Lιlegzet
                    1998. december
Levélváltás a fõpolgármesterrel
Tisztelt Demszky Úr!

A 71 tagszervezetet tömörítõ Levegõ Munkacsoport Országos Környezetvédõ Szövetség kiemelkedõen fontosnak tartja, hogy javuljon a fõváros környezeti állapota. Ezért szeretnénk megismerni elképzeléseit arról, hogy újraválasztása esetén Ön milyen intézkedések megvalósítását tervezi az elkövetkezõ négy évben az említett cél érdekében. Szívesen találkoznánk Önnel személyesen is, hogy feltehessük kérdéseinket.
Amennyiben elfogadja meghívásunkat, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a találkozó helyének és idõpontjának egyeztetésére.
Ha nem tud személyesen találkozni szövetségünk tagjaival, köszönettel vennénk írásbeli válaszait az alábbi kérdésekre:
1. Milyen elképzelései vannak a tömegközlekedés/egyéni közlekedés arány javítására?
2. Elõsegítené-e az elmúlt években leállított villamosjáratok újraindítását, és a meglévõ vonalak felújítását?
3. Támogatja-e, hogy a civil szervezetek bevonásával alaposan megvitassák a tervezett 4. metróvonal építését és a lehetséges alternatívákat?
4. Elõsegítené vagy korlátozná az újabb nagy bevásárlóközpontok építését a fõvárosban és környékén?
5. Mi az Ön álláspontja a fõvárosi zöldterületekkel kapcsolatban? Meg kívánja-e akadályozni a zöldfelületek arányának további csökkenését Budapesten és a fõvárost övezõ gyûrûben? Mekkora új zöldfelületet kialakítását tervezi?
6. Hozzájárul-e a Széna tér további beépítéséhez?
7. Elõsegítené-e a lakosság, a civil szervezetek fokozottabb részvételét a döntési folyamatokban?
8. Korlátozná-e a tehergépjármû-forgalmat (különösen a kamionok forgalmát) a lakott területeken?
9. Elõsegítené-e a forgalomcsillapítást, a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását a fõváros egyre nagyobb területén?
10. Támogatja Ön az elõvárosi vasúti hálózat fejlesztését?
11. Milyen elképzelései vannak a települési hulladékgazdálkodás javítására?
12. Milyen elképzelései vannak a vízgazdálkodás javítására (csatornázás, szennyvíztisztítás)?
Mielõbbi válaszát várva, üdvözlettel:

 Lukács András
 elnök
 


Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettem szeptember 16-án kelt levelét. Sajnos elfoglaltságaim a jelen idõszakban nem tesznek lehetõvé személyes találkozást. Tekintettel azonban arra, hogy az Önök által feltett kérdések rendkívül lényeges, a fõváros életét és mûködését, lakosainak életminõségét alapvetõen befolyásoló területeket érintenek, fontosnak tartottam, hogy részletes választ adjak mindegyikre.
Minthogy a fontosabb érintett területek — a közlekedés minõsége, a beépítettség és a zöldterületek aránya, a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás — mind csak hosszú távú programok keretében befolyásolhatók felelõsen, válaszaimban kitérek mind az egyes szakterületeken a Fõvárosi Közgyûlés által már korábban elfogadott, már megvalósított, vagy jelenleg megvalósítás alatt álló programokra, mind pedig további tervekre.
Az alábbiakban pontonként adom meg kérdéseikre a választ.

1. Tömegközlekedés – egyéni közlekedés
A tömegközlekedés – egyéni közlekedés aránya jelenleg mintegy 65:35, ami a hasonló nagyságrendû világvárosokhoz képest igen magas tömegközlekedési részarányt jelent. (A nyugati nagyvárosokban általában 20-30% a tömegközlekedés részesedése.) Ezért reális célkitûzés csak az lehet, hogy ez az arány lehetõség szerint lényegesen ne romoljon. Ennek érdekében fontosnak tartom a tömegközlekedés színvonalának emelését, minõségi paramétereinek javítását.
Ennek egyik példája lehet – bár az eltelt rövid idõ tapasztalatai megalapozott következtetések levonására még nem elegendõek – a múlt hónapban beindított BKV Rt. Plusz márkavédjeggyel ellátott három új autóbuszjárat (City-busz, Keresztúr-busz, Tétény-busz). Ezek kényelmesebb utazást kínálnak, kulturált kiszolgálással mind a jármûveken, mind a megállókban. Megbízhatóan garantálják a megállóhelyeken feltüntetett menetrend szerinti közlekedést, pontosságot. Naponta többször takarítják a jármûveket, így tisztább környezetet ad az utasoknak, valamint koncentrált és közvetlen információkkal segítik az utasok tájékozódását.
A motorizáció terén elõttünk járó országokban szerzett tapasztalatok alapján az egyik leghatékonyabb közlekedés-szervezési megoldás – többek között a tömegközlekedési részarány további csökkenésének megakadályozására is – a helyi és az elõvárosi tömegközlekedés egységes, összehangolt mûködtetése, fejlesztése, vagyis a közlekedési szövetség megvalósítása. Ez igen hatásos eszköznek bizonyul az egyéni gépjármûforgalom által okozott környezeti károk mérséklésére és pozitív hatásai megmutatkoznak a térségfejlesztési célok megvalósításában is.
A Fõvárosi Közgyûlés 1993-ban már tárgyalt a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) elõkészítésérõl, és akkor úgy foglalt állást, hogy a BKV, a MÁV és a Volánbusz tarifális és menetrendi együttmûködésének elõkészítését fel kell gyorsítani. Ennek érdekében megállapodás is született az öt legfontosabb együttmûködõ (az állam, a Fõvárosi Önkormányzat és a három szolgáltató) között, melyhez a késõbbiek során a Pest megyei Önkormányzat is csatlakozott. Még abban az évben megalakult a BKSZ elõkészítését szakmai szempontból felügyelõ Irányító Bizottság, és létrejött az operatív feladatokat ellátó BKSZ Elõkészítõ Iroda. Az elõkészítõ munkák keretében igen részletes tervezési munka folyt, amelynek alapján most már lehetõség van a szükséges politikai és gazdasági döntések meghozatalára önkormányzati és kormányzati szinten is. Erre várhatóan az önkormányzati választások után kerülhet sor, majd a döntések függvényében további mintegy 2-3 év szükséges a BKSZ megvalósításához.

2. Villamosjáratok
A leállított villamosvonalak újraindítását elvben támogatjuk, de azt megelõzõen minden esetben a konkrét vonalakra vonatkozó részletes forgalmi, mûszaki, környezeti és gazdaságossági vizsgálatok elvégzése szükséges. Olyan vonalakon ugyanis, ahol nagyon kicsi az utazási igény – amit pl. egy viszonylag ritka autóbuszjárattal is ki lehet elégíteni – és az utasszám növekedése távlatban sem várható, ott valószínûleg nem célszerû a villamosjárat újraindítása.
A meglévõ villamosvonalak felújítását eddig is folyamatosan végeztük, és a továbbiakban is folytatni kívánjuk ezt a programot a rendelkezésre álló anyagi lehetõségek függvényében. Az utóbbi években elkészült legjelentõsebb pályafelújítások: Nagykörút (a budai szakaszán most is folyik a munka), Fehérvári út, Népszínház u., Lehel u., 2-es villamos viadukt stb.

3. Az új metró
Nem csak támogatom, de az önkormányzatoknak jogszabályokban rögzített kötelessége is a lakosságot érintõ beruházások tervezése során az érdekeltekkel (lakosság és szervezeteik) történõ egyeztetés, így a DBR metróval kapcsolatos egyeztetések lefolytatása is meg kell hogy történjen.

4. A bevásárlóközpontokról
A bevásárlóközpontok létesítésének szabályozására nagy elõrelépést tett a Fõvárosi Önkormányzat saját hatáskörében, amikor a rendelkezésre álló eszközzel élve a Fõvárosi Szabályozási Kerettervben kijelölte azokat a területeket, amelyeken lehetõség lesz különösen nagy területû létesítmények elhelyezésére, valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban megfogalmazta azokat a szigorító rendelkezéseket, amelyek ezekre a létesítményekre vonatkoznak, illetve azokat a szabályzási elõírásokat, amelyek a kisebb kereskedelmi létesítmények elhelyezését is korlátok közé szorítják. Így a fõváros területén zónánként került meghatározásra az elhelyezhetõ létesítmények bruttó szintterülete, melyekhez különbözõ kötöttségek tartoznak a közlekedési, zöldterületi követelményeket illetõen. E korlátozások 1999. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a Fõvárosi Önkormányzat kompetenciájába tartozó döntések esetén az eddigiekben is arra törekedtünk, hogy az érvénybe lépõ szabályozásnak megfelelõen korlátozzuk a beépítést.

5. A fõvárosi zöldterületekrõl
A zöldfelületek megóvását és fejlesztését kiemelkedõ jelentõségû feladatként határozza meg az egyeztetés alatt álló Budapest Városfejlesztési Koncepciója, amely a Fõvárosi Szabályozási Keretterv és az agglomerációra készülõ területrendezési terv célkitûzéseivel összhangban készült. A zöldfelületek városszerkezetet tagoló, környezet- és közérzetjavító szerepe vitathatatlan. A környezeti állapot általános megítélésében döntõ szerepet kap a lakosság zöldterületekrõl alkotott véleménye, tapasztalata. A város tagoltsága, az egyes városrészek erõsen eltérõ adottságai természetesen nem biztosítanak azonos feltételeket a zöldterület fejlesztéséhez, ezért a lehetõségeket figyelembe véve különbözõ elemeket tartalmaz a koncepció zöldterület-fejlesztési programja. Ezek többek között: parkerdõfejlesztés, parkfejlesztés és rekonstrukció, utcafásítás és gyalogosfelületek humanizálása, a Duna-part és a ráckevei Duna-ág menti zöldterületek növelése, a dunai szigetek természeti értékeinek megóvása, a fõvárost érintõ patakok revitalizációja, a budai hegyvidék látképének védelme. A koncepció szerint a zöldfelületeket közgazdasági értelemben is értékként kell kezelni, felmérni és nyilvántartani, megfelelõ értékelõ eljárás kidolgozásával. A városfejlesztési koncepció javaslatot tesz Budapestet és az agglomeráció területét behálózó zöldfelületi rendszer kialakítására is.
A meglévõ zöldfelületek radikális védelme mellett a város beépítésre szánt szabad területeinek kínálatát olyan fejlesztési stratégia kidolgozásával lehet megteremteni, amely a közérdek érvényesülését maximálisan szem elõtt tartja.
A fõváros területén közel 2000 ha zöldterület (kb. 550 ha közpark, ugyanennyi erdõ, 800 ha véderdõ) létesül, emellett temetõbõvítésekre és új szabadidõs területek kijelölésére is sor kerül.

6. II. kerület, Széna tér
Jelenleg az Általános Rendezési Terv, majd 1999. január 1-jétõl a Fõvárosi Szabályozási Keretterv határozza meg a fõváros beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek – ezen belül a zöldterületek – elhelyezkedését. Ezen keretek kitöltése a kerületi önkormányzatok feladata és hatásköre. A Széna tér – a Moszkva térrel és a Margit körúti területekkel együtt – a városban elfoglalt helyénél fogva kiemelt jelentõséggel bíró, városközponti funkciók elhelyezésére tervezett terület. A városszövetben idegen iparterület helyét intézmények váltják fel, a terület átrendezõdik, lehetõleg olyan módon, hogy a különbözõ igények ne csorbuljanak. A tervek szerint a Margit körút–Lövõház utca által határolt területre tervezett beruházás által igénybe vett zöldterület a tömbbelsõben visszapótlásra kerül.

7. Civil szervezetek
 Mint ahogyan a 3. pontban adott válaszomban is leírtam, az érintett lakosság részvétele az õket érintõ kérdések eldöntésében jogszabályokban s elõírt joga, amelynek betartása az önkormányzatok elemi érdeke. Azonban tudjuk, hogy ez a folyamat nem mindig optimális módon zajlik: a lakosság bevonása néha formális, néha nem kellõen elõkészített, sõt nem is mindig történik meg. Az elkövetkezendõ idõben a Fõvárosi Önkormányzat az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy jobban elõkészített formában, szervezettebben és kellõ idõben történjen meg az érdekeltek bevonása a döntési folyamatokba, melynek során – a nyugat-európai országokban megismert módszerek alapján – elsõsorban a civil szervezeteknek a tervezési folyamatba való bevonása látszik célravezetõnek.
8. A kamionok forgalmáról
A tehergépjármû-forgalom korlátozására már eddig is történtek intézkedések, pl. a Nagykörúton belül 3,5 t, a Hungária körúton belüli területeken 12 t korlátozás van érvényben.
A további területeken történõ forgalomcsillapítás bevezetését egyenként kell megvizsgálni, és amennyiben a szükséges közúthálózati elemek rendelkezésre állnak – a vizsgálat eredményének függvényében – mindenképpen támogatni kell a környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból egyaránt indokolt korlátozást.

9. Forgalomcsillapítás és kerékpáros közlekedés
A forgalomcsillapítási program keretében már megtettük az elsõ lépéseket, melynek eredményeként létrejöttek az ún. 30-as övezetek (lakó-, pihenõövezet jelentõs forgalom- és sebességkorlátozással). Ez a program tovább folytatódik, melyhez kapcsolódóan javítani kívánjuk a kerékpáros és gyalogosközlekedés feltételeit.
A kerékpáros-hálózat fejlesztésének keretében az elmúlt években összesen 100 km kerékpárút épült, továbbá mintegy 10000-rel bõvült a kerékpártárolókban elhelyezhetõ kerékpárok száma. Ezen fejlesztési program további kerékpárutak és tárolók megvalósításának tervét tartalmazza.

10. Elõvárosi vasút
Az elõvárosi vasúti hálózat fejlesztését támogatom. Meg kell azonban különböztetni a Fõváros felelõsségi körébe tartozó HÉV-vonalakat és a MÁV Rt. elõvárosi vonalait, amelyek fejlesztése állami feladat. A HÉV-vonalak fejlesztését Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve tartalmazza. A Csepeli HÉV-vonal korszerûsítése pl. most van folyamatban.
A MÁV elõvárosi vasúti hálózatának fejlesztése szorosan összefügg a tervezett, és egy korábbi kérdés kapcsán már említett Budapesti Közlekedési Szövetség megvalósításával. A Fõvárosi Önkormányzat a fejlesztés elõsegítése érdekében többek között P+R parkolók létesítését, a pályaudvarok tömegközlekedéssel való kiszolgálását tervezi.

11. Települési hulladékgazdálkodás
A fõváros támogatja a hulladékgazdálkodási törvény mielõbbi parlament elé kerülését, amely jelentõs segítséget adna a fõváros e területen való kötelezettségének teljesítéséhez. A törvény koncepciójában rendkívül fontos, hogy az elsõdleges szempont a hulladékkeletkezés minimalizálása, vagyis a hulladékszegény technológiák alkalmazása. További fontos pontja a koncepciónak, hogy a veszélyes hulladékok szabályozásához hasonlóan a települési szilárd hulladékok esetében is jelentõs kontroll-lehetõséget határozzon meg az önkormányzatok számára.
A parlament az idei évben megalkotta a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos jogszabályt, amely megteremti a megfelelõ és teljes körû kontrollt, valamint a hulladékok kezelésének környezeti biztonságát. Ezen koncepciók megvalósításához a fõváros az elmúlt és a következõ években is jelentõs fejlesztési forrásokat biztosít. A Fõvárosi Közgyûlés 1995-ben elfogadta a fõváros hosszú távú hulladékgazdálkodási koncepcióját. Ennek keretében készült el a Dunakeszi II. – magas szintû mûszaki védelemmel kialakított – szilárd hulladéklerakó. Jelentõs elõrelépést jelent a Fõvárosi Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztítójának megépítése, amelynek finanszírozására a KTM és a Fõvárosi Önkormányzat 1997. évben megállapodást kötött.

12. Vízgazdálkodás
A Fõvárosi Közgyûlés 1994-ben elfogadta a csatornázás és szennyvíztisztítás hosszú távú programját, majd ennek alapján 1995-ben a 2004-ig szóló középtávú programot. Ennek teljesítése 1996 óta folyik. Terveink szerint 2004-ig megépül 20 km fontos fõgyûjtõ csatorna (ebbõl jelenleg 14 km már kész és üzemel), két nagy szivattyútelep, amelybõl az egyik, a Zsigmond téri, ez év õszén kezdi meg mûködését, a másikat, a Pók utcait 2002-tõl tervezzük megépíteni. A meglévõ mindkét szennyvíztisztító telep bõvítése és minõségi fejlesztése 2002-re befejezõdik. Ennek eredményeképpen a fõvárosban a biológiailag tisztított szennyvizek aránya 20%-ról mintegy 50%-ra növekszik. Az ezredforduló után megkezdõdnek a két új szennyvíztisztító telep építésének elõmunkálatai: a központi telep (Csepel), valamint a Dél-budai (Nagytétény). Ezen két telep 2010 körül várható üzembe helyezésével a fõváros teljes szennyvízmennyiségét biológiailag tisztítjuk.
A fõváros továbbra is 50%-kal támogatja a kerületi önkormányzatok helyi csatornaépítését; ezen rendszer keretében évente 40-50 km-rel bõvül a hálózat. Programunk eredményeként 2010 körül a jelenleg még csatornázatlan lakások legnagyobb részét bekötjük a csatornahálózatba.
A szennyvíztisztítás fokozatos bõvítésével a Duna teljesen tehermentesül Budapest jelenlegi szerves szennyezõdésétõl, és jelentõs mértékben tehermentesül az eutrofizációt okozó tápanyag-szennyezõdésektõl. A budai Duna-part világvároshoz méltatlan parti szennyvízkiömlései (pl. Ördög-árok) megszûnnek.
Összefoglalva: a jelenleg végrehajtás alatt álló középtávú program, valamint annak folytatása révén a jövõ évezred második évtizedére a fõváros csatornázási és szennyvíztisztítási infrastruktúráját jelentõsen fejleszti, és ezáltal megközelíti az Európai Unió tagállamai nagyvárosainak ellátási színvonalát.

Tisztelt Elnök Úr!
Megköszönve levelét, bízom abban, hogy válaszaim az Ön számára is tükrözik a Fõvárosi Önkormányzat azon törekvését, hogy a fent felsorolt komplex feladatok megoldása során minden rendelkezésünkre álló eszközzel javítsuk a fõváros környezeti állapotát és a lakosok életminõségét. Ebben a munkában rendkívül fontosnak tartom a Levegõ Munkacsoport hatékony részvételét, és arra a továbbiakban is számítok.

Üdvözlettel
Dr. Demszky Gábor