Lιlegzet

                    1998. szeptember

A helyi önkormányzatok környezet- és természetvédelmi
feladat- és hatásköreire vonatkozó
fontosabb jogszabályi rendelkezések


1990. évi LXV. törvény
a helyi önkormányzatokról

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemetõ fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tûzvédelemrõl, közbiztonság helyi feladatairól; közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése.
A települési önkormányzat maga határozza meg — a lakosság igényei alapján, anyagi lehetõségeitõl függõen —, hogy ezek közül mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.
A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezõdõ közösségeinek a tevékenységét, együttmûködik e közösségekkel. A képviselõ-testület a szervezeti és mûködési szabályzatában határozza meg, mely önszervezõdõ közösségek képviselõit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselõ-testület és bizottsága ülésein.

A Fõvárosi Önkormányzat környezet- és természetvédelemmel összefüggõ feladat- és hatáskörei:

— meghatározza a fõváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a fõváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit;
— gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhõszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közremûködik a fõváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a fõváros ár- és belvízvédelmérõl, ennek körében különösen a fõváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztésérõl;
— gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyûjtésérõl, elhelyezésérõl, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
— ellátja a fõváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a fõútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a Fõvárosi Önkormányzat tulajdonában levõ országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók — az autópályák és autóutak kivételével — üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levõ tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését;
— rendeletében szabályozza a fõváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterület-használatot és a közterület rendjét, a közterület-felügyelet szervezetét és feladatait;
— megállapítja a fõváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében;
— ellátja az önkormányzati levegõtisztaság-, vízminõség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a fõváros városképe szempontjából védendõ természeti környezetet, közcélú zöldterületet;
— fõvárosi információs rendszert mûködtet.

A megyei önkormányzat környezet- és természetvédelemmel összefüggõ feladatai és hatásköre:

— az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitûzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevõk tevékenységének összehangolásáról; továbbá közremûködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.


1991. évi XX. törvény
a helyi önkormányzatok és szerveik,
a köztársasági megbízottak, valamint
egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl

A települési önkormányzat képviselõ-testületének környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörébe tartozik:

— a helyi jelentõségû természeti érték védetté nyilvánítása;
— a helyi jelentõségû természeti érték megóvásáról, õrzésérõl, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történõ gondoskodás;
— területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása;
— csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylõ létesítmény körül;
— helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása;
— védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegõtisztaság-védelmi követelmények megállapítása;
— rendelettel rendkívüli levegõtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) megállapítása;
— az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása;
— az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás.

A polgármester (fõpolgármester) környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörébe, illetõleg államigazgatási hatósági hatáskörébe tartozik:

— a rendkívüli levegõtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) kidolgoztatása;
— szolgáltatótevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékû zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetõleg feloldása;
— a légszennyezést okozó, szolgáltató- és/vagy termelõtevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetõinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára kötelezése, a tevékenységnek idõleges korlátozása vagy felfüggesztése;
— a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztetõ tevékenység legfeljebb három hónapra történõ megtiltása, és a tilalom legfeljebb 30 nappal történõ meghosszabbítása;
— a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztetõ tevékenység 30 napig terjedõ idõtartamra megtiltása, és a tilalom 30 nappal történõ meghosszabbítása;
— a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban elõírtak teljesítésére történõ kötelezése, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozása.


1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének
általános szabályairól

A települési önkormányzat (Budapesten a Fõvárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében

— biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
— a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselõ-testülete (közgyûlése) hagy jóvá;
— a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetõleg határozatot hoz;
— együttmûködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;
— elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;
— a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elõsegíti a környezeti állapot javítását.

A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

— a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít;
— elõzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;
— állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintõ rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;
— javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:

— a települési környezet tisztasága,
— a csapadékvíz-elvezetés,
— a kommunális szennyvízkezelés, gyûjtés, -elvezetés, -tisztítás,
— kommunális hulladékkezelés,
— a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetû zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem,
— a helyi közlekedésszervezés,
— az ivóvízellátás,
— az energiagazdálkodás,
— a zöldterület-gazdálkodás,
— a feltételezhetõ rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és elõírásait.
A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint — de legalább kétévente — felülvizsgálja.
A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával — szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával — kell végrehajtani.
Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.
A települési önkormányzat képviselõ-testülete, illetõleg a Fõvárosi Önkormányzat esetén a fõvárosi közgyûlés önkormányzati rendeletben — törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben — illetékességi területére a más jogszabályokban elõírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elõírásokat határozhat meg.
Környezetvédelmi feladatai megoldásának elõsegítése érdekében a települési önkormányzat — Budapesten a Fõvárosi Önkormányzat is — önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.


1996. évi LIII. törvény
a természet védelmérõl

Természeti területet és más védelemre érdemes földterületet:
— országos jelentõségû terület esetén a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
— helyi jelentõségû terület esetén a települési — Budapesten a fõvárosi — önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté.


A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentõségének megfelelõen lehet:
— nemzeti park,
— tájvédelmi körzet,
— természetvédelmi terület,
— természeti emlék.


Helyi önkormányzat csak természetvédelmi területté és természeti emlékké nyilvánításról dönthet.
A helyi jelentõségû védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérõl, õrzésérõl a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. A települési — fõvárosban a fõvárosi — önkormányzat képviselõ-testülete önkormányzati természetvédelmi õrszolgálatot mûködtethet. Az önkormányzati természetvédelmi õr feladata a helyi jelentõségû védett természeti terület õrzése. Az önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetõrök segíthetik.

A megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentõségû védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról.

A megyei önkormányzat e feladatkörében:
— javaslatot tesz helyi jelentõségû védett természeti területté nyilvánításra;
— a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentõségû védett természeti területté nyilvánítás elõkészítésében;
— elõsegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.
A megyei önkormányzat a helyi jelentõségû védett természeti területek fenntartása érdekében a települési önkormányzatokkal megállapodást köthet vagy társulást hozhat létre.

A települési önkormányzat a természet védelmének helyi-területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre.