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Ha az ember az Őrségi népi táplálkozást felületesen szemléli, ha csupán látogatóként tér be egy házba, vagy alkalmi étkezésre hivatalos, megállapíthatja: igencsak csökkent a választék, de igencsak felugrott a húsfogyasztás. Szóval, ha betér az ember valahova, a mélyhűtő ládából előkerülnek a húscsomagok és alig telik el egy óra, az asztalon már ott piroslik a rántott hús vagy ott gőzölög a pörkölt. Ugyanez a menű szokásos keresztelőkön, lakodalmakon és halotti torokon is. Lakodalmakon ez a kétféle étel kiegészült még fasorozottal, baromfival, esetleg hurkával is.

Ha azonban az érdeklődőnek mélyebb betekintésre is alkalma nyílik egyes étkezési szokásokba, egyes hozzájuk kapcsolódó szokásanyag tanulmányozására, tradicionális jegyeket regisztrálhat.

Szalafőn egy idősebb, paraszti hagyományokat képviselő házaspárnál érdeklődtem az általános heti étrend után. A felsorolás a következőképpen kezdődött: tudja, kedves, mi keresztények vagyunk, reformátusok. Minden kedden és minden pénteken szemes babból főtt ételt eszünk. Kedden általában főt babot lé nélkül, rajta olajban dinsztelt hagyma a feltét. Pénteken babsalátát, babgulyást eszünk, olykor hússal és csipetkével. Ez a szokás a "régi világból" maradt ránk, mert valaha minden protestáns megtartotta a húsvéti (nagypénteki) és a karácsonyi (december 24-i) böjt emlékét. (Csak zárójelben említjük, Püski Sándor Békés megye református vidékéről származik és emlékezett rá: gyerekkorában péntekenként ők is "paszulyt" ettek.) A babos böjt emléke Kardos László könyvében is szerepel. Karácsony böjtjén babgánica járta (a főtt babot saját levében összedagasztják kevés liszttel és meggyúrják, majd egy kevés főzés után kiszaggatják, vöröshagymás zsírral és tejföllel leönti), mint mondják, azért, hogy a következő esztendőben gazdag legyen a babtermés.

A babbal való böjtöt, ha időben visszafelé követjük, nem várt eredményre bukkanhatunk. Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória és Strbik Andrea: A zsidó Budapest című könyvéből idézünk. Előljáróban megjegyezzük: a purim igazi vidám zsidó ünnep, egymagában egyesíti a szaturnália, a szilveszter, a karnevál és a farsang szokásait. És mosta purimra vonatkozó szokás: "Késő délután otthon, a purim étrendje különleges ételneművel: sós vízben főzött bab (Dániel eledele a fogságban, Eszter királynéé Ahasvéros udvarában), hal, édes töltött káposzta és különleges sütemények." (233.l.) Dániel böjtjére vonatkozó rész a Bibliából: Dániel a babilóniai király szolgálatába került. "A király elrendelte, hogy adjanak neki (Dánielnek és a három ifjúnak) minden nap a király ételéből" "Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével." "Engedjék meg, hogy zöldségfélét együnk és vizet igyunk." "Tíz nap múlva szebbnek látszottak és kövérebbek voltak azoknál az ifjaknál, akik a király ételéből ettek." (Dániel könyve, a sólet." (275.l.) Ha a bibliai utalást: II. Mózes 16:29 skk. Verseit olvassuk, a következőket találjuk: "Láthatjátok, hogy az Úr adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő hatodik napon két napra való élelmet." "Izrael háza mannának nevezte el ezt a dolgot, amely olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé." A hagyományos zsidó sólet fehérbabból (apró szemű, gyöngybabból) készült. Nyilván nem véletlenül. Arra is gondolha tunk, hogy a bab olcsó tömegélelmezési cikk falun, mindenki számára hozzáférhető, mert minden ház termeszti, egészséges eledel, magas a kalóriaértéke. Ezek a sajátosságai igencsak hasonlítanak a manna tulajdonságaira. És éppen ezeknek az analóg vonásoknak az alapján kérdezzük: a bab nem a manna szimbóluma? És akkor a bab-böjt még jobban érthető, hiszen áttevődött keresztény közegbe.

Érdemes talán a mannáról néhány szót szólni. Bognár Sándor gabonakutató, egyetemi tanár megállapítása szerint a "mennyei manna" a Tamarisous-bokron élősködő manna-pajzstetű, amely állat az említett örökzöld bokron több rétegben bevonja testét úgynevezett mézharmattal. A mézharmat a testén megszáradva, cukorban gazdag, a kiszáradás ellen vastag védőréteget képez. Ha valaki éhezik a Sinai sivatagban, ezekből sok cukrot, fehérjét és zsírt nyerhet. (Új Ember, 2000. június 25.)

