2. A nagyváros születése - a film születése

A VÁROS ÉS A MOZGÓKÉP
Előző fejezet: 1. Bevezetés	Tartalom	Következő fejezet: 3. Városkép - filmkép

2. A nagyváros születése - a film születése

A 19-20. század fordulójára Európában és Amerikában kialakultak azok a nagyvárosok, amelyek új életformát, új szokásokat, újfajta kulturális igényeket hívtak életre, s nem túlzás azt állítani, hogy gyökeresen átalakították az emberek gondolkodásmódját, világképét - az egész életet. Újfajta civilizáció született, amely a társadalmi, a szellemi és a hétköznapi élet valamennyi mozzanatát átformálta, modernizálta. Mindezeknek az átalakulásoknak egyszerre volt forrása és eredménye a nagyváros.

Gyűjtsetek a film születése körüli évtizedekből a mindennapi élettel kapcsolatos fotókat, rajzokat, festményeket!

A mozgókép technikai találmány. Milyen más technikai felfedezés, újítás vagy fejlesztés fűződik ehhez az időszakhoz?

Ha a modern nagyvárosok és a film közös vonásának lényegét kéne megragadnunk, akkor bizonyára a mozgásra, a városlakók tömegére és az egész földgolyót átfogó hírközlésre esne a választásunk.

2.1. Mozgás

A film születésekor a legnagyobb szenzáció a lefényképezett világ megmozdulása volt, a képek közvetlen, előbb riasztó, majd varázslatos életszerűsége. "Mert a film eredendő ősanyaga, költészetének legbenső lényege a látható mozdulat." (Balázs, 27.)
A nagyvárosok lakóinak életformáját, már-már személyiségük alapvonását is az állandó mozgás, "a külső és belső benyomások szakadatlan változása" (Simmel, 544.) határozza meg - s ez a vidéki embert a mozihoz hasonlóan egyszerre vonzza és taszítja.

Gyűjtsetek jelzőket a nagyvárosi élet leírásához! Mely szavak szerepelnek a leggyakrabban? Alkossatok ellentétpárokat a nagyvárosi és a vidéki élet jellemzésére!

A város mozgalmassága, dinamikája, ingersűrűsége hatványozottan felerősödik az ugyancsak dinamikusan mozgó, közlekedő városlakó előtt. A növekvő sebesség egyre jobban feloldja fizikai térérzetünket, a város képe sajátos képszilánkokká, mozaikká, montázzsá esik szét a szemünk előtt, amit csak tudatunk formál folyamatos egésszé, rendez egységes térré - úgy, mint a vágás/montázs a jeleneteket, képsorokat.

Végezzetek magatokon kísérletet! A Nagykörúton robogó villamosból kitekintve néhány másodpercre csukjátok be a szemeteket, majd néhány másodpercre nyissátok ki, s ezt egyik megállótól a másikig folyamatosan ismételjétek. Milyen szerkezetű látvány tárul így elétek?

A mozgókép technikai tökéletesítésének időszakára esik a nagyvárosi életforma kialakulása: a 19. században felduzzadt lakosságú történelmi vagy éppen újonnan alapított városokban nem egyszerűen sokan laktak, nem az eredendő közigazgatási vagy kereskedelmi szerepük nőtt tovább, hanem a mindennapi élet új minőségét hozták létre. A város sűrűségét, a tömeget a mozgásban lehetett megragadni: a közlekedés fejlődésétől az információátadás sebességén át egészen a régebben zárt társadalmi rétegek közötti könnyebb átjárhatóságig. A városi lét hatalmas feldolgozandó élményt jelentett az alkotó-gondolkodó ember számára, új benyomásainak kifejezéséhez új eszközöket keresett. A film, a mozgókép pedig lehetőségeihez, vagyis a mozgó, változó világ megragadásához méltó témák után kutatott. Aligha lehet véletlen téma és eszköz egymásra találása; város és film egymást kölcsönösen formáló, átható szövetsége. A filmművészet története során annyira erősnek bizonyult ez a kapcsolat, hogy alkalmanként nem a film fejezte ki a város dinamikáját, hanem fordítva, a város a filmét.

2.2. Tömeg

Az sem véletlen, hogy rohamosan növekvő igény támadt a városlakó polgárok részéről a mozira. A városi tömeg, a régi kulturális kötődéseit elvesztő vagy már csak foszladozó hagyományokból ismerő városi polgár új életmódjához, kiküzdött szabadidejéhez, a sokasághoz, az ingersűrűséghez, a mindennapisághoz és a tömeg személytelenségéhez alkalmazkodó kultúrára áhítozott. Az eredeti kultúrájából kiszakadó sokaság elvesztette mindazt a közös tudást, hagyományt, amelybe korábban szinte észrevétlenül ágyazódott saját, egyéni élete. "A nagyvárosi élet keretei között mindenki számára nehézséget okoz saját személyiségének érvényre juttatása." (Simmel, 556.) A film kitűnően megfelelt a városi polgárság kulturális igényeinek a kielégítésére, így a születő tömegkultúra egyik legerősebb bástyája lett. A technikai sokszorosíthatóság lehetővé tette, hogy sokakhoz eljusson, a közös élmény a sötét vetítőben pedig pontosan kifejezte a tömeges magány lelkiállapotát. "A film lépésről lépésre a tömegek művészetévé fejlődött, ahogyan erre a szerepre technikai és gazdasági eszközei mindig is predesztinálták." (Hauser, 297.) Így "a városi lakosság fantáziájában és érzésvilágában a film vette át azt a szerepet, amelyet valamikor a mítoszok, legendák és népmesék töltöttek be." (Balázs, 9.)

Idézzétek fel történelmi tanulmányaitokból, hogy az ipari forradalom hatására hogyan módosult a társadalom összetétele, miképpen változtak meg az életkörülmények!

2.3. Hírközlés

Végül a mozgóképnek óriási szerepe volt és van a hírközlésben. A technika fejlődésével lerövidültek a távolságok, átalakult az idő és a tér fogalma. A modern nagyvárosok együttese végül is egyetlen világfalut alkot, ahol - anélkül, hogy erről személyes tapasztalata volna - mindenki tud mindenről. Mindebben óriási szerepe van a filmnek, hiszen a mozgókép nemcsak hírt ad a világ minden pontjáról, hanem mintegy odaröpít a legtávolabbi helyszínekre is, a valóságos jelenlét illúzióját keltve.

Nézzétek meg az esti tévéhíradót! Hány városból láttatok képekkel is kísért tudósítást?
Mennyiben voltak egyedeik, mennyiben voltak általánosak a híradó városképei?

Előző fejezet:
1. Bevezetés

Tartalom

Következő fejezet:

3. Városkép - filmkép

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás