NOAM CHOMSKY, REACTION
     OCT. 08. 2001
     (RÉSZLET) (forrás: nettime)

... Azon viszont kicsit meglepődtem, hogy milyen vékonyka volt a bizonyíték, melyet az USA Tony Blair közvetítésével felmutatott. A történelen vélhetően legintenzívebb nemzetközi nyomozását követően csak nagyon keveset voltak képesek találni - jóval kevesebbet annál, amit én magamban kispekuláltam, mindenféle forrás nélkül -, hogy kapcsolatba hozzák bin Ladent a szeptember 11-i bűnesetekkel.  Ez arra mutat, hogy igazolja sok szakértő azon véleményét, hogy  a terroristák egy decentralizált hálózat tagjai, valószínűleg limitált belső kommunikációval, melyet nagyon nehéz felgöngyölíteni. A tálibok elleni vádak virtuálisan nem léteznek: ha a feltételezett terroristáknak adott menedék olyan bűn, amely bombázást érdemel, akkor a világ nagy része, így maga az USA is folyamatosan ostrom alatt állhatna. Ez olyan világos, hogy szót sem érdemelne. És azt sem tudjuk, hogy a tálibok tárgyalási szándéka bin Laden kiadatásáról komoly volt-e, miután a nyugat egyszerűen nem vette azt figyelembe, a bombázást részesítvén előnyben - hagyományos álláspont, jóllehet kicsit árnyékban van tartva a történelem újra-írásával. A múlt szisztematikus meghamisítása önmagában megvetésre méltó, de komoly emberi következményekkel jár, amint azt megint csak láthatjuk.
    Továbbra is megvannak a törvényes eszközök, melyeket más országok vettek igénybe, melyek esetenként még a szeptember 11-inél is pusztítóbb terrorista támadásokat szenvedtek el.  Meglehetősen felháborító, hogy ezeket figyelembe sem veszik, és nem láttam, hallottam egyetlen említését sem a mainstream médiában olyan precedenseknek, melyek  pontosak és ellentmondás-mentesek, mivel a Nemzetközi Törvényszék és a Biztonsági Tanács Határozata (melyet az USA megvétózott) láthatóan ismeretlenek; olyan sikere ez a történelmi revizionizmusnak, melytől még Orwell szája is tátva maradna a megdöbbenéstől, ugyanakkor nem kis jelentőségű  ideológiai siker, amint azt az újságok főcimeiből látni.
    Lehetetlen felbecsülni, hány nyomorult, ártatlan afgán halt már meg a bombázás fenyegetése, a Pakisztáni határnak az USA kérésére történő lezárása (ha ugyan hihetünk a NY Times-nak), és az élelmiszerellátás csődje közvetlen következtében. Utóbbira kezdettől lehetett volna megoldást találni, nem csak a levegőből, hanem akár kamionokkal is (ennek nem volt semmi akadálya), ahogy azt a kezdeti segítségnyújtási erőfeszítések bizonyították. Nagyon remélem, hogy lesz még valami meglepetés, valamiféle eltérés a hagyományos viselkedési patternektől. Ha nem így lesz, nagyon kemény megpróbáltatások várnak az afgán népre, az erőszak ciklusa majd a megszokott módon emelkedik, olyan következményekkel, melyeket elgondolni sem kellemes.