II. A felvétel módszere

 

Ha van helyszínrajz, úgy vannak alapján; ha nincs, az utcához és házszámhoz kapcsolva azonosítani kell a fa helyszínét és a fa faját. A fa életkilátásaihoz egy hozzávetőleges kormeghatározás is párosul, amely az EU szempontok szerinti állapotvizsgálattal együtt alkalmas a fa várható élettartamának meghatározására. Tekintve, hogy a fafajok más és más törzsméretet produkálnak az évek során, mellékletként csatolunk egy kimutatást, amely 96 fafaj centiméterben kifejezett törzsvastagságához rendeli a fák korát.

Az alábbiakban bemutatunk egy felvételi lapot, amely mind az állapot-felvételhez, mind annak kiértékeléséhez felhasználható.

Eu fa-felvételi lap

Helyszín: Zöldfa utca (vagy X út 73–74 kilométer között)........................................................ Dátum: ...1999. június

Sor- vagy házszám

A fa botanikus neve

A

B

C

D

E

Átlag

Várható élettartam években

27.

Sophora japonica

1,5

2

3

2

2

2,1

15

28.

Sophora japonica

1,5

1,5

2

2

2

1,8

8

29.

Tilia argentea

1,5

1

1,5

1

1

1,2

2

Idézzük fel, hogy az

A: a gyökérzet, termőhely osztályzata,

B: a törzs állapota,

C: a korona állapota,

D: az ápolás mértéke,

E: az életképesség osztályzata.

A felsorolt 3 példából látható, hogy a két Sophora és a fasorba került Tilia kedvezőtlen termőhelyen vannak, gyökérzetük ápolásra szorul, a fákat esetleg metszeni kell, a Tiliát már nem érdemes. Pótolni kell az elmaradt növényvédelmet, így a két Sophora 8–15 évig megmenthető, a Tiliát azonban rövidesen ki kell vágni.

Látható tehát, hogy a felvételi munka szakembert igényel, aki az EU rendszerben meg tudja ítélni a fa állapotát, majd később dönthet, vagy döntésre javaslatot tehet a megvizsgált fasori fák sorsára vonatkozóan.

Feltehető, hogy az első felmérések lassabban mennek majd, de a gyakorlat elsajátításával a feladatok gördülékenyebben megoldhatók.

A fák korának megállapítása a törzsátmérő függvényében

 

A mérések természetesen átlagok, mert a termőhelyi és egyéb külső körülmények jelentősen eltérő fejlődést eredményeznek a fák méreteiben, ugyanazon fafajon belül.

Ez az oka annak, hogy a kimutatásban szereplő mintegy 1000 adat legalább 5000 mérés átlagát tükrözi, mert csak így számíthattam vállalható adatok kimunkálására.

Méréseim eredményei azt mutatják, hogy adott törzsméreten belül a fák kora nagyjából a Gauss-féle eloszlást követik. Példaképpen közlöm, hogy a 21–30 cm átmérőjű Celtis occidentalis fafaj korátlaga különböző parkokban az alábbiak szerint alakult:

A törzsátmérő 10 centiméteres osztása lehetőséget ad 1–3 év pontosítására, ugyanakkor nem feltétlenül tükrözi az asszimiláló felületet, mert az a korona állapotától függ.

 

A cserjék esetében nem volt lehetséges 25–30 cm átmérőnél nagyobb példányt felmérni.

Továbbiakban közlöm a 94 fafajt és azok adatait tartalmazó táblázatokat, azzal, hogy a számok ép és teljes lombkoronát feltételeznek.