Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

A konferencia alapjául a portugál elnökség által közreadott "Foglalkoztatottság, gazdasági reformok és szociális kohézió - az innováción és tudáson alapuló Európa felé" című dokumentum javaslatai szolgáltak, melynek következtetései bekerülnek az "eEurope" Akció Tervébe, s végleges változatát az EU Tanács 2000. júniusi ülésének kell elfogadnia.

Az Európai Unió Információs Társadalom Stratégiájának megvitatott főbb aspektusai: a termékek és szolgáltatások innovációjának serkentése, az állampolgárok igényeire adandó válasz keresése, a versenyképes környezet, a hardver, szoftver és a rendelkezésre álló tudás valamint a munkaerőkapacitás; az információs kirekesztettség elleni harc, pro-aktív közelítés a cyberspace szervezeti kérdéseiben (e-kereskedelem, domain-név regisztráció).

Legfőbb prioritások között a nagysebességű, olcsó Európai Információs Hálózat, a Transz-európai gerinchálózat megteremtését jelölték meg, hangsúlyozva az európai és amerikai adatátviteli szolgáltatások közöttibotrányos és fenyegető árkülönbséget, amely Európa digitális gazdasága számára a fejlődés gátját jelenti. Hangsúlyozták, hogy radikális árcsökkentésre van szükség. Ugyanakkor hangsúlyozták Európának a mobiltelefónia és a digitális TV területén tapasztalható jelentős előnyhelyzetét, amelyet az USA-val szemben kiugrási lehetőségként, a hátrányból előnyt kovácsolva szeretnének felhasználni.

A márciusi csúcstalálkozó lényegében már döntött a nagysebességű, a kutatásfejlesztés és oktatás számára olcsó európai gerinchálózat létrehozásáról, amely azonban ma még nem realitás. A különböző sebességű és költségű nemzeti hálózatok összességéből mielőbb, lehetőleg 2001 előtt, egységes 100 Gb kutatói hálózat megteremtését célozták meg. A további sürgető feladatok között szerepelt az USA és Európa közötti, az akadémiai és kutatói hálózatok összekapcsolására vonatkozó tárgyalások előkészítése a júniusi USA és EU csúcstalálkozó előtt, a lokális szolgáltatókra vonatkozó piaci liberalizáció, a harmadik generációs mobil kommunikáció elterjesztése, az Internet penetráció 4 éven belüli minimális 50%-os növekedése az európai országokban, amely a mai európai átlag megduplázódását jelenti, az európai kezdeményezéseket támogató ".eu" domain létrehozása, valamint a domain regisztrációra vonatkozó közös európai stratégia kialakítása.

Elsőrangú prioritások között említették az európai tartalomipar fejlesztésére, a kulturális és nyelvi sokszínűség európai előnyének megőrzésére, az európai kultúra terjesztésére, közhasznúvá tételére, az értéknövelt termékeket létrehozó iparra vonatkozó stratégia kialakítását, hangsúlyozva a kohézió erősítését, a info-kirekesztettséggel szemben.

A márciusi Lisszaboni konferencia által megfogalmazott stratégiai cél "Európa váljon a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú társadalommá ", melynek eléréséhez a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi kohézió erősítése szükséges. Mindezek középpontjában az eEurope akcióprogram áll. Ezért kiemelt célként jelölték meg az informatika alkalmazásához szükséges készségek közötti jelentős különbségek csökkentését az európai országokban, a magas kvalitású szakembergárda megteremtését, az iskolai képzés és a lakosság alapképzésének reformját.

Az életen át tartó tanulásnak a (lifelong learning) a teljesebb foglalkoztatottságban betöltött szerepét, a gazdaság fejlődését visszafogó hiányzó szakembergárda pótlásához az esélyegyenlőség, a különböző társadalmi rétegek bevonásának szükségességét hangsúlyozták. Mindez természetesen a mindenki számára elérhető olcsó Internetet, a közhasznú tartalomhoz való hozzáférés lehetőségét, a fiatalok és a már munkában levők számára egyaránt az új készségek és viselkedési kultúra (digitális írástudás - digital literacy) elsajátítását, a kreatívitás, az innovatív gondolkodás, a vállalkozói készségek és a nyitottság követelményét jelentik.

A digitális globális gazdaság (New Economy), amelyet a lisszaboni konferencia a tudásalapú gazdaság szinonimájaként említ, valódi motorja az innovatív emberen kívül az Internet maga. A digitális technológiák radikálisan átalakítják a vállalati szervezetet, a gazdaság minden szektorát, s magát az üzlet természetét is. Ez a jelenség két fő fejlődési tendenciával: az Internet exponenciális növekedésével és az információ egyre nagyobb erejével függ össze. A kereskedelem új platformja az Internet lett, mely egyúttal átalakítja a kereskedelem természetét is. Az e-kereskedelem két válfaja a vállalatok közötti (B2B), illetve a vállalatok és fogyasztók (B2C) közötti kereskedelem közül az utóbbi lassúbb, evolúciós fejlődésen megy át, a fogyasztói szokások lassabb változása révén. A forradalmi változás a B2B területen zajlik, mely egyben az elektronikus kereskedelem piacának 80%-t teszi ki. A költségcsökkentő hatáson kívül, a B2B gazdaságélénkítő hatása nemcsak a piacra-viteli idő csökkentésében nyilvánul meg, de egyúttal új piacot is nyit, átalakítva az üzlet természetét, forradalmian megváltoztatva a vállalatok szervezetét (logisztika, termelés, marketing, belső kommunikáció), a munkahely és munkaidő fogalmát, a munka szervezését is, hiszen a virtuális vállalat fogalma sem mítosz immár. A változások nemcsak az eladás és marketing, hanem a fizetés és közbeszerzés területén is markánsak. A forradalmi változások természetét a "B2B or not to be" szlogennel fejezte ki leghatásosabban Erkii Liikanen, aki az Andersen Consulting által 2004-re jövendölt intenzív e-kereskedelem használatot már túl későinek is tartja.

A gazdasági siker és a szociális fejlődés a technológiai vezető szerep függvénye, ezért meg kell őrizni az Európa számára mára kialakult területeken a vezető szerepet, s ki kell új területekre is terjeszteni azt. Mindezen forradalmi változások elősegítéséhez az európai alapkutatás és alkalmazott kutatás számára új támogatási lehetőségeket kell feltárni a vállalkozói tőke bevonásával, elsősorban a gomba-módra szaporodó, gyorsan növekvő start-up vállalkozások számára. Elő kell segíteni, hogy Európa a szellemi kapacitások gyűjtőhelyévé váljon. Ennek egyik eleme a nagysebességű kutatói hálózat létrehozása 2001-ig, amely várhatóan nagyban hozzájárul a tehetséges kutatók átképzéséhez és idevonzásához.

Nem utolsósorban a Kormányzat minden szintjén ki kell használni az új technológiákban rejlő lehetőségeket nemcsak azáltal, hogy az információkat elérhetővé teszi, hanem azáltal is, hogy a kormányzatot közelebb hozza az állampolgárokhoz és azáltal is, hogy átláthatóbbá teszi saját működését, egyúttal elősegítve a nagyobb állampolgári részvételt is. Az e-goverment más területen, például a közfizetés és közbeszerzés területén is serkentheti az elektronikus kereskedelem fejlődését és a szükséges tapasztalat és bizalom kialakulását. Ösztönözni kell a közszféra és a privát szféra együttműködését, például a tartalom digitalizálás területén is.

Igaz ugyan, hogy a New Economy-hoz szükséges Internet penetráció Európában alacsonyabb mint az USA-ban, de az Internet elterjedtségi mutatók hamarosan irrelevánsak lesznek Európa számára, hiszen a helyzet sokkal árnyaltabb. Más területen (a mobil telefonok és a digitális televízió elterjedtségében) az USA lényegesen hátrább van. Mivel az USA modell az Internet PC-n keresztüli elérésen alapul, addig Európában az Internet elérési platformok sokkal diverzifikáltabbak, Európa már a PC utáni korszak felé halad, s ebben a mobil egységek, és interaktív digitális TV kritikus szerepet játszik. Több gyengeség és akadály mellett (drága kommunikációs költségek, a szolgáltatási szektor nem elég fejlett, az e-kereskedelem növekedési üteme alacsonyabb mint az USA-ban, a KKV-k lassan veszik fel a digitális technológiákat, nagyok a regionális különbségek, a digitális skill gap szélesedik, azaz egyfelől 15 millió a munkanélküli, ugyanakkor a vállalatok nehezen találnak IT képzettségű szakembereket) Európa mégis a digitális korszakba lépett.

Az Európai Közösség aktív szerepet játszik az akadályok leküzdésében azáltal, hogy mozgásba hozza az eseményeket. A kedvező jogi feltételek megteremtésével - elsősorban a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem területén, a high-tech kutatási projektek -, társfinanszírozásával (3.6 Mrd 1999-2002 között), valamint az európai szintű akcióterv kidolgozásával, amelynek 10 főbb fókuszpontja decemberben már ismertté vált, s azóta folyamatos finomításon, érési folyamaton ment keresztül. Ehhez illeszkedő programok is indultak már (például a legégetőbb oktatási területet célozva meg az eLearning - el, kiegészítve a Socrates, Youth, Leonardo programokat).

Az ambiciózus terveket megfelelő indikátorokra kell alapozni, amelyek jelenleg az európai statisztikák elavultsága miatt nem állnak rendelkezésre. Ennek hiányában mindannyian rossz bázison dolgozunk. Mindez csak a nemzeti az Eurostat és az OECD statisztikai rendszerei közötti együttműködéssel orvosolható.

2000. április 25.

Lengyel Veronika [MeH]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010