English
videóelőzetes
megnyitó 01 /Sáránszki Péter (videó)
megnyitó 02 /Yak & Yeti, Pándi Balázs (videó)


John P. Jacob: I. Nemzetközi Portfolió, 1983
Megnyitotta Sáránszki Péter (Art Solutions), és a Yak & Yeti, valamint Pándi Balázs, 2017. augusztus 3-án, 18 órától
A kiállítás megtekinthető (telefonos bejelentkezés után) augusztus 31-ig
Telefon: 351 4924




A Művészfotó Nemzetközi Portfóliója (The International Portfolio of Artists Photography) egy könyvösszeállító projekt volt azzal a céllal, hogy integrálja a „mail art”-ot, „book art”-ot és a fotográfiát. Arra kértem az általam meghívott résztvevőket, hogy küldjék el egy eredeti fotó 75 darab másolatát, ezek aztán könyvekbe lettek összeszerkesztve. A hozzájárulásokat a mail art közösségen keresztül kértük, különösen Judith Hoffberg Umbrella magazinja által.
Az Első Portfólió (First Portfolio) 14 országból származó 37 művész műveit tartalmazta és egy három részre hajtogatott muszlin fóliánsba lett kötve. A nyomatokból két készlet utazó kiállításokhoz lett felhasználva, amelyek 1983-1984 folyamán különböző európai, ázsiai és Egyesült Államok-beli helyszíneken voltak láthatók. A kísérő szövegben azt jelentettük be, hogy ez a projekt egy 10 éves erőfeszítés lesz, amelynek a következő számai különböző földrajzi régiók fotográfiájára koncentrálnak majd. A Második Portfólió (Second Portfolio) foglalkozna a szovjet blokk országaival és Kelet-Európával. A harmadik Dél-Amerikával. A negyedik Ázsiával. És az ötödik, úgy mint az első, nyitva állna a világ bármely részén élő művészek előtt. Csak az Első Portfólió készült el.
Ahhoz, hogy a Második Portfólió Kelet-Európának legyen szentelve, a lökést azok a problémák adták, melyekkel az Első Portfólió készítése közben szembesültünk. Ebben a kiadásban három, a régióból származó művész vett részt:  Robert Rehfeldt Kelet-Németországból,  Swierkewicz Róbert Magyarországról, és Waclaw Ropiecki Lengyelországból. A grafikus és illusztrátor Rehfeldt számára a Kelet-német törvények tiltották az engedély nélküli sokszorosítást, emiatt egy negatívot nyújtott be, amiről én készítettem el a nyomatokat.  Ropiecki anyaga elveszett a postán, ami az állami cenzúra bevett formája. Egyedül  Swierkewicznek sikerült a kívánt formában benyújtania a műveket, aki az 1980-as évek Magyarországának némileg kevésbé elnyomó kulturális szabályozása alatt dolgozott.
A fenti három személlyel való levelezésem során jelentősen kibővült a Kelet-Németországra, Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó címlistám. Ebben további segítségemre volt két mail art művész, Volker Hamann és Henryk Gajewski. Azon lakcímek segítségével, melyeket a gyűjtő Jean Browntól, valamint az emigráns művész Rimma és Valeriy Gerlovintól kaptam, felvettem a kapcsolatot  csehszlovákiai és szovjet művészekkel. Kihasználva a már élénk kelet-európai mail art hálózatot, minden meghívottat arra kértünk, hogy invitáljon további művészeket, ezzel a lehetséges résztvevők köre kiterjedt Bulgáriára és Romániára is. A résztvevőket arra kértük, hogy küldjenek egy negatívot vagy fotót egy közönséges borítékban, amit én sokszorosítanék a Második Portfólióhoz.
A Nemzetközi Day Art kiállítást (International Day Art exhibition) követően Várnagy Tibor, a Liget Galéria vezetője azt javasolta, állítsuk ki a Második Portfóliót Budapesten. Ilyen jellegű bemutatót helyi kiállításként megcsinálni? Ha valami, akkor ez bonyolult lett volna és valószínűleg illegális. Ezért Várnagy azt kérte, úgy szállítsam és mutassam be a Második Portfóliót, mint magán gyűjteményemet. A kiállítás 1986 májusában nyílt meg. A benyújtott anyagok mennyisége miatt egy második kiállítási helyszín is szükségessé vált, ez a Galéria 11 lett.
A Második Portfólió kiállítása 75 kelet-európai művész munkáit foglalta magába, köztük egy szovjetet és két USA-ban élő szovjet emigránst. A kiállítás katalógusa fénymásolással készült és a borítókötésen Jozef Robakowski lengyel művész fotói voltak láthatók. Ezen kívül tartalmazott egy esszét a magyar fotográfustól, Lugosi-Lugó Lászlótól, és egy Várnaggyal közösen írt szövegünket. A résztvevők címlistáját Várnagy a katalógustól elkülönítve postázta. A kiállítás dokumentálta a fotó alapon dolgozó kelet-európai művészek párhuzamos kultúráját és támogatta olyan félhivatalos intézmények kicsi de kulcsfontosságú hálózatát, akik elkötelezettek az ilyen típusú munkák bemutatása iránt.

Az Első Portfólió résztvevői: Vittore Baroni (Olaszország); George B. Benington (USA); Guy Bleus (Belgium); Christopher Burnett (USA); Russell Butler (USA); Charles Francois (Belgium); H.R. Fricker (Svájc); Henryk Gajewski (Hollandia); Ubaldo Giacomucci (Olaszország); Pete Horobin (Skócia); G.X. Jupitter Larsen (Kanada); Dennis Letbetter (USA); Serge Luigetti (Olaszország); Peter Lyssiotis (Ausztrália); Ruggero Maggi (Olaszország); Giancarlo Martina (Olaszország); Des McLean (USA); Jurgen Olbrich (Nyugat-Németország) Frank Oliver/Eric Finlay (Nagy-Britannia); Sjoerd Paridaen (Belgium); Irma Perez (USA); Victor Perez (USA); Janice Peshke (Kanada); Carlo Pittore/Mark Melnicove (USA); Steve Random (USA); Steen Moller Rasmussen (Dánia); Larry Rippel (USA); Robert Rehfeldt (Kelet-Németország); Waclaw Ropiecki (Lengyelország (elveszett)); Carsten Schmidt-Olsen (Dánia); Lon Spiegelman (USA); Robert Swierkewicz (Magyarország); Patrick T (USA); B.J. Tisa (USA); Emmett Walsh (USA); Ioan Bunnus bei Widmaier (Nyugat-Németország); Gert Wibe (Svédország).

Az Első Portfólió kiállítási helyszínei:
•    Buro fur Kunstlerische, Trogen, Svájc (10/1983)
•    Department of Art, Sung Kyun Kwan University, Szöul, Dél-Korea (11/1983)
•    Kunoldstrasse 34, Kassel, Nyugat-Németország (12/1983)
•    Media Gallery, Gent, Belgium (2/1984)
•    Artestudio, Bergamo, Olaszország (4/1984)
•    Memorial Gallery, Glassboro State College, Glassboro, New Jersey, USA (9/1984)

John P. Jacob (2017)