1998. június

In memoriam újpesti fák

Több mint 40 éve élek Újpest kertvárosában, annak valamikori legszebb utcája, a Vécsey utca közelében. Mivel gyalogosan és kerékpárral közlekedõ ember vagyok, a fák és növények szerelmese, túlzás nélkül állíthatom, hogy a Fóti út-Attila utca-Görgey utca által közrefogott városrész valamennyi fáját ismerem. Ismerem, de megvédeni õket nem tudom attól az utóbbi idõkben tapasztalható értelmetlen erõszaktól, amivel a lakosság és maga az Újpesti Önkormányzat irtja õket. Az utóbbi 1-2 évben mondhatni elszabadult a pokol: azelõtt „civil" nem merészelt volna kezet emelni egy közterületen álló fára, de a hivatalos metszések és koronaalakítások is ritkaságszámba mentek. Erre nincs is szükség, a fákat hagyni kell nõni — ha 30 évig nem zavarták koronájukkal az épített környezetet, miért lennének útban hirtelen a 31. évben?! Hangsúlyozom, kertvárosi fákról beszélek, fasorokról! Ami most, ezen a télen-tavaszon történt, az példátlan, megdöbbentõ, nem maradhat következmények nélkül. A fent jelzett területen egész utcákban kiirtották a fákat, a maradékot gyalázatosan megcsonkították. Ép, eredeti koronájukkal díszelgõ fákat már csak elvétve (pl. a Hárfa utca bizonyos részein) lehet találni. Mint tudjuk, a fakivágás engedélyhez kötött. Ez macerás (kérvényt kell benyújtani a kerületi Önkormányzathoz stb.), ezért egyszerûbb módszer jött divatba: eltávolítják a koronát, a törzset középmagasságban egy vízszintes vágással csonkolják. A „fa" ott marad, de kihajtani már soha nem fog — meghalt. Ez azért is „praktikus", mert így nincs kötelezettség új fa ültetésére sem, hiszen ott áll még a régi. Ez történt Újpesten a Fóti út teljes hosszában a páratlan oldalon. Döbbenetes látvány több kilométeren keresztül, s ráadásul egy nagy — fõleg teher — forgalmat lebonyolító és ebbõl adódóan erõsen szennyezett levegõjû úton. A Vákuumtechnikai Gépgyár teljes hosszában több buszmegálló is van. A rombolás az ottani fákat sem kímélte. Ez annál is inkább érthetetlen, mivel váróházikók hiányában most már semmi sem véd az esõ és az egyre gyilkosabb napsütés ellen egy olyan járat esetében, amely csúcsidõn kívül 20 percenként jár. A másik nagy merényletet a Bajza utcai fasor ellen követték el. Hatalmas juharfák ezek, a Bajza utcát a kertváros egyik legszebb utcájává tették _ most sírás nélkül nem tudok azokra a fényképekre nézni, amelyek az esztelen pusztítást dokumentálják. Tette ezt az Újpesti Önkormányzat csatornaépítés ürügyén a vegetációs idõben, tehát kizöldült lombkoronájú fákkal. Ugyancsak lombfakadás után, áprilisban csonkolták végig pl. a Nagy Sándor utcát és még számtalan másikat. Ez precedenst teremtett: ha hivatalosan lehet, nem büntethetik a magánakciókat sem: "beindult" a lakosság. Most az a gyakorlat itt újpesten, hogy bárki büntetlenül nyesheti, faraghatja, csonkíthatja, kipusztíthatja a háza elõtt álló fákat. Számtalan esetben (pl. Madách utca, Vécsey utca) ha egy ház gazdát cserél, vagy új ház épül, az új tulajdonos azzal kezdi, hogy megszabadul a háza elõtt álló fáktól. Egy másik "jól bevált" módszer, ha egy fát nem engedünk megnõni: minden évben 10-20 centisre visszavágjuk az ágait — ennek jellemzõ példái láthatók pl. a Lotz Károly utcában. Ugye, Önökben is felmerül a kérdés, hogy miért irtja egy kertvárosi lakos a fákat, akkor, amikor kertvárosban lakni, pontosan a sok zöld, a természet közelsége és az áhított tisztább levegõ miatt mindenki álma?! Nos, a válasz igen egyszerû: a Fa piszkít! Lehullik a virágja, termése és fõleg õsszel a lombja! Seperni kell a járdát, merthogy ellenkezõ esetben megbüntethetik a háztulajdonost. A takarítás nemszeretem-tevékenység Magyarországon, és egyébként is: mi történjék a rengeteg lehullott levéllel? Az Önkormányzat nem tudja, vagy inkább nem akarja megoldani a problémát, inkább szemet huny a fapusztítás felett. Ráadásul a pusztító esetenként értékes faanyaghoz is jut — ingyen. Több mint 10 évvel ezelõtt megrázó és felrázó erejû kiállítást láttam Bécsben a Természettudományi Múzeumban. A kiállítás Németországból érkezett és sok száz fényképen keresztül tárta elénk az akkori Nyugat-Németországon végigsöprõ fairtási hullámot, a beton, az aszfalt elsöprõ diadalútját a zöldterületekkel szemben. Hát most itt van, ideért hozzánk is ez a hullám, és hurrikánként söpör majd végig az országon. A nagyvárosokban — fõleg Budapesten — már akadálytalanul garázdálkodik. Kik és mikor fogják megállítani?! Benkõ Zsuzsa