Syporca Whandal: Monotonitási demonstráció 
A kiállítást megnyitja Tóth Gábor a.k.a. tgnoise akcióművész, hang- és vizuális költő; majd bemutatásra kerül a  
Megvehető minden című performansz / szövegeit írta és összeállította illetve előadja Syporca Whandal és Baján Simon Lázár
valamint Syporca Whandal és Xpldnglke (Kiss László): PLACENTA #2 performansza 
2020. augusztus 24-én, 18 órától a Liget Galéria honlapján 

A kiállítás e-mail-ben történő előzetes időpont egyeztetéssel látogatható szeptember 21-ig.
E-mail: ligal@c3.hu

SYPORCA WHANDAL

Monotonitási demonstráció

A Harmadik Ember Fesztivál teljes ideje alatt szünet beiktatása nélkül egy sarokban kis asztalnál ülve gyertyafény világítása mellett véstem papírra azt a mondatot, mely a magyar politikai életben hangzott el 2019-ben. "Egyedül álló nőnek nincs joga gyereket szülni!" Akciómmal demonstrálni akartam saját és sok más nő ellenállását, a kötelezően elvárt patriarchális családmodellel szemben. Gyermekemet egyedüli szülőként nevelő anya, nő, de leginkább, mint Ember kívántam kritikát gyakorolni. A fesztivál 10 órás hossza alatt 35 oldal A4-es méretű lapot írtam tele ezzel a mondattal. Önbüntetésem eredménytelen volt, akárcsak az életemben elviselt közoktatási nevelői fegyelmezések. Hívő emberként nem hiszek a büntetés értelmében, nem hiszek az álszent humanitásban.

Szlaukó László képzőművész és performer a 70-es években indított akcióját folytattam az idő, tér, illetve események kontinuitásán át.
A nagyvilág és kis hazánk kulturális, társadalmi, gazdasági híreiből a számunkra és a jövőre nézve legdermesztőbb mondatait ragadjuk ki, melyeket a konvencionális nevelés szerint, addig írunk a papírra, amíg………..

a szavak jelentése szertartásszerű rutincselekvésé tisztul, rituáléként a hírek szavai kalligráfiai vonalakká csonkulnak.
A monotonitást próbára tevő önfegyelmezésem demonstrálja a mindenkori

totalizációk

territorikus dominanciák

tekintélyelvűségek

sztereotip diskurzusok

hiábavalóságát.

A Harmadik Ember Fesztivál teljes ideje alatt szünet beiktatása nélkül egy sarokban kis asztalnál ülve gyertyafény világítása mellett véstem papírra azt a mondatot, mely a magyar politikai életben hangzott el 2019-ben. "Egyedül álló nőnek nincs joga gyereket szülni!" Akciómmal demonstrálni akartam saját és sok más nő ellenállását, a kötelezően elvárt patriarchális családmodellel szemben. Gyermekemet egyedüli szülőként nevelő anya, nő, de leginkább, mint Ember kívántam kritikát gyakorolni. A fesztivál 10 órás hossza alatt 35 oldal A4-es méretű lapot írtam tele ezzel a mondattal. Önbüntetésem eredménytelen volt, akárcsak az életemben elviselt közoktatási nevelői fegyelmezések. Hívő emberként nem hiszek a büntetés értelmében, életem árán is küzdők az álszent humanitás ellen.

***

Megvehető minden
A szövegeket írta és összeállította illetve előadja Syporca Whandal és Baján Simon Lázár

KONCEPCIÓ:
- a totalitarizmus metakommunikációja az abszurd non-verbalitásban
- sokat gondolkodtam azon
- demagóg monológokká revitalizálja
- hogy mit is írhatnék neked
- a koherencia káosz viszonyrendszerében
- de nincs mondanivalónk egymás számára

***

PLACENTA #2

Monotonitási demonstráció a sejtszintű diktatúránkban.

performansz

A (Budapest FotóFesztivál 2020) Placenta kiállításnak megnyitóján látható performansz ösztönjelenléte zsigeri szorongása feszül a Harmadik Ember Fesztivál (2019) Monotonitási demonstráció fizikális teljesítményé során 10 órán át indulatból, dühből, felháborodásból, és elkeseredésből írott mondatok közé a Liget Galéria terében.

Mottó:

Önmagunk szülei vagyunk a sejtszintű diktatúránkban, érezzük a játék eldurvult, időtlen térben, látjuk az intuitív horizonton, hogy Valaki közeledik!

mozgás és jelenlét: Syporca Whandal

hang: Xpldnglke a.k.a. Kiss László

A performansz első alkalommal Anita Spingár–Westerlund és Syporca Whandal PLACENTA (Budapest FotóFesztivál 2020) kiállításnak megnyitóján került bemutatásra.

A kiállítás vizuális darabjaiból, fotókból, montázsokból, installációkból, és videókból kiindulva, jelenléttel, minimalista groteszk arcjátékkal és szakrális mozgással járta körbe a kiállítás alap koncepciójában felmerülő dilemmákat.

A performansz során használt „eszközök„ személyes mivolta, az anyaság általános mibenlétét kiemeli a szimbolika általánosításából, nem közösségi tudat alapon kíván hatni, hanem felidézi mindenki individuális emlékeit.

A megsemmisülés, az útra bocsátás ambivalens fájdalma, a hiábavalóság jelenik meg a gyerekem által készített és használt tárgyak és a saját testem mozgásomba helyezett viszonyulási rendszerében.

Végül minden anya egyedül marad saját gyermekének emlékével, az út végére elérés szépsége, a tragédia és öröm vegyes őrületét próbálom megosztani.

Ahogy a gyermek testi és lelki fejlődésével az egymáshoz való kapcsolódási pontjaink változnak, ahogy a halál és születés mozzanatai formálódnak bennem, saját és mások életének szűrőjén át, úgy alakul és módosul a performansz is, bízva abban, hogy a individuális és szimbolikus tárgyak és a mozgás viszonya, és a koncepciót alkotó életérzések flexibilitása egy másfajta szakrális szintre tudja emelni a létrejövő jelenlétet.

A térben lebegő a Harmadik Ember Fesztiválon 10 órán át körmölt önbüntetésből leírott A4-es papírokon szerepelő mondatok súlya, éles pengeként ékelődik a gyermek-anya, intim élet családpolitika, individuális döntések és médiákon keresztül presszurált elvárások közé.

A performanszt elektronikus kísérleti zörejekkel kíséri Xpldnglke a.k.a.(Kiss László), mely hangok saját gyermekeink hangjából generált hang hangulat.

Placenta koncepciója/szinapszis

A saját testünk fizikai kiterjedésének egzakt határait kérdőjelezi meg az anya által készített olyan gyermekfotó, mely a mosolyalbumok idiotizmusán, és az „én gyermekem” egoizmusán túllépve próbálja felvázolni a gyermekek élet szakaszainak mentális-érési stációit.

Az itt látható, fotóból kiinduló vagy fotóba tartó munkák gyermekképe kiterjesztett önarckép, horcrux, reciprok, időkapu, allegorikus emberábrázolás.

Önarcképek. Anyaként a gyermek kihordása, majd hosszú éveken át anyatejjel való táplálással növekedő teste, az anya kiterjesztett testének, tökéletesített énképe.

Hocrux. A szülés során, az anyai tudatállapot előtti lény elpusztul. Az énkép elsőbbsége a második helyre szorul, az élet értelmi és érzelmi esszenciája kerül a gyermek testébe.

Saját gyermekkorunk eltemetett emlékei, szüleink, halott nagyszüleink, korunk árnyékai ülepednek le gyerekeinkbe.

Reciprok. A gyermek individuális közegéből a társadalomba (oktatásba) kerülésével, a pszichés és társadalmi présszúrák által létrejött torzulások „tól-ig skáláját mutatja a családbarát vizualitás helyett szado-mazoista, sok esetben horrorisztikus eszköztárral.

Reciprok képek, mert nem a felnőttek bölcsességét és mindentudását mutatja a gyermeki tudatlanság és ártatlanság szentimentális tükrében.

Emberábrázolás jelenik meg nem portrézás. Az arcok, a test teljességének hiányának köszönhetően a befogadót nem viszi el a intimitás személyes giccserdejébe. A gyermekek test-képei mentesek az alkotó anyák szülői önigazolásától, ezért képesek valóban meghagyni a lányaik-fiaik méltóságát.

Időkapuk, mert a gyermekeikben testet öltött emberi mag, maga az a transzcendens ige, mely segíthet megérteni mindannyiunk gyermekkori benyomásait, emlékfoszlányait.

A szociális médiában megosztott gyermekképek özönvizében teszünk fel megosztó kérdéseinket.

Mi lehet az etikus, és még őszinte gyermekábrázolás, anya-testábrázolás testi paraméterei?

Meddig terjedhet egy pózolás, a pillanatok elkapása?

Mennyire lehet kedves őszinte egyáltalán valós egy babafotózás, egy osztálycsoportkép, tablókép?

A társadalom a radikális, szokatlan, de természetesen nem pedofil gyermek test ábrázolást, Állapotos női ábrázolást, szoptatást meddig fogja még blaszfémiának tartani?

Az alkotók gyermekei, és a nézők gyermekei, milyen fotóemlékükre lesznek büszkék felnőttként?

A Placenta kiállítás és az ott megvalósult performansz támogatói voltak:

Budapest FotóFesztivál 2020, Magyar Műhely Galéria, L1 Egesület.

A Monotonitási demonstráció támogatója A Harmadik Ember Fesztivál volt.

Külön köszönet Tóth Gábornak a kivitelezési segítségnyújtásért!

Köszönet Szlaukó Lászlónak a folytatás lehetőségéért.