1998. május |
---|
Minden társadalmi szervezet figyelmébe ajánljuk, hogy 1998. január 1-jével érvénybe lépett az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. Ez a törvény is rögzíti a társadalmi szervezetek beleszólási jogát környezetük alakításába.
Az alábbiakban pontosan idézzük a törvénynek a társadalmi részvétellel kapcsolatos részeit:
„3. § (2) Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekû intézkedéseket és döntéseket megelõzõen, illetõleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenõrzés lehetõségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt állampolgárok, szervezetek megfelelõ tájékoztatásáról és lehetõséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre.
9. § (2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:
a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetõségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek;
...
c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkezõ hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.
(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás elõtt a polgármesternek (fõpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt.
(4) Az eltérõ vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (fõpolgármesternek) egyeztetõ tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és idõpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás elõtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztetõ tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indoklásával együtt.
(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztetõ tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelõ véleményezõnek kell tekinteni.
(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetõleg a terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás elõtt — azok magyarázatával együtt — a polgármesternek (fõpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek ...
(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben elõírt véleményeztetések nélkül nem hagyhatók jóvá.
(8) A megállapított helyi építési szabályzatot, valamint a jóváhagyott településrendezési terveket a polgármesternek (fõpolgármesternek) meg kell küldenie azok egyeztetésében részt vett államigazgatási, érdekképviseleti szerveknek és társadalmi szervezeteknek.
(9)... Az (l)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek változtatása esetén is alkalmazni kell."
Az idézett törvényben foglalt beleszólási jog érvényesítése céljából azt ajánljuk, hogy minden társadalmi szervezet levélben jelentse be saját kerületi vagy települési önkormányzata polgármesterénél, hogy az 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint kéri, hogy a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket idõben hozza tudomásukra (írásban), illetve küldje meg azokat megadott címükre, hogy a 9. § (3) bek. értelmében 45 nap rendelkezésükre álljon azok írásos véleményezésére.
Amennyiben a társadalmi szervezet a terv tartalmával vagy annak egy részletével nem ért egyet, írásos véleményük alapján kérjék értesítésüket a (4) bekezdésben körülírt egyeztetõ tárgyalásról.
Ennek lefolytatása után a 9. § (6) bek. értelmében írásbeli értesítést kérhetnek a tervek közzétételérõl, hogy esetleg további észrevételt tehessenek.
Ezt követõen, amennyiben fenti pontokban körülírt egyeztetési eljárásban szándékuk szerint résztvettek, a (8) bek. értelmében kérhetik a megállapított építési szabályzat, illetve a jóváhagyott településrendezési tervet részükre megküldeni.
Tapasztalataink szerint ez nem megy mindenütt ilyen gördülékenyen, mert az önkormányzatok esetleg a régi, rossz gyakorlat folytatását értik „a helyben szokásos módon" kifejezés alