1998. július–augusztus |
---|
Ön szerint van összefüggés egy városban található fák, kertek, parkok és a lakosok egészségi állapota, jó közérzete között?
1990-95 között 3 millió négyzetméterrel (azaz 3 városligetnyi területtel) csökkentek a fõváros parkjai. A jelenlegi tervek (ún. részletes rendezési tervek, RRT-k) szerint újabb 3 millió négyzetméter zöldtõl búcsúzhatunk el Budapesten. Ez valamennyiünket érint.
Mi zöldebb Budapestet szeretnénk! És Ön?
Ha van ötlete, hogy lakókörzetében hol szeretne fákat, kertet, (netán játszótérrel, ivókúttal, sakkasztallal felszerelt) parkokat látni beton és aszfalt helyett, kérjük, küldje el egyesületünknek a javaslatát pontos címmel és saját nevével, címével 1998. szeptember 1-ig.
Összegyûjtött javaslataikat sajtótájékoztató keretében fogjuk átadni a fõváros polgármesterének és megküldjük valamennyi érintett kerület polgármesterének is. A javaslattevõknek szakembereink ingyenes kertészeti szaktanácsadással állnak rendelkezésükre. Ezt szeretnénk tenni mi, kertvárosiak a lélegzõbb, kellemesebb Belváros megvalósításáért.
Várjuk ötleteiket a következõ címre:
Rákospatak Környezetvédõ Egyesület
1142 Budapest, Dorozsmai utca 174.
Néhány tény a növényekrõl, az autókról, no és rólunk
A növények
Egy 50 éves fa 90 kg oxigént termel és 100 kg szén-dioxidot
köt meg évente.
Egy 30 méteres fa- és cserjesáv 10 decibellel csökkenti
a zajt.
A kertek, parkok 8-10 °C-kal csökkentik a nyári hõséget.
1 köbméter zöld lomb felülete 4,5 kg levegõszennyezõ
anyagot köt meg évente.
Egy bevásárlóközpont környékén
legalább 10-szer annyi por van a levegõben, mint egy parkban.
Az gépjármûvek:
És mi, az emberek:
***
„A fõváros legfõbb környezeti problémája kissé sarkított megfogalmazásban az, hogy miközben új és újabb eredményeket érünk el Budapest városa — fõként belvárosa — lassan lakhatatlanná válik az ott élõk számára. A helyzet azonban jelentõsen differenciált: a fõváros gazdagabb budai kerületeiben a nyugat-európainak megfelelõ, míg a szennyezettebb és rosszabb lakáskörülményeket biztosító pesti, belvárosi területeken a fejlõdõ országok szintjén alakul a várható átlagéletkor."
Részlet a nemzeti környezetvédelmi
program
megvalósításának általános tervébõl
(1996.)