Környezet
és egészség

Idén júniusban rendezik meg Londonban az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek harmadik konferenciáját. A néhány éve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt indult folyamat lényege, hogy a környezetvédelmi tevékenységben nagyobb hangsúlyt kapjon (a természet védelme mellett) az emberi egészség védelme.

Londonban egy nyilatkozatot fognak aláírni a miniszterek az emberi egészség védelmében, ez azonban nem lesz jogilag kötelező, csakúgy, mint ahogy a közlekedésről kiadott karta sem. Az egyedüli jogilag is kötelező dokumentum a vizekről szól majd, feltéve, hogy a résztvevők aláírják. Az egyeztetések már régebb óta folynak, vízügyben éppen Magyarország a témavezető. Éghajlatváltozás témában is készül egy háttéranyag, ezen a téren azonban még nagyon gyenge a politikai kinyilatkoztatás. Mindössze annyit ismernének el a tervek szerint, hogy az éghajlatváltozásnak káros hatásai lehetnek az emberi egészségre, és felhatalmazzák a WHO-t a várható hatások további tanulmányozására.

A közlekedési karta szintén a miniszteri nyilatkozat egyik háttérdokumentuma. Ennek véglegesítése még nem jutott olyan állapotba, mint a többi részleté, így még jó esély van rá, hogy elfogadják a környezetvédő szervezetek módosító javaslatait, melyeket a január legvégén Hollandiában megrendezett konferenciájukon fogadtak el. Ezen a konferencián jómagam képviseltem a Magyar Közlekedési Klubot, de a résztvevők között több magyar is volt.

A módosító javaslatok lényege a közlekedés terén, hogy a közlekedés környezetbarát módjait a forgalom összességének növelése nélkül, más módokból való áttereléssel fejlesszék; a nagytávolságú infrastruktúra (Transz-Európai Hálózat és csatlakozó elemei) tervezésekor fokozottan legyenek figyelemmel annak egészségügyi hatásaira; vegyék figyelembe a nők mint különleges közlekedő, ill. a közlekedés környezeti ártalmaitól szenvedő embercsoport érdekeit is; emeljék ki a dízel üzemanyagok fokozott egészségkárosító hatását; végezetül, megfelelő hangsúllyal beszéljenek a társadalmi részvételről a döntéshozatalban. Ezek a pontok ugyanis mind-mind kimaradtak a karta tervezetéből.

A tervezetet február közepén és még egy későbbi időpontban tárgyalják, mielőtt Londonban aláírásra kerülne. Összességében a miniszteri nyilatkozat és a közlekedési karta nem több, mint az európai közlekedési miniszterek által 1997 végén elfogadott Bécsi Nyilatkozat, azonban új elemként jelenik meg benne a közlekedés és az egészség kapcsolata. A karta utat nyit egy olyan folyamatnak, melynek eredményeként — egy későbbi időpontban — már jogilag kötelező dokumentumban vállalhatnák a közlekedési döntéshozók a közlekedési környezetszennyezés emberi egészségre és éghajlatra gyakorolt káros hatásainak radikális csökkentését. Reméljük, az addig tartó böjti időszakot kárpótolják majd az azt követő lépések, ám a magyar kormányzatnak addig is vannak nemzetközileg vállalt feladatai állampolgárai egészségének megóvásában. Mi számon tartjuk ezeket!

Joó Ferenc
Magyar Közlekedési Klub