A Levegő Munkacsoport ülésein történt

Az alábbiakban a Levegő Munkacsoport január 22-i és február 5-i üléseinek legfontosabb eseményeit foglaljuk össze.

• Pós Péter, a Polgárok Érdekközösségének elnöke beszámolt arról, hogy a lakosság folytatja küzdelmét a Széna téri park megmentéséért, a tervezett Mammut II. szórakoztató központ felépítésének meghiúsításáért. Egyebek között a Levegő Munkacsoport képviselőjével közösen felkeresték a Magyar Külkereskedelmi Bankot, amelyik hitelt kíván nyújtani a beruházáshoz. A bank képviselője elmondta, hogy figyelembe fogják venni érveinket, azonban a bank elsősorban üzleti szempontok alapján dönt, annál is inkább, mivel, ha ők nem nyújtanak hitelt, majd megteszi helyettük egy másik pénzintézmény. Ezért a legfontosabb a jelenlegi jogszabályok és az önkormányzatok szemléletének megváltoztatása lenne (a Levegő Munkacsoport mindkettőn folyamatosan dolgozik).
• Az érdi súlyos légszennyezésről, mint lakóterületen lévő ipari pontforrásról az érintett lakosság tájékoztatott minket. A rendkívül veszélyes anyagokat kibocsátó autójavító és fényező üzem áthágja a részére kiadott hatósági engedély kikötéseit. A lakossági bejelentések alapján megejtett hivatalos vizsgálatok során olyan körülményeket tapasztaltak, amelyek nem feleltek meg a valóságos gyakorlatban rendszeresen folytatott tevékenységnek. Úgy határoztunk, hogy szakmai tanácsadással és egyéb módokon is elősegítjük a súlyos környezetszennyezés felszámolását.
• A II. kerületi Tölgyfa utcai benzinkút építésének ügye azt követően került ülésünk napirendjére, miután az irodánkban történt lakossági megkeresés alapján leveleket intéztünk a kerületi önkormányzatokhoz és a Fővárosi Önkormányzathoz, felhívva figyelmüket az 1999. január l-jével életbe lépett BVKSZre (Budapesti Városrendezési Keretszabályozás), mely szerint üzemanyagtöltő állomás lakó- és egyéb épületektől csak 50 méternél nagyobb távolságban épülhet. Az érintett lakosság képviselője azonban ülésünkön beszámolt arról, hogy a benzinkút mégis épül. Ezt az beruházó sajnos azért tudja megtenni, mivel a II. kerület Polgármesteri Hivatala valószínűleg az azt tiltó jogszabály ismeretében, de még annak hatályba lépése előtt kb. egy hónappal kiadta az építési engedélyt – annak ellenére, hogy a már korábban megtartott ismertető fórumon a lakosság élénken tiltakozott a beruházás ellen...
• Az ürömi helyi jelentőségű természetvédelmi területen folyó hulladéklerakással és egyéb veszélyeztető tevékenységgel kapcsolatban elhatároztuk, hogy a február 18-ára kitűzött hatósági helyszíni bejáráson képviseltetjük magunkataz EMLA környezetvédelmi jogi tanácsadó szervezet segítségét is igénybe véve.
• A Fővárosi Önkormányzat 1999. évi költségvetési tervezetének közlekedési vonatkozásait Schnier Mária ismertette, hivatkozva a, a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának mb. vezetőjével, Csordás Mihállyal történt megbeszélésre. Az ügyosztályvezető szerint sem kapott elég hangsúlyt a karbantartás, a felújítás az új beruházási tervekkel szemben. A Levegő Munkacsoport képviselői szorgalmazták, hogy jóval nagyobb összeget fordítsanak a tömegközlekedés javítására is.Ezen a tárgyaláson felvetettük a Budapesti Közlekedési Fórum legalább félévenkénti és a Közlekedési Ügyosztállyal való rendszeres, gyakoribb megbeszélések megrendezésének felújítását. Az volt a benyomásunk, hogy ennek megvalósításáért ismét kitartó küzdelmet kell folytatnunk...
• Lukács András beszámolt az M0-s északi szakaszával kapcsolatos, a Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre Egyesület által kezdeményezett per január l4-i tárgyalásáról. A peranyaghoz dr. Farkas Ildikó és dr. Radó Dezső szakértői véleményét is csatoltuk, továbbá az egyesület elnöke, Fokvári Katalin kifejtette, hogy az útépítés során a törvények súlyos megszegésével jelentősen károsították a Homoktövis Természetvédelmi Területet. A helyi lakosság szempontjából a per legfontosabb tárgya a lakótelepet súlyos környezeti terheléssel veszélyeztető M0 s csomópont és bekötőút építése. Az alperes, az Állami Autópálya Kht. jogi képviselője nem tudott érdemben reagálni az elhangzottakra. Ítélet egyelőre nem született, az előadott érvek kielégítő jegyzőkönyvezése mellett a bíró április 8-ára tűzte ki következő tárgyalás időpontját.
• A budai alsó rakpart tervezett bővítéséről Lukács András ismertette szakértők bevonásával kidolgozott álláspontját. A Levegő Munkacsoport több szakértője és tagja tanulmányozta a tervalbumot, és előadták észrevételeiket, melyeket több szempontból is megvitattunk. A főgyűjtő csatorna megépítését nemcsak indokoltnak, de rendkívül sürgetőnek is tartjuk, mivel ez – az egyéb kiegészítő beruházásokkal együtt – hozzájárulna a Duna vizének tisztábbá válásához. Határozottan ellenezzük viszont a rakpart kibővítését újabb közúti sávokkal. Megvalósulása esetén ugyanis a felső rakpart minden vonzerejét elvesztené mind a budapesti lakosok, mind az idelátogatók részére, és számottevően károsodna a világörökség részeként nyilvántartott Duna-part. A kiszélesített út jelentős többletforgalmat gerjesztene, amit a tervezők is elismertek, hiszen a meglévő fel- és lehajtók kiszélesítését, valamint újak létesítését javasolják. Nem feltétlenül ellenezzük azt, hogy a főgyűjtőt a meglévő rakparti út mellé helyezzék el, amennyiben ezt a műszaki, gazdasági és egyéb szempontok indokolják, de még ebben az esetben sem szabad a 2,5 m átmérőjű cső fölé egy új útpályát létesíteni.
• A február 5-i ülésen –  egyelőre megvitatás nélkül – szétosztottuk a Civil Parlament faxon megküldött levelének, valamint a Levegő Munkacsoportnak a Civil Parlamenttel kapcsolatos korábbi állásfoglalását. Megállapodtunk abban, hogy ezt az újabb levélbeli megkeresést február 19-én, a TIT Stúdióban tartandó kihelyezett ülésünkön vitatjuk meg.

   

  EU ombudsmani vizsgálat az M0-sról Az Európai Parlament ombudsmanja felszólította az Európai Beruházási Bank elnökét, hogy 1999 áprilisáig számoljon be az M0-s autópálya északi szakaszának építése során felmerült környezeti és egyéb problémákról. Ugyanis ez a bank nyújtott hitelt a beruházáshoz. Az ombudsman négy civil szervezet, a Levegő Munkacsoport, a Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, valamint a New York-i székhelyű Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet beadványa alapján indította el a vizsgálatot.