Oldalak: 367 368

 

Egy nyelvi és művelődéstörténeti adattár tervéről

A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén, illetve ahhoz kapcsolódva az OTKA támogatásával 1999-ben megindítottunk egy hároméves, de remélhetőleg folytatódó kutatási programot Régi magyar szövegek nyelvi és művelődéstörténeti magyarázata, kiadása címmel. E munkában egyelőre hárman veszünk részt: Fekete Csaba a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárából, M. Nagy Ilona a Debreceni Egyetem Klasszika Filológia Tanszékéről és magam a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékéről. A programba (esetenként) más kutatók vagy velünk kapcsolatban lévő egyetemi hallgatók is bekapcsolódhatnak, s különböző forrásokból erkölcsi és anyagi támogatást ugyancsak szívesen elfogadunk.

Később merült fel a gondolat, hogy az említett OTKA-program keretében egy sorozatot is indítsunk, a Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattárat. E sorozat tagjai tanulmányok, cikkek, amelyek különböző folyóiratokban, évkönyvekben stb. jelennek meg, tehát lazá(bba)n tartoznak össze. Közös jellemzőjük, hogy nyelv(történet)i és művelődéstörténeti adatok, szempontok — ha változó arányban is — együttesen és jelentős mértékben vannak bennük. A sorozatba való tartozásra a közlemények címéhez csatlakozó lábjegyzetben utalunk, ahol az illető írásnak a sorozatban való számát is feltüntetjük. (A tervmunkánk keretében és egyébként is természetesen nem csak e sorozatba való írásokat publikálunk, illetve kezdetben egy-két ilyen jellegű közleményt sem számoztunk be.) Néhány cikket megemlítek az eddig megjelentek közül: 1. A. Molnár Ferenc, Finn és magyar névtörténeti megjegyzések (Az Ilona név történetéhez és egyéb adalékok): Névtani Értesítő 21. 1999: 244—7; 2. Uő., Az Ómagyar Mária-siralom egy szerkezetéről (therthetyk kyul): Magyar Nyelvjárások 32. 1999: 49—56; 3. Uő., Az „Ez esztendőt megáldjad…” kezdetű újévi énekünk szövegéről és a Himnusz első sorairól. In: Egyház és művelődés. Szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos. Debrecen, 2000. 357—67; 4. Uő., Egy kelet-európai [367] anekdota és egy magyar és ukrán szólás nyomában. In: Jubileumi kötet Lizanec Péter professzor 70. születésnapjára. Szerk. Fábián Miroszláva, Horváth Katalin. Ungvár, 2000. 44—50; 8. Fekete Csaba, Napban lött eclipsis után. Bihar és a puritánok: Könyv és Könyvtár 21. 1999: 205—31; 11. Uő., Fundata est anno 1537? Egy 18. századi omniarium tanúsága. Egyháztörténeti Szemle 1. 2001/2: 61—7. Később ebből az anyagból gyűjteményes kötete(ke)t is összeállíthatunk. Újabb ötletként született, hogy a sorozatban olykor önállóan megjelent munkákat szintén publikáljunk, s ilyenkor ezeket a Kiadványok megjelöléssel is ellássuk és külön számozzuk. Tervezzük, hogy közleményeink egy részét az Interneten ugyancsak hozzáférhetővé tesszük. A Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár Kiadványok részét — amelynek egyes tagjai anyagi lehetőségeinkből következően is szintén különböző helyeken fognak megjelenni — Radóczné Bálint Ildikó magyar szakos levelező hallgató 2000-ben benyújtott s e közlés előtt még módosított, „A ’kegyelem’ jelentésű szavak Szenci Molnár Albert műveiben” című szakdolgozatával indítottuk. A megjelent kis könyv pontosabban Szenci Molnár költői műveit, zsoltárparafrázisait és a „Discursus de summo bono” [Értekezés a legfőbb jóról] című erkölcsfilozófiai értekezését, fordítását dolgozza föl. A kiadást az OTKA, a szerző és Balmazújváros önkormányzata támogatta, s a Szenci Molnár Társaságnál jelent meg. A Kiadványok második tagja Fekete Csaba öszeállításában és kísérő tanulmányával Huszár Gál és fia, Huszár Dávid imádságait fogja tartalmazni mai helyesírással, de a korabeli kiejtés megtartására törekedve. Ez a munka a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének Füzetei című sorozatban, a mi sorozatcímünket is föltüntetve, velük közös kiadásban jelenik meg. Ehhez az anyagi föltételeket csekély mértékben az OTKA-pályázatunk, főleg azonban a Protestáns Alapítvány támogatása biztosítja. Mire ez a kis cikk napvilágot lát, a Kiadványok második tagja is minden bizonnyal már megjelent. Egyébként a Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár Kiadványok „alsorozatának” van (díjtalan) szerkesztője és lektora: e sorok írója. A Kiadványok tagjai nem szabályos időközben s nem sűrűn fognak megjelenni. Egyrészt többféle elfoglaltságunk van, másrészt maga a sorozat mögött stabil infrastrukturális és anyagi háttér nincs. Reméljük azonban, hogy hasznos funkciót tölthet be és fejlődhet is.

Az Adattár megindítását nyilván érdeklődési körünk szintén motiválta, de első renden az a meggyőződés, hogy a nyelv- és kultúrtörténet, valamint a többi társtudomány együttes művelésére is határozottan szükség van.

A. Molnár Ferenc

 

Vissza a Tartalomhoz

 

  nyitólap