Lélegzet

                    1998. szeptember

Zöldítsük a várost!

Sokan úgy tudják, hogy a falakra felfutó növények kárt okoznak a vakolatban, egerek búvóhelyei, sõt a segítségükkel a betörõk is kényelmesen besétálhatnak éjjel a hálószobánkba. Még ha ez igaz is lenne, akkor is felfuttathatnánk a növényeket a tömör téglakerítésekre, csupasz tûzfalakra.
A kertészek és a repkénnyel befuttatott házak lakói azonban egybehangzóan állítják, hogy a falak zöldítése megéri a fáradságot. A borostyántól, vadszõlõtõl nem nedvesedik át a vakolat. Ha már málladozik, a repkény elfedi a foltokat, és nemcsak kellemes, üdítõ látványt nyújt a szemnek, hanem a nyári felforrósodást is tompítja. Hasonló gondolatokat olvashatunk egy német épületfelújítási kézikönyvben. Õk elsõsorban éppen az északi oldalra ajánlják az örökzöldet, mert véd a csapóesõtõl, a téli hidegtõl. 15–30% fûtési megtakarítást is el lehet érni megfelelõ takarás esetén.
Sokféle megoldás létezik, lehet rácsozatra, vagy közvetlenül a vakolatra futtatni, van lombhullató és örökzöld növényfüggöny pénztárcánktól, ügyességünktõl függõen.
A vázat 10–15 cm-re rögzítsük a homlokzattól úgy, hogy szélszívásra is megfeleljen. A rácsozat lehet faléc, sodrony vagy mûanyag háló. Magas házak esetében igyekezzünk 3-4 méter hosszú növényeket szerezni (például erdész ismerõsöktõl), mert így gyorsabban csinosíthatjuk meg a belsõ udvarokat, unalmas falfelületeket.

B. E.

FELHÍVÁS!

Kérjük azokat a budapesti polgárokat, akik szerint a kerületük önkormányzata
az 1995. évi LIII. törvény vonatkozó elõírásait betartotta,
írják meg a szerkesztõségünknek, hogy példaként állíthassuk a többi kerület elé.