Figyelemre méltó szerepet tölt be az őrségi szokásanyagban a tükör. Ipolyi Arnold Magyar míthologiája a varázsszerek között említi. A varázsgyűrűt, ha a hős megfordítja, szellemeket idéz elő, átlátja a világot. Az utóbbi értelemben került a helyére a mondában a varázstükör, amelyben mindent meg lehet látni, ami a világon történik. A későbbi mesékben a tükör válik mindent látó látcsővé. Az Őrségben szerepet kap, többek között, a lakodalmakon.

Több, mint tíz esztendeje hivatalos voltam szomszédom lánya esküvőjére és az azt követő lakodalomra is. A szénapajtát ürítették ki. Jókora faalkotmány, hiszen olykor tíz-tizenkét marhának tároltak benne szénát. Asztalokkal, padokkal rendezték be, 120 személy részére. A díszítést az asztalokon virágcsokrok, gyertyák képezték, a falakon színes, házilag előállított papírfüzér, szerpentin vonta magára az ember figyelmét, no, meg az ifjú pár háta mögé erősített fürdőszoba tükör, amelyre szappannal ráírták: n az ifjú pár. Furcsa módon a tükörfelirat bizonyos szögből kétszeresen látszott, olyasformán, mint, amikor a televízió adás "szellemképes". Másnap kérdeztem a háziasszonytól a lakodalmi tükördíszítés titkát. Okát nem tudta adni, csupán a szokásosat válaszolta: "Már a régi öregek is így csinálták." Ugyanakkor nem járhat az ember messze a valóságtól, ha úgy véli: varázslás, termékenység lehet a funkciója, hiszen a felirat egyértelműen kétszeresen látszott.

Napjaink őrségi lakodalmai legnagyobb részükben az őriszentpéteri vendéglőben zajlanak. A lakodalmazók alig egy-két kivétellel a hagyományos díszítést kérik: a virágcsokrokat, gyertyákat, szerpentineket - és az ifjú pár mögé tükröt, "Éljen az ifjú pár" vagy "Legyetek boldogok" felirattal.

Előkerül a tükör halál esetén is. Csak éppen ellenkező előjellel. Ha halott ember van a háznál, a tükröt letakarják fekete kendővel vagy fal felé fordítják. Eredetét a zsidó szokásanyagban lehet megtalálni. "A halott mellett mécsest, gyertyát kell gyújtani, lángja őrködik a nyugvó fölött. Ahol halott van, a tükröket mindenütt a lakásban eltakarják vagy fal felé fordítják." Frojimovics, id. mű 582.1.) A zsidó leírás nem említi a szokás értelmét. Mégis érdemes elgondolkodni azon, van-e összefüggés a lakodalmi tükör kitételén és a halotti tükör eltakarásán vagy elfordításán. Ez utóbbi gesztus talán védelmet nyújt a haláleset szaporodása ellen. Bár országszerte általánosabb magyarázat a szellemjárás elleni védekezés.

1981-ben vettem részt először az Őrségben temetésen. Hivatalos voltam a háznál tartott halotti torra is. Felérve a temetés után a házhoz, a bejárat előtt egy széken lavórt találtam, mellette szappant és a szék hátán törülközőt. Az érkezők mind kezet mostak. Magam szerettem volna a dologtól eltekinteni. Nem sikerült, mert a kézmosás kötelezőnek bizonyult. Ugyanez napjainkban is az őriszentpéteri vendéglőben. Ez a szokás is zsidó gyökereken nyugszik és megvan rá a Bibliabeli utalás is. A kézmosás a zsidóknál a következőképpen történik. "Sírlátogatás. A temetőből kézmosással távozzunk: öntsünk kis vizet a kézhátra, mindkét kézre, háromszor. A kezet megtörölni nem kell. Tépjünk a kapunál egy marok füvet és hátradobva mondjuk: Nőj, mint a növényzet a földben, ti. azért, hogy a látogatásnak nyoma vesszen, hogy ne találjon rá a halál. Tisztító szertartás mindkettő." (Frojimovics, id. mű 591.1.)

A Bibliában Mózes IV. könyve 19. Részének a címe: A tisztító víz. Ebben olvashatjuk: "Ha valaki megérint bármilyen emberi holttestet, tisztátalan lesz hét napig. Az ilyen tisztítsa meg magát azzal a vízzel a vétektől a harmadik és a hetedik napon, akkor tiszta lesz." "Amíg nem hintették meg tisztító vízzel, addig tisztátalan lesz, rajta van a tisztátalanság." (11., 12., 13. vers).

Íme néhány szokás és néhány hozzá kapcsolódó gondolat az Őrség népi táplálkozása című kéziratból. A kutatást ugyanis megismételtem 50 évvel Kardos László első feltárása után.

IRODALOM: Biblia, Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentései. Kiad. A Magyar Bibliatanács megbízásából a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp., 1977.; Bognár Sándor: A manna. Új Ember, 2000. június 25.; Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória és Strbik Andrea: A zsidó Budapest I-II. Bp., 1995. 792.; Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. 1929. II.; Kardos László: Az őrség népi táplálkozása. Bp. 1943. 267.

POGÁNY MÁRIA [Ethnica, 2001./3.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010