Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A magyarországi szlovákok - Kultúra és nyelv

 

A szlovák közösségek helyi nyelve, a nyelvjárások körülbelül 2–3 évtizede a teljes krízis, az elhalás stádiumába kerültek. Jelzi ezt az a jelenség is, hogy a gyerekek éppen az utóbbi negyedszázadban már nem tanulják meg – még passzív befogadóként sem – azt a nyelvjárást, amit még nagyszüleik igen jól ismernek. Ennek ellenére az 50 évesektől felmenő generációk – kivételként a 40 évesek is – körében is a nyelvjárást még használják a családok és a szűkebb közösségek is. A szlovák köznyelv, mint kollektív kommunikációs nyelv a szlovák közösségeknél teljesen hiányzik; a szlovák értelmiségnek csak egy szűkebb köre – főként a szlovákiai egyetemeken és főiskolákon végzettek közvetítésével – a magyar köznyelvvel együtt használja. A szlovák irodalmi nyelv az iskola és a kulturális intézmények közvetítő nyelve; a magyarországi szlovák értelmiség – kutatók, írók, pedagógusok, népművelők – munka- és alkotó nyelve. Ez a réteg egyúttal természetesen a magyar kultúra és a magyar nyelv "teljes körű" birtokosa is. A magyarországi szlovákok kultúrájának intézményei és a kultúra változási folyamata; sajátos, elsősorban nemzetiségi kultúrát jellemző vonásai A hazai szlovák településeken már több mint két évszázada létező s létük során állandóan változó kulturális modellek között éppúgy megtalálhatók az optimális kulturális fejlődést elért, azaz saját, anyanyelvhez kötött intézményekkel rendelkező kulturális rendszerek, mint ahogy vannak olyan eredetileg szlovák lakosságú vagy többségű települések, sőt egész nyelvszigetek is, amelyek már viszonylag korán elvesztették kultúrájuk etnikus jellegét. Az eltérő fejlődést, átalakulást, eltérő objektív és szubjektív tényezők sokasága motiválta, amelyek mikéntjét természetesen az interetnikus kapcsolatok intenzitása és jellege is befolyásolta. Ezek eltérő voltát, különbözőségét pedig a szlovák települések egymástól elütő földrajzi, ökológiai, gazdasági–kereskedelmi stb. viszonyai s a közösségek társadalmi szerkezete határozta meg. A kultúra építésében az objektív motivációk mellett erőteljes szerepet kaptak szubjektív tényezők is, így a letelepedés után kialakult szlovák közösség mentalitása, nyelvi és kulturális értékorientációja, vagy például ez utóbbi változásai, befolyásolhatósága is. A kulturális rendszerek belső, tartalmi rétegződése A hagyományos kultúra helyét és szerepét az etnikai kulturális modell keretében az is meghatározta, hogy milyen más kulturális rétegek vették körül, milyen kapcsolat alakult ki a népi kultúra és a kultúra másik két alapvető rétege, az egyházi és az elit (polgári) kultúra között, illetve miképpen alakult e három alapréteg között az anyanyelvi kulturális kommunikáció. Az anyanyelvi kulturális kommunikáció alapján a magyarországi etnikai kulturális modellek három alaptípusba sorolhatók, attól függően, hogy milyen mértékben voltak rétegezettek. Így különböztethetünk meg egy háromrétegű, egy kétrétegű és egy egyrétegű modellt. A háromrétegű, a leginkább tagolt modellben a szlovák nyelvhez kötött kulturális elemek a magas, az egyházi és a népi kultúrában egyaránt szerepet kapnak. Ilyen modellt képvisel néhány dél-alföldi szlovák település, köztük Tótkomlós, Békéscsaba, rövid ideig Mezőberény is. Ebben a körben a magas kultúra jelenlétének nem elhanyagolható súlyára utalnak például azok az adatok, amelyek a tótkomlósi öntevékeny színjátszás gazdag repertoárjára vonatkoznak: Tótkomlóson 1907 és 1946 között a műkedvelő színjátszók 108 szlovák klasszikus és egykorú színdarabot mutattak be. E színjátszás az egész Dél–Alföld számára közvetítette a szlovák kultúrát. Békéscsabán pedig önálló szlovák egyházi és világi könyvkiadók működtek. A kétrétegű modellben az anyanyelvi kultúra szerepe az egyházi és a népi kultúrára szűkül. Ilyen típusú településekhez tartozott a magyarországi szlovák települések zöme a 19. században. Ezek száma a 20. században lecsökkent, s elsősorban a nógrádi evangélikus szlovák települések őrizték így kultúrájukat, kb. a 1960–1970-es évek végéig. Tőlük eltérően a pilisi katolikus falvak ezt a