Lélegzet
                    1998. december
Sikeres évet zárunk?
Az év vége felé ismét ideje számot vetni sikereinkrõl és kudarcainkról. Bár e sorok írásakor az évbõl még hátravan másfél hónap, úgy tûnik, hogy az idén elsõsorban a kiemelkedõ sikerekrõl számolhatunk be: az utóbbi idõszakban a kormány több olyan lépést tett, amelyet már régóta szorgalmazunk.
1.  A jövõ évben kismértékben csökkenti az élõmunkát terhelõ adók és járulékok arányát az összes adóbevételen belül, ellentétben a korábbi évekkel, amikor ez az arány folyamatosan növekedett. (Bár az igazsághoz tartozik, hogy ez a csökkenés elsõsorban a várt 4–5 százalékos gazdasági növekedés és ezzel együtt az állami újraelosztás mértékének mérséklõdésének a következménye.)
2.  Úgy tûnik, hogy a korábbi évek megszorító politikájával szemben jövõre az ez évinél reálértékben is több pénzt ad az oktatásra, kultúrára és tudományos kutatásra (bár még mindig messze nem annyit, amennyit véleményünk szerint kellene és lehetne).
3.  A környezetszennyezõ tevékenységet és termékeket terhelõ adókat és díjakat általában az idei inflációval nagyjából megegyezõ, esetenként annál nagyobb mértékben emelte (a benzin jövedéki adóját, a termékdíjakat, a cégautók adóját és a gépjármûadót). Az egyetlen lényeges kivétel talán a gázolaj jövedéki adója, amelynek 11%-os emelése elmarad az idei évre várható 13%-os inflációtól.
4.  Leállította a jelenlegi körülmények között értelmetlen és pazarló metróberuházást a fõvárosban, ezzel több mint 200 milliárd forintot takarítva meg, amit most hasznosabb célokra lehet fordítani.
5.  Úgy döntött, hogy a túlzsúfolt Belváros helyett Budapest más területén építi fel a Nemzeti Színházat.
6.  Értesüléseink szerint nem ad pénzt az M0-s autóút északi szakaszának folytatására a Dunán keresztül és a budai oldalon, és valószínûleg elhagyja a káposztásmegyeri csomópont megépítését is.
7.  Felgyorsul az elõvárosi és egyes mellékvonali vasutak felújítása, korszerûsítése (bár összességében még mindig sokkal kevesebb pénz jut erre a célra, mint amennyi szükséges és – véleményünk szerint – lehetséges lenne.)
A legfontosabb eredménynek azonban azt tekintjük, hogy a közvélemény is egyre jobban odafigyel a költségvetés alakulására, és hogy egyre többen ismerik meg a zöld államháztartási reform lényegét és értenek egyet a megvalósítására irányuló szándékokkal.
Lukács András