| | | A választás lebonyolításának szabályai szerint a választás kitűzésének napjától a választás előtti utolsó napig a pártok kampányt folytatnak, amely a törvény értelmező rendelkezése szerint „választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele”. Különösen a jelöltállítás periódusában jelentősek a pártok által szervezett választási rendezvények, gyűlések sora, a szereplőket népszerűsítő plakátok áradata, hiszen ez az az időszak, amely rendelkezésre áll arra, hogy minél több információt közöljenek magukról a pártok. A választási kampány idején a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. Elhelyezésénél azonban ügyelni kell arra, hogy annak kihelyezése során meg kell szerezni az épület tulajdonosának, bérlőjének, vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulását. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje le más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Aki a plakátot elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30. napig kötelesek azt eltávolítani. Szigorúan tilos plakátot kiragasztani állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen (vagy azon belül), illetve megtiltható plakát elhelyezése középületeken, műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból is. Kivételezett szerepe van a kampányban a médiának, amelyet a kampány céljaira felsoroltakon kívül elsődlegesen igénybe tudnak venni az aspiránsok. A törvény az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meghatározza, hogy a műsorszolgáltatók ebben az időszakban a jelölőszervezetek, illetve a jelöltek részére azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést, továbbá ezekhez véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzhetnek. A választási kampány utolsó napján a műsorszolgáltatók ingyenesen közzéteszik a jelölőszervezetek, illetve a jelöltek által készített politikai hirdetéseket. A kampány időszakában a választópolgárok véleményének alakítását jelentékenyen befolyásolják a közvélemény-kutatási eredmények. Ezeket a statisztikai elemzéseket a közvélemény-kutatók korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatják a szavazás napja előtti 8. napig, amikortól is a törvény szigorúan tiltja, hogy további ilyen információkkal befolyásolják a választópolgárokat. Sem az írott sem az elektronikus sajtó ebben az időszakban már nem ismertetheti előrejelzéseit. A választás előtti utolsó 24 órában pedig a kampányra nézve a törvény teljes szilenciumot rendel. Ez a nap a gondolkodás napja, amikor nem lehet pártrendezvényeket tartani, nem lehet újabb plakátokat kiragasztani, nem lehet további szórólapokat osztogatni az utcán, vagy elhelyezni a postaládákban, hanem meg kell adni a lehetőséget, hogy az előző 71 nap információáradata leülepedjen, s mindenki önmagában, befolyásolás mentesen dönthessen arról, kire fog szavazni. Kétszavazatos választási rendszer A magyar választási rendszer vegyes jellegű. A választópolgárok két szavazólappal szavaznak: egyikkel az egyéni választókerületi jelöltekre, másikkal a területi listákra. Az országos listára a választópolgárok nem szavaznak szavazólappal. A mandátumok az egyéni választókerületben vesztes (mandátumot nem eredményező) pártjelöltekre leadott szavazatok összesítésével, továbbá a területi listán vesztes vagy „túlgyőzött” (mandátumot nem eredményező) szavazatok összesítésével kerülnek kiosztásra. Az egyéni választókerületi alrendszer azt a célt szolgálja, hogy a választókerületnek – az ország meghatározott földrajzi területén élő lakosságnak – választott képviselője, érdekeinek szószólója legyen a parlamentben. Az egyéni választókerületből hiteles személy, a szavazatok tényleges többségét elért képviselő kerül a parlamentbe. Az egyéni választókerületi rendszernek az is előnye, hogy a parlamenti mandátumok elosztásánál kormányzó pártot hoz létre akkor is, ha a valóságban az adott párt nem érte el a szavazatok abszolút többségét. Így az ország akkor is kormányozható marad, ha a szavazatok szóródása miatt nincs egyetlen párt sem, amely a szavazatok több mint 50 százalékát elérte volna. A területi listás alrendszer azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok országos programot, társadalmi alternatívát felmutatni képes pártok között választhassanak. A listás választás előnye, hogy társadalmilag igazságosan történik a mandátumok elosztása, mert minden párt annyi parlamenti mandátumot kap, amennyi az általa elért szavazatok aránya. A töredékszavazat visszaszámláló rendszernek az a célja, hogy azok a tényleges társadalmi támogatottságú pártok is bekerüljenek az Országgyűlésbe, amelyek az egyéni választókerületi, illetőleg a listás választás alapján nem kapnának mandátumot, illetve kevesebb mandátumot kapnának, mint amennyi a társadalmi támogatottság alapján járna. Az 5%-os parlamenti küszöb célja, hogy a parlamentből, a kormányzásból kirekessze azokat a pártokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen mértékű támogatottsággal. Az elmúlt időszak bizonyítja, hogy e választási rendszer választás útján megakadályozza az egypártrendszer létrehozását, ugyanakkor a pártok relatíve magas száma ellenére sem válik az ország kormányozhatatlanná. Ezt az értéket szakmailag nem lehet megkérdőjelezni. A választási fordulók érvényessége és eredményessége Az országgyűlési választási rendszer kétfordulós. A választások érvényessége a szavazáson részt vevő választópolgárok számától, a választás eredményessége pedig a jelöltre leadott szavazatok számától függ. Az egyéni választókerületben akkor érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott. Ha a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott, akkor az első forduló érvénytelen és második választási fordulót kell tartani. Az érvényes első forduló akkor eredményes, ha az egyéni választókerületben valamelyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét. Ha egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét, az első forduló eredménytelen és második választási fordulót kell tartani. A második választási forduló érvényességéhez az kell, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint egynegyede részt vegyen. Ennek hiányában a második forduló érvénytelen. Az érvényes második forduló akkor eredményes, ha a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak. Ha a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak, a második választási forduló eredménytelen. Egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki az érvényes választási fordulóban az ott előírt szavazatszámot megkapta. A területi választókerületben az érvényesség kritériumai megegyeznek az egyéni választókerületben előírt feltételekkel. A listára leadott szavazatoknál nincsenek eredményességi kritériumok. A második fordulóban induló jelöltek Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele (érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint a felét (érvényes, de eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt. (Ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet); képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehet megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani. A szavazás ideje és helye Szavazni kizárólag személyesen, a szavazás napján reggel 6.00 órától 19.00 óráig lehet abban a szavazókörben, amit a választópolgárnak megküldött értesítőszelvényen megjelöltek. A szavazás napján a szavazóhelyiséget nem lehet bezárni, rendkívüli esemény kivételével a szavazást szüneteltetni, illetőleg a szavazás idejét nem lehet meghosszabbítani. A szavazatszámláló bizottság 3 választott tagból és a jelöltek képviselőjéből áll. Minden szavazóhelységben legalább 2 szavazófülkét kell biztosítani a titkos szavazás feltételeként, ahol tollat kell biztosítani a szavazólap kitöltéséhez. Igazolással szavazás Az a választópolgár, aki ezen a napon nem tudja leadni a szavazatát az értesítőben megjelölt lakóhelye szerinti szavazókörben, előzetesen igazolást kérhet a jegyzőtől arra nézve, hogy szerepel a választójogosultak nyilvántartásában és joga van arra, hogy egy általa megjelölt másik településen a szavazatát leadhassa. Igazolást a választást megelőző pénteken lehet utoljára kérni személyesen, de lehet levélben is igazolásért folyamodni úgy, hogy az legkésőbb a szavazás előtt 5. nappal megérkezzen a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez és módja legyen az igazolást a kért címre postai úton eljuttatni. Az ország határain kívül a választópolgár nem tudja leadni szavazatait, s noha van választójoga, a szavazásban akadályozott. Mozgó urna A választójog gyakorlásának feltételeit azoknak az állampolgároknak is biztosítani kell, akik kórházi kezelésük, vagy egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak elmenni a szavazókörbe. Ilyen esetekben a választópolgár vagy hozzátartozója a jegyzőtől előzetesen kérheti, hogy a szavazás napján az adott szavazókör két szavazatszámlálója egy mozgó urnával a választópolgárt felkeresse. A szavazás módja A szavazóhelyiségben a szavazás törvényes lebonyolításáért, a rend fenntartásáért a szavazatszámláló bizottság elnöke felel. A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezve a szavazatszámláló bizottságnál igazolja személyazonosságát és lakcímét, s csak ezt követően szavazhat. a) A személyazonosság és a lakcím igazolása ma már többféle hatósági igazolvánnyal is történhet. Az állampolgárok egy része „régi” személyi igazolvánnyal rendelkezik, amely tartalmazza mindezeket az adatokat, így a célnak megfelel. Az állampolgárok másik része már új személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, amely tartalmazza fényképét és aláírását, ez esetben azonban birtokában kell legyen egy úgynevezett lakcímigazolványnak (teljes nevén: személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány), amelyek együtt felelnek meg a törvényi követelménynek. Az elmúlt két évben végbement törvényi változások következtében mára azonban nemcsak a személyazonosító igazolvány, hanem más – fényképet és aláírást is tartalmazó –dokumentum is alkalmas a személyazonosság igazolására. Ez lehet az útlevél, vagy lehet a 2001. január 1. után kiadott kártya formátumú gépjárművezetői engedély, de ez utóbbi két esetben is szükséges hozzá bemutatni a lakcímigazolványt. (Ezek az információk a választópolgárnak kiküldött értesítő hátoldalán is megtalálhatók.) b) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a választópolgárnak átadja a két db szavazólapot (plusz a szavazat leadásához egy borítékot). A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal látják el. Enélkül a szavazólap érvénytelen. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja. c) A titkos szavazáshoz a választópolgárnak szavazófülke áll rendelkezésére. A szavazófülkében a választópolgár egyedül tartózkodhat. Mozgásában korlátozott vagy fogyatékkal élő választópolgárt hozzátartozója bekísérheti a szavazófülkébe. A választópolgár mindkét szavazólapon csak egyetlen szavazatot adhat le oly módon, hogy az általa kiválasztott jelölt, párt neve melletti/feletti körben egymást metsző két vonallal (X, +) jelzi a szándékát. Fontos szabály, hogy a szavazat érvényességének a feltétele, hogy a választópolgár az erre a célra megjelölt kört használja a szavazat bejelölésére, mert az aláhúzott, vagy bekeretezett név, vagy bármi más jelölés érvénytelen. d) A szavazatszámláló bizottság a választópolgár érdeklődésére vagy esetleges felvetésére köteles minden esetben szakszerű felvilágosítást adni, a szavazás módját ismertetni. Fontos, hogy ezt a tevékenységét úgy végezze, hogy egyidejűleg ne befolyásolja a szavazót a szavazásban. Ne adjon tanácsot, ne befolyásoljon, általában is semleges magatartást tanúsítson. e) Ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta, egy esetben kérheti a szavazatszámláló bizottságot, hogy azt cserélje ki egy új szavazólapra. A szavazatszámláló bizottságok a szavazóköröket 19 órakor bezárják. Az a polgár, aki ezt megelőzően még belépett a szavazókörbe, vagy annak az előterébe tartózkodik, még természetesen a szavazatát leadhatja, de zárás után új szavazót nem lehet fogadni. Rytkó Emília [Változó Világ 50.] | | |