kétrétegű modellt mindmáig megőrizték. Az egyrétegű modellben az etnikai kultúra kizárólag a népi kultúrában él tovább. Ezt a típust képviselték nagyjából 1948-ig, például a Budapest környéki (pl. Tárnok, Sóskút, Nagytarcsa, Csömör, Rákoskeresztúr), valamint a Mátra-, a Bükk- és a Zemplén-hegységi szlovák falvak is. A nemzetiségi kultúra – a nyelvhez hasonlóan – jóval erőteljesebb változásnak van kitéve, mint a többségi kultúra. E változásoknak egyik legsajátosabb formája éppen a többségi nyelv és a kultúra hatása alatt megy végbe. A magyarországi szlovák nyelvszigetek és települések kialakult kulturális rendszerei a többségi magyar nyelv és kultúra hatására a 19. század elején kezdődő s valójában máig tartó folyamat részeként fokozatosan kétnyelvű. E kétnyelvű kulturális háttérben bukkanhattak fel többek között kétnyelvű mesemondók; a két nyelv kitűnő ismeretére épülő szlovák–magyar vegyes nyelvezettel megírt, humoros, szatirikus versek. A népi kultúrában két módon él együtt egy-egy szokásban a két nyelv. Gyakoribb az a jelenség, hogy a szlovák szöveg mellé, magyar szokásból átvett vers, vagy dalszöveg is szerephez jut. Így pl. az 1930–40-es években Szarvason a gyerekek szlovák és magyar rigmusokkal köszöntötték karácsonykor és újévkor a családokat. E kétnyelvűség másik változata, amikor a szlovák szöveget fordítják le magyarra, s mindkét szöveg a szokás szerves része lesz. Magyarországon, valamennyi szlovák nyelvszigetet figyelembe véve, a nyelvileg zárt kulturális rendszerek az 1810–1820-as évekig maradtak fenn. Ettől az időtől kezdve a lassan meginduló polgárosodás hatására, olyan nyelvi és kulturális változások zajlanak le az egyes településeken, amelyek – noha igen jelentős időbeli különbségek választják őket egymástól – azonos irányban hatnak, az addig zárt kisebbségi kulturális rendszerek felbomlása felé. Az egyes szlovákok lakta mezővárosok kulturális rendszere már 1810 és 1820 között változni kezd, addig ez a rendszer még nagyon sok szlovák településen 1890 és 1900 között szinte érintetlen maradt. A nagyobb változási fázisok, amelyek vonzásában egyre több szlovák település kerül, ekképpen jelölhetők ki: az első hullám az 1830–1910-es évek közti időszakra esik. Ez valamilyen formában már valamennyi szlovák település kulturális rendszerében jelentős változást és strukturális átrendeződést váltott ki. Leggyakrabban a következő variánsok alakultak ki: – A települések egy részén, ott, ahol különösen erős a szlovák etnikai kultúra pozíciója, sem a tradicionális szokásokban, sem pedig az egyházi kultúrában (vagy a népi vallásosságban) nem alakultak ki kétnyelvű rendszerek, vagy pedig csak az utóbbi két-három évtizedben jelentek meg, de már csak töredékesen, s gyakran már csupán formális és nem tartalmi szerepet töltenek be. (Ilyen típust képvisel például Tótkomlós). – Vannak olyan szlovák közösségek, amelyeknél csak az egyházi élet vált kétnyelvűvé, a népi vallásos és a profán hagyományok azonban nem (Ez a jelenség hosszú ideig valamennyi pilis-hegységi szlovák falut még jellemezte.) – Újabb típust képviselnek azok a települések, ahol mind az egyházi, mind a kollektív profán szokások is kétnyelvűek lettek. (Ezt a típust több Nógrád megyei, Duna–Tisza közi, a hutatelepülések egy része, a zempléni és a délalföldi településeknek szintén egy része képviseli.) – Mind az egyházi, mind a profán népi kulturális rendszer nagyrészt elmagyarosodott; s e rendszeren belül csupán egy-egy szlovák nyelvű elem kapott helyet. Ilyenekhez tartozik néhány bükki és a zempléni falu. – A népszokásokban, népi vallásosságban teljes nyelvcsere ment végbe. Ennek következtében a kétnyelvű rendszer megszűnik, s a közösség újra egynyelvű – de már magyar nyelvű – kulturális rendszerben él tovább. Azonban ilyen rendszerben sem tűnik el teljesen az eredeti kultúra tartalma. Ilyen típust képvisel több Vác környéki és Ipoly menti, néhány Fejér és Tolna megyei volt szlovák település.   Gyivicsán Anna és Krupa András [Változó Világ 16.]

Vissza  

Beszélgetések az Új Kertben :: Poesis :: Emberhit :: Változó Világ Mozgalom

Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Pályázatok :: Impresszum