"...A Mala Galéria szervesen beépült az
úgynevezett szerzői galériák hálózatába. Az intézmények mindegyike, a galéria
köré csoportosuló művészek törekvéseiből kiindulva, egy-egy határozott
művészi program megvalósítását tűzte ki célul. A kötetlen alkotói csoportosulásokat
a hivatalos művészeti intézmények képviselte törekvésekkel szembeni lázadás
fogta egységbe, elutasítván egyszersmind az idejétmúlt művészeti sztereotípiákat,
a bürokráciát, a különböző közvetítők - kritikusok, muzeológusok - manipulációját
szolgáló művek termelését. Ezekben a fokozatosan alkotói műhelyekké váló
galériákban új, gyakran ellentmondásos művészi programok születtek, új
szemléletmód alakult ki...
...81-ben két fontos
eseményre került sor, amely meghatározónak bizonyult a galéria működésére
nézve: Andrzej Jórczak - a galéria első művészeti vezetőjének - tragikus
halálára és a rendkívüli állapot bevezetésére gondolok. A galéria több
hónapra bezárt, majd 1982-ben mindössze néhány dokumentatív jellegű, a
hasonló profilú műhelyek 1977-81 közötti munkásságát bemutató kiállítást
rendeztek.
Egy évvel Jórczak halála
után a galéria retrospektív kiállítás keretében mutatta be munkásságát,
a rendszeres kiállítói tevékenység újraindítása azonban csak J. Koby és
A. Wielogórski
Magáncselekvések című, 1983 januárjában megnyílt
tárlatától számítható. A galéria akkoriban ment át a Lengyel Fotóművészek
Szövettsége kezelésébe, mivel a Képzőművészeti Műhely megvonta tőle az
anyagi támogatást. A galéria művészeti vezetését ugyanebben az évben a
cikk szerzője vette át. Megalakult a Mala Galéria Művészeti Tanácsa, melynek
tagjai a galériával régóta aktívan együttműködő, a program kialakításában
is részt vevő művészek voltak (J. Robakowski, Z. Rytka, A.
Swietlik, valamint E. Hartwig)..."