Korszakalkotóan új szemléletû közgazdasági szakirodalmat tart kezében a magyar olvasó. A heidelbergi Környezet- és Jövõkutató Intézet által kidolgozott javaslat egy ökológiai adóreformra még 1988-ban és az egykori Nyugat-Németország közgazdasági feltételrendszere alapján készült, de minden, a piacgazdaság feltételei szerint mûködni kívánó társadalom számára megfontolandó rendezõelveket tartalmaz. Az idõ múlása nemhogy idejétmúlttá nem tette, hanem a helyi környezeti csapások számának emelkedése és a világméretû környezeti válság elõjeleinek sokasodása folytán egyre idõszerûbbé válik.

A javaslat talán legnagyobb érdeme, hogy az ökoadókat az állami költségvetés fókuszába helyezi és elméletileg bizonyítja: az ökoadókra a piacgazdaság teljes mûködési rendszere felépíthetõ. Más szemléletû szakmunkák ugyanis az ökoadókat csupán kivételesen, a szokásos adónemek mellett kiegészítõként tartják alkalmazhatónak.

E javaslat merészen, de megalapozottan az adórendszer teljeskörû átalakításának a lehetõségét kínálja fel. Az új szemlélet elfogadásához és bevezetéséhez egy döntõ szempontot kell csupán mérlegelni: kívánja-e a társadalom és megbízott döntéshozói, hogy a jelenleg ingyenes természeti erõforrások a szabad préda állapotából — éppen korlátozottságuknál fogva — értékkel bíró tényezõvé váljanak, és ezáltal túlzott felhasználásuk s az ezzel járó környezeti ártalmak, az ökoszisztéma pusztulása mérséklõdjék.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a bevezethetõség érdekében részletesen kell vizsgálni az egyes ökoadók hatását a gazdaság különbözõ szektoraira és a társadalom különbözõ rétegeire. Világossá teszi, hogy az állami költségvetés és a környezetvédõk érdeke többnyire egybe esik. Elõfordulhat azonban, hogy a két fél érdekeltsége az adott termék keresleti árrugalmasságától függõen eltér egymástól. Ezért a jogi-adminsztratív és a pénzügyi eszközök optimális összehangolására van szükség a kívánt hatás elérése érdekében. A Levegõ Munkacsoport szakértõi 1992-ben és 1993-ban már készítettek hasonló alapokon nyugvó, a következõ évre vonatkozó „Zöld költségvetést”, amely a lelkes támogatás mellett sok igaztalan ellenvetést is kapott — részben épp a nem közismert elméleti háttér miatt. Reméljük, hogy a jelen tanulmány az ismeretterjesztés útján közelebb hozza a gyökeres változás pillanatát úgy hazánkban, mint a Föld többi országában is.