1998. december

A Levegõ Munkacsoport állásfoglalása a Civil Parlament céljaival, tevékenységével, feladataival és mûködési rendjével kapcsolatban

1998. október 10-én ülést tartott a Civil Parlament, ahol írásos anyagban ismertették eddigi tevékenységét és elfogadták a Civil Parlament céljai, feladatai és mûködési rendje címû dokumentumot. Ennek egyes jelentõs kitételei a Levegõ Munkacsoport képviselõjének módosító indítványa ellenére és a Levegõ Munkacsoport küldötteinek ellenszavazata mellett kerültek elfogadásra, ezért az alábbi nyilatkozatot tartjuk szükségesnek közzétenni.
A Levegõ Munkacsoport mint környezetvédõ civil szervezetek nyitott szövetsége elhatárolja magát minden olyan szándéktól, amely a civil szférában bármiféle hierarchikus rendszert akarna kialakítani. A civil társadalom demokratikus szervezõdésével alapvetõen ellentételesnek tartjuk az olyan törekvéseket, amelyek az érdekérvényesítés folyamatát a civil szervezetek legfelsõbb és átfogó fórumaként kívánják gyakorolni
A civil szervezetek problémafeltáró, érdekérvényesítõ ereje, hatékonysága éppen az egyediségükben, konkrétságukban és sokszínûségükben rejlik. Ezért a törvényeknek azt kell biztosítaniuk, hogy az országban bárhol és bármikor, egyénileg és teljes joggal — a lehetõ legszélesebb körû jogosítványokkal ellátva — léphessenek fel a saját érdekeik, valamint az általuk képviselt állampolgárok érdekeinek védelmében. Problémáik a helyi adottságoknál fogva sok esetben oly mértékben egyediek, a másokétól különbözõk lehetnek, hogy megoldási javaslataikat más, hasonló, vagy részben hasonló problémákkal szembesülõ civil szervezetekkel összehangolni csak sajátos körülményeiket méltányosan figyelembe vevõ, türelmes egyeztetési folyamattal lehetséges. Ezért nagyon nehezen képzelhetõ csak el, hogy egy önmagát a civil szervezetek legfelsõbb és átfogó fórumaként meghatározó szervezet mindannyiuk érdekeit érdemben és hatékonyan képviselni tudná. Erre csak önmaguk képesek, ha kell, más civil szervezetekkel szabadon és önként összefogva, általuk támogatva.
Természetesen vannak olyan össztársadalmi célok és értékek, amelyek a legtöbb civil szervezet által felvállalhatók és képviselhetõk, de a demokrácia és a civil társadalom lényegét tekintve ezek is csak alulról jövõen, egyéni elhatározásból és elfogadásból történhetnek, nem pedig egy civil központ vagy legfelsõbb civil fórum döntése, vállalása vagy utasítása alapján.
Véleményünk szerint tehát a fentiekbõl adódóan egyetlen szervezõdés sem tarthat kapcsolatot a hatóságokkal, kormányszervekkel és döntéshozókkal olyan minõségben, mint az ország civil szervezeteit átfogó, vagy legfelsõbb fórum, mert ezáltal hátrányos helyzetbe hozhatná a többi, egyénileg fellépni kívánó civil szervezetet, ellehetetlenítve ezzel a saját érdekükben történõ egyéni fellépést.
A Civil Parlament elnevezést a gyakorlatban csak oly módon tudjuk elfogadni és elismerni, hogy e fórum keretein belül a civil szervezetek egymás között véleményt nyilváníthatnak, egymást segítõ és egymással szolidáris kapcsolatot tarthatnak fenn, de a kormány és a döntéshozó szervek felé — valamennyiünk érdekeinek hivatalos képviselõjeként – egyetlen civil szervezet vezetõsége sem léphet fel.
Budapest, 1998. október 26.