1998. június

Vasúti befektetések a nagyvilágban

Íme néhány érdekes adat arról, hogy melyik ország mennyi pénzt szán vasúti közlekedésére ebben az üzleti évben. Sajnos nem áll rendelkezésünkre hasonló adatsor a közúthálózati befektetésekrõl, de gondoljuk, hogy az adatok így is tanulságosak.

Kezdjük Magyarországgal, ahol a MÁV várható összes befektetése 194 millió USD, ami kb. 42 milliárd forint. Ennek egyharmadát fordítják új vonal, a Zalalövõtõl a szlovén határig tervezett vasút építésére. További egyötödét fordítják 50 mellékvonali sínbusz beszerzésére, és hatodát-hatodát villamosításra és utastájékoztatási (menetjegykiadási) rendszer bevezetésére. A nagyobb pályafenntartási munkálatok az összes költség alig 5%-át teszik ki.

A legnagyobb befektetéseket ebben az évben a német vasút (DB-AG) hajtja végre. 45-ször többet (8,73 milliárd USD-t) költenek vasútjukra, mint a MÁV, pedig alig több mint ötször hosszabb a vonalhálózatuk. A ráfordítások 40%-a megy a gördülõállományra, és 60%-a az infrastruktúrára és az információs technológiára. Ha Magyarországon e költségek megfelelõjének csak a felét szeretnénk a MÁV-ra költeni, akkor egy évre 170 milliárd forintot kellene vasúti beruházásokra (nem üzemeltetésre!) fordítani.

Svájcban, ahol az SBB vasúthálózat hossza fele sincs a MÁV-énak, majdnem másfél milliárd dollárt költenek a fejlesztésekre. Ennek egytizedét új kocsik beszerzésére, 11%-át a nagyobb pályafenntartási munkálatokra költik.

Az Egyesült Államokban a nemzeti személyszállító vasúttársaság, az Amtrak mindössze heted annyi vonalhálózattal rendelkezik, mint a MÁV. Mégis, kétszer annyit költenek majd vasútjukra, mint nálunk. A világ egyik, ha nem legnagyobb vasúttársasága, a Burlington Northern Santa Fe. Ez egy magáncég, amely nemrég alakult két vasúttársaság egyesülésével és csak teherszállítással foglalkozik. 70 000 km-nyi hálózattal rendelkezik, ami kilencszer nagyobb, mint a MÁV-é. 12-szer többet költenek vasútjukra, mint a MÁV, melynek durván a felét teszi ki a pályafenntartás és fejlesztés. További mintegy 40%-ot jelent a mozdonyok lízingelése, felújítása és újak beszerzése.

Brazíliában három társaság kétszer akkora vasúthálózatot üzemeltet, mint a MÁV, de háromszor többet költenek rá. Arányaiban még Lettországban is valamivel többet költenek a vasútra, mint nálunk. Bulgáriában egyharmada a hálózat a miénkének, és másfélszer annyit költenek, mint nálunk: azaz, minden egyes kilométerre több mint ötször annyit, mint itthon. Fõbb pályafenntartási munkákra a befektetések 10%-át fordítják, kétszer annyit, mint Magyarországon.

Lássunk ellenpéldákat is: Kenyának is mindössze harmad annyi vasútja van, mint nekünk. Ezzel szemben csak hatod annyit költenek rá (arányaiban tehát a felét). Chilében hasonló a helyzet, ott negyed annyit. Dél-Afrika vasútja majdnem háromszor olyan hosszú, mint a miénk, de csak két harmad annyi pénzt fordítanak rá, mint a MÁV. Románia hálózata másfélszerese a MÁV-énak, de valamivel kevesebbet tudnak ráfordítani, mint mi. Norvégia csak 4000 km-es vasúttal rendelkezik, de csak a infrastruktúrára (pálya, hidak, alagutak stb.) majdnem annyit költenek, mint nálunk összességében. Azonban, ha azt vesszük, hogy Norvégia mennyivel gazdagabb és nagyobb ország Magyarországnál, akkor ezt is fel lehet ellenpéldaként fogni.

Tudjuk, hogy nem egyszerû összehasonlítani ezeket a különbözõ adatokat, mert minden országnak meg vannak a maga sajátosságai. Az adatokból azonban mégis látszik, hogy melyik országnak milyen fontos a vasúti közlekedés.

Forrás: IRJ