1998. július–augusztus |
---|
Amíg az esküvõi lakodalmas vidám táncjáték, amely a fiatalok számára az ifjúság végét és a házasélet kezdetét kíséri, a Széna téri lakodalmas a kufárok tánca, amely 75 fa kivégzését jelenti, hogy a nagyvárosi zöld sziget helyett a terület beépíthetõ telekké változzon. Amikor 1979-ben a szomorú emlékû Margit körúti fegyház helyén elültettünk 75 fát, cserjéket telepítettünk és játszóteret építettünk oda, ahol azelõtt embereket végeztek ki, úgy gondoltuk, hogy a várost szolgáljuk. A várost, amelynek a Széna tér már akkor is egyik neuralgikus pontja volt, míg 20 év alatt elérte azt a „rendfokozatot", hogy a Baross térrel együtt a fõváros legszennyezettebb terévé alakuljon át. A Széna térrel összenõtt Margit körút szennyezettsége és elviselhetetlen bûze még a Mártírok útja nevén vált a súlyos környezetszennyezés állatorvosi lovává. A puhuló diktatúra idején történt, hogy a tévé által is közvetített lakógyûlésen valaki feltette a kérdést:
— Hát nem látják, hogy a mi házainkban mindenki rákban hal meg?
Kérdése visszapattant a néma falakról. A tisztességes válasz valahogy így hangzott volna:
— Azért tetszenek elhalálozni, mert az utóbbi 30 évben fokozott iramban folyik Hidegkút és környékének beépítése, és az új házakból autók özönlenek a város pesti oldalára. Ezek az autók egy tölcsér két szárán: a Budakeszi úton, valamint a Hidegkúti úton áramlanak a Margit híd felé a tölcsér szárát jelentõ Mártírok útján, ahol összetorlódnak, és rákkeltõ vegyületekkel árasztják el a környéket.
A választól a kérdezõ felvilágosultabb lett volna, de boldogabb semmiképpen. Nem jelentéktelen ezért a Széna tér növényzetének esztétikai jelentõsége mellett környezeti értéke sem, amely asszimiláló felületükkel arányos. Az ott díszlõ növények egy évben, a vegetációs idõszakban 3200 kg, azaz több mint 3 tonna oxigént termelnek, és ami ennél 600-szor jelentõsebb tényezõ: közel 4 tonna szén-dioxidot dolgoznak fel. (Az oxigén 21%-os részarányt képvisel a levegõben, a szén-dioxid 350 milliomod részarányt, azaz hatszázszor kisebb térfogatot.) Az adott helyen kiemelkedõ jelentõségû a növényzet szilárd és gáznemû szennyezõanyag szûrõképessége, amely — a lombhullató és örökzöld növényeket is figyelembe véve — évenként 28 ezer kilogrammra tehetõ. A nyári melegben 250 köbméter víz transpirációja javítja a helyi klímát és indukál jótékony légmozgást, amely a port kifújhatja a környékrõl. Ám nem sokáig. A lakosságot szolgálni hivatott önkormányzat átalakult üzletelõ hivatallá, amelyet közegészségügyi és esztétikai szempontok nem motiválnak. Nem számít a nemzeti kegyelet sem, amely miatt a növények két emlékmûnek adnak méltó keretet. Csak egy dolog számít: a telek ára, a bevétel. A lakosság pedig maradjon csendben. Majd szólnak, amikor az urnákhoz járulhatunk. Ennyi a lakosság joga, és nem több, mert a lakossági ellenállás lepereg róluk.
Dr. Radó Dezsõ