Tartalom


113. ÉVF.               2017. NYÁR              2. SZÁM


 

Kiss Jenő: A magyar nyelvtörténeti korszakolás kérdésköréhez 129

Simon Gábor: Áttekintés a műfajkutatás tendenciáiról és lehetőségeiről. Útban egy kognitív szemléletű műfajelmélet felé 146

Bába Barbara: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői 167

Büky László: Weöres Sándor nyelvköltéséről odda és jaman között 179

Kisebb közlemények. Balázsi József Attila: Pusztító eszközök nevei a magyar nyelvben. 193 – Zoltán András: Az ómagyar szerencs ’útonálló’ nyoma a régi kárpátukránban 206

Szó- és szólásmagyarázatok. Pelczéder Katalin: Kajár birtok helynevei a Bakonybéli összeírásban.  210 – Zoltán András: Mely szláv nyelvből jött zabrál szavunk? 225

Szemle. Szili Katalin: Fazakas Emese, A magyar igekötőrendszer változása a 15. századtól napjainkig hét térviszony szemantikai struktúrájának alapján. 227 – Reszegi Katalin: Farkas Tamás – Slíz Mariann szerk., Magyar névkutatás a 21. század elején. 234 – Kocsis Zsuzsanna: Fancsaly Éva – Gúti Erika – Kontra Miklós – Molnár Ljubić Mónika – Oszkó Beatrix – Siklósi Beáta – Žagar Szentesi Orsolya, A magyar nyelv Horvátországban. 238 – P. Kocsis Réka: Benő Attila – T. Szabó Csilla szerk., Az ember és a nyelv – térben és időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján 243

Társasági ügyek. Kiss Jenő: Nyomárkay István alelnök köszöntése 80. születésnapja alkalmából 246

Nyelvtörténeti adatok. M. Nagy Ilona – Bényei Ágnes: Szótörténeti adatok és kommentárok a Margit-legendából. 3. rész 248

Levélszekrény. Dóra Zoltán írja 255

Számunk szerzői 255