A község Baranya megyeészaki részén, a Baranya-Tolna megyehatár közvetlen közelében fekszik. A Hegyhát legjelentősebb települése. Megközelítése közúton lehetséges.

A Baranyai Hegyhátnak ez a része földrajzi értelemben a Völgységhez tartozik. A körzet éghajlatára a mérsékelten meleg nyár és az enyhe tél jellemző. A dombsági területű mérsékelten nedves, az óceáni hatások vannak túlsúlyban. Az évi középhőmérséklet 10 - 10,5 Celsius fok körül alakul. Tengerszint feletti magassága 220 + 20 m



Mágocs népessége jelentősen meghaladja a 2.500 főt, mellyel lélekszám szerint is Baranya megye nagyközségeihez tartozik. Fejlődése már évtizedekkel ezelőtt megindult. A községben található 910 lakásból 20 önkormányzati tulajdon. E közel ezer ház között megtalálhatóak régi falusi elemek, ugyanakkor jellemzően új, modern házak alkotják a többséget. Ebben valószínűleg közrejátszik a 40-es tűzvész is, mely után a leégett házakat újjáépítették. A község összképén a rendezettség, a gondozottság látható. Az önkormányzat és a lakosság nagy gondot fordít közvetlen környezetére, de a közterületekre is. Ezt bizonyítják a parkos részek, a fák, a zöldterület.

A község infrastrukturális ellátottsága városi jelleget öltött, miután 1997 nyarán bevezetésre került a földgáz. A már meglévő csatornázás és crossbar telefonrendszer mellett ez volt az utóbbi évek legfontosabb beruházása. Belterületi útjai teljes mértékben aszfaltozottak.




Legkorábbi időkből származó leleteink az i.e. 4000-től ie. 2800-ig tartó időszakban keletkeztek. Erre vonatkozó edénymaradványokat találtak egy Hundsberg nevű külterületi helyen. Neve először a tatárdúlás utáni időkben bukkan fel, Maguch alakban. A terület ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtoka volt. Az 1333-35-ös tizedjegyzékben már önálló plébánia, tehát jelentős helyként szerepelt. A török hódoltság idejére a magyar lakosság teljesen eltűnt, helyükre görögkeleti délszlávok érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elnéptelenedett. 1718-ban magyarok, majd 1743-tól több hullámban németek érkeztek Mágocsra.A 78 %-ban németajkú lakosság 1920-ig megtartotta összetételét. Lakosságának felhígulását okozta, hogy 1945-ben 106 kiskundorozsmai család költözött az akkor kitelepített németek házaiba. Eme fájó pontról félreérthető írás jelent meg az amúgy jól megszerkesztett Barany Megye kézikönyvében.

A község lakosai túlnyomórészt római katolikus vallásúak. A mai is álló műemlék jellegű templomot 1800 és 1805 között építették és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A copfstílusú épület oltárképét, amely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, Karl Backmayer készítette 1779-ben. Ez a kép, valamint a 18. századból való Szent Anna oltár a pécsi volt dominikánus templomból került ide. Cranach Magdolna Jézussal című Salzburgban őrzött képének másolatát a 19. század elején ismeretlen festő festette.




A település 1816-ban lett mezőváros. Ekkor kapott először jogot vásárok tartására. 1845-től szolgabírói, járási székhely funkciót is ellátott. Mágocsi céh 1831-ben kapott először I. Ferenc császától céhlevelet.

Négy céh létezett: a szabók, cipészek, szűcsök és fazekasok alkottak egyet, az asztalosok, kovácsok, kádárok, szitások, lakatosok, bádogosok, bognárok, esztergályosok, kőmívesek, ácsok és szíjgyárók egy másikat. Külön céhük volt a takácsoknak és a molnároknak. A korabeli feljegyzések szerint anyagilag legerősebb a takácsok, míg legnépesebb a molnárok céhe volt.




A kultúrális szempontokat a fennmaradt írásos anyagok szerint már korán figyelembe vették. 1892-ben már segélyt szavaztak meg a helyi tanonciskola számára.1960-tól rengeteg ének és zenekar alakult. A mágocsi földművesszövetkezet vegyeskara az 1950-es évek második felében Balatoni Mátyás karnagy vezetésével országos sikereket ért el. Ennek elismeréseként Kodály Zoltán hozzájárulásával és jelenlétében tartott hangversenyen megadatott a kitüntetés, hogy névének felvételével éljen a kórus. A Mester ezt mindössze két énekkarnak engedte meg: az egyik a galántai 1942-től, majd 1960-tól a mágocsi is Kodály névvel szerepelhetett. A hagyomány nem múlt el, ma német nemzetiségi kórus és néptáncegyüttes működik. Az iskolai zeneoktatás eredményeként 1996-ban megalakult a rendszeresen hangversenyt is adó ifjúsági fúvószenekar.
Az iskolában és az óvodában német nemzetiségi nyelvoktatás is folyik.

Az egészségügyi alapellátást két háziorvos mellett gyermekorvos, fogorvos, fizikoterápiás rendelő és kezelő biztosítja, valamint kislabor és védőnői szolgálat is működik kielégítve az igényeket. A szociális ellátást az idősek részére kialakított Gondozási Központ biztosítja.




A Mágocsi Szüret jelentős rendezvénye a minden év szeptemberében a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal által szervezett Mediterrán ősz megyei szintű rendezvénysorozatnak. Ennek szokásos egésznapos műsora: kézműves vásár, mezőgazdasági eszköz bemutató és vásár, játszóházak, kultúrális bemutatók, szüreti felvonulás, bál.

A község 1993 óta partnertelepülési kapcsolatot ápol a németországi Burgstetten-nel.



A települési önkormányzat évi 122 millió forintos költségvetésből gazdálkodik, helyi adót nem vetnek ki. Továbbfejlődését segíthetné az eddig nem említett termálvíz hasznosítása, melyre az önkormányzat befektetőt keres. A meglévő kútból 37,5 Celsius fok hőmérsékletű nátriumkloridos, hydrocarbonátos, szulfidtartalmú hévíz rheumatikus, ízületi és nőgyógyászati célokra kiválóan alkalmas a szakvélemény szerint.