 |
1998. július–augusztus |
|---|
|
1998. július–augusztus |
|---|
Amikor valaki akár pihenése, akár munkája során erdõben jár, közvetlen kapcsolatba kerül a természettel.
Már csupán ez a napjainkban egyre ritkábban tapasztalható érzés is alátámasztja az erdõk megõrzésének, fenntartásának fontosságát.
Az erdõk azonban ennél is többet nyújtanak számunkra.
Az erdõk olyan élõhelyek, amelyek élõvilága igen gazdag, és a bennük folyó gazdálkodás mellett is természetes, természetközeli képet mutathatnak, valamint ezeken túl sokrétû adottságaik folytán, a közösség számára, különbözõ feladatokat látnak el.
Ezek a következõ csoportokba oszthatók:
Ezeket az erdõk csak akkor képesek ellátni, ha az erdõkbõl származó javak használata és az erdõkre gyakorolt hatások biztosítják fennmaradásának feltételeit.
Ez a gondolat tulajdonképpen a természeti javak fenntartható használatát jelenti, amit régóta használt erdészeti szakkifejezéssel tartamos gazdálkodásnak hívnak.
Belátható, hogy a fenti kívánalmaknak nem felel meg, ha például egy erdõ kitermelését (fáinak kivágását) úgy végzik, hogy utána a területen nem gondoskodnak a felújításról (a kitermelt fák helyén felnövõ új egyedekrõl), vagy az erdõt nagy mennyiségû légszennyezés terheli.
De ugyanígy nem felel meg az erdõ tartamos használatának az sem, ha egy kis erdei tisztáson 1000 ember táborozik, vagy ha egy kirándulás során eldobáljuk az üdítõsdobozainkat.
Ezekbõl a példákból is látható, hogy a fenntartható használatot nem a használat maga, hanem annak módja és mértéke határozza meg.
Annak eldöntése pedig, hogy egy adott területen mi az a mód és mérték, ami a fenntarthatóság keretein belül marad, sok tényezõre kiterjedõ megalapozott tervezést igényel.
Azt, hogy az erdõkben a társadalom hosszú távú érdekeinek megfelelõ tartamos gazdálkodást kell folytatni, külön törvény is szabályozza (1996. évi LIV. tv. Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl).
Az erdõk állapotát a rendeltetésszerû kezelésen belül leginkább a fatermesztési feladatokkal összefüggõ beavatkozások befolyásolják.
Magyarországon a tartamos és tervszerû gazdálkodás érdekében erdõgazdálkodó erdõgazdálkodási tevékenységet törvényesen csak az illetékes hatóságok által elõzetesen engedélyezett terv alapján folytathat.
A tervek elkészítése, a tevékenységek engedélyezése, végrehajtásuk ellenõrzése és nyilvántartása részletesen szabályozott formában történik.
Az erdõk nyersanyag-termelési feladatain túli szolgáltatásainak és termékeinek értékelése általában nem végezhetõ el egyértelmûen. Ebbe a csoportba tartoznak a természetvédelmi értékek is, ideértve például a kerecsensólymot és a vasárnapi kirándulást is.
Az azonban nyilvánvaló, hogyha ezeket az értékeket a társadalom egészének szempontjából vizsgáljuk, akkor használatukat és a rájuk gyakorolt hatásokat — hasonlóan a közvetlen anyagi javakként megjelenõ értékekhez — megfontolt módon, a hosszú távú érdekeknek megfelelõen kell kialakítani.
E célok megvalósítását szintén törvényi szabályozás és átfogó tervek igyekeznek biztosítani.
Az erdõk természetvédelmét tehát tekinthetjük úgy is, mint az erdõkhöz kapcsolódó természeti értékek fenntartható használatának kialakítását.
Az igazi kihívás azonban ezeknek az elveknek a gyakorlatban történõ megvalósítása helyi szinten és nagyobb térségekben egyaránt.
A gyakorlati megvalósításban a ténylegesen erdõgazdálkodási tevékenységet folytatókon túl a hatóságoknak és a társadalom különbözõ erõinek is megvan a maguk sajátos szerepe. E szerepek megfelelõ betöltésével és a felek megfelelõ együttmûködésével érhetõ csak el hosszú távon is maradandó eredmény.
Ennek érdekében a WWF (World Wide Fund for Nature — Világ Természetvédelmi Alap) Magyarországi Képviselete 1997-ben Erdõfigyelõ programot indított.
A program elindítását különösen idõszerûvé tették az 1997-ben életbe lépett új erdõ- és természetvédelmi törvények (1996. évi LIII. tv. A természet védelmérõl és az 1996. évi LIV. tv.).
A program kiemelt feladata a magyarországi erdõk — különösen a természetvédelmi oltalom alatt álló erdõk — állapotának és kezelésének figyelemmel kísérése természetvédelmi társadalmi szervezetek együttmûködésével.
Az Erdõfigyelõ program célja, hogy:
Az elsõ év tevékenységeinek sorában szerepelt a helyi problémakezelés támogatásán túl többek között egy országos szúrópróbás felmérés elkészítése a védett erdõterületekre. A programmal kapcsolatos témákról elõadásokat is szerveztünk egyes helyi szervezeteknél.
Az elsõ éves tapasztalatokról az Erdõfigyelõ jelentés 1997 címû kiadványban számoltunk be, amelyben a magyar erdõkre vonatkozó fontos adatok is megtalálhatók.
A téma fontossága és sikere miatt az Erdõfigyelõ programot 1998-ban is folytatni kívánjuk az alábbi tevékenységi körökben:
A program nyitott szervezettel mûködik, így tevékenységébe mindenki, illetve minden olyan természetvédelmi célú társadalmi szervezet bekapcsolódhat, akit vagy akiket érdekel az erdõk természetvédelme.
A részvétel és együttmûködés formáit az érdeklõdés és a lehetõségek szerint rugalmasan alakítjuk ki.
A program során kiemelten számítunk helyi, közvetlen környezetükkel foglalkozó és ott tevékenykedõ természetvédelmi szervezetek csatlakozására.
A programmal kapcsolatos információk és az Erdõfigyelõ jelentés 1997 megtalálhatók a WWF Magyarországi Képviseletének honlapján is.
Besze Péter
erdészeti programvezetõ
WWF Magyarországi
Képviselete
http://www.c3.hu/~panda