Lélegzet

                      1998. június

Kinek éri meg?

„Ha egy beruházásról gazdaságossági számítást akarunk csinálni, akkor nyilvánvaló, hogy elsõ feladatunk, hogy legyen olyan értelmes gazdasági célkitûzésünk, amelytõl valamiféle hasznot remélünk. Ebben a beruházásban azt halljuk, hogy az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és a környezet azok a területek, amelyekben gazdaságilag is mérhetõ eredményeket lehet elérni.

A furcsa csak az, hogy amikor ezeknek a területeknek a képviselõit megkérdezzük, akkor az energetikus úgy válaszol, hogy ez energetikailag egy abszurd beruházás, erre semmi szükség nincs, a magyar energiarendszernek csupán három-négy százalékát teszi ki, nem változtat semmit az energiahelyzetünkön. Ami pedig a költségeit illeti, a legdrágább az összes lehetséges alternatívák közül. Talán a hajózás nagyon fontos tényezõ, bizonyára azért van rá szükség. A hajózási szakértõk megfordítják ezt a érvelést. Azt mondják, hogy a hajózás így is lehetséges, eddig is hajóztunk a Dunán. Bauer Tamás a parlamentben elmondta, hogy a hajózás nem olyan dolog, amit egy igennel vagy egy nemmel lehetne megválaszolni. Hajózni egy évben különbözõ hosszúságú idõkben lehet. Lehet egy évben 200 napig hajózni, 250 napig, 300 napig, mindegyik valamibe kerül. Lehet 150 méter széles vízen, lehet keskenyebb vízen is — lehet kisebb mélységben, jobb fölépítésû hajókkal. Egyet tudunk, hogy a Dunán jelenleg is hajóznak, és a hajózásból származó bevételt néhány tízmilliós nagyságrendben határozták meg 1989-ben.

Csak kitérõként említem, hogy az a számításom, amelyet akkor végeztem, arra az eredményre vezetett, hogy ennek a beruházásnak a hozzá kapcsolódó járulékos beruházásai 240 év alatt térülnek meg. Tudva, hogy a beruházások megtérülési ideje általában 10-15-20 év szokott lenni, és az energiánál kivételként megengedik, hogy ehhez 30-35, esetleg 50 éves idõkkel dolgozunk, ez a 240 év teljesen világosan mutatta, hogy ez a beruházás kívül esik azokon a gazdasági számítási alternatívákon, amelyek általában figyelembe vehetõk."

Rabár Ferenc: Bõs-Nagymaros gazdasági szempontból
(Forrás: A Duna védelmében
— a hágai döntés után
Battyhányi Lajos Alapít
vány, 1998)