 |
1998. július–augusztus |
|---|
|
1998. július–augusztus |
|---|
A kávé a kõolaj után a világ legkeresettebb árucikke. Az új kávétermesztési eljárások azonban környezetkárosító hatásukban sem maradnak el a kõolajtermeléstõl. E technológiák számlájára írható ugyanis, hogy a közép-amerikai kávéültetvényeken egyrészt nõ a nitrogénmûtrágya-felhasználás, másrészt fogyatkoznak az erdõs-árnyékos területek.
Nagy koncentrációban a nitrátok csecsemõkori (vörösvértest-elváltozást) okozhatnak, amely azáltal, hogy akadályozza az újszülött ereiben az oxigénszállítást, halálos is lehet. A talajvíz nitrátos szennyezettsége valószínûleg összefüggésbe hozható bizonyos rákos megbetegedések, születési rendellenességek, magas vérnyomás és gyerekkori fejlõdési problémák kialakulásával.
A kémiai rovarirtó szerek és mûtrágyák latin-amerikai használatának legnagyobb támogatója a US AID, amely eddig 80 millió dollárral segítette elõ azok elterjesztését. A latin-amerikai termelõk napfényes kávégazdaságai hatalmas piacot jelentenek olyan vegyszerek számára is, amelyeket az Egyesült Államokban már betiltottak.
Közép- és Dél-Amerika esõerdõinek irtása és az árnyékos farmok visszaszorulása (a naposak javára) oda vezetett, hogy az énekesmadaraknak nincs hol megszállniuk, létszámuk ezért folyamatosan csökken. Ahogyan egy szakértõ megjegyezte: „némely fajok egyértelmûen a kihalás útján vannak, mások — úgy tûnik — tartják magukat, az azonban kétségtelen, hogy ha a jelenlegi földmûvelési folyamatok nem változnak, ezeknek a madaraknak a sorsa meg van pecsételve."
A kapcsolat az új kávétermesztési technológiák és a környezeti károk között ma már nyilvánvaló. De a kõolajjal ellentétben — amelynek kevés alternatívája van — a fogyasztók megtagadhatnák ezen „korszerû" kávétípusok fogyasztását, és áttérhetnének olyan kávék fogyasztására, amelyek termesztése ökológiailag fenntartható.
Alfred & Geri Webre
(Canicule-Infoterra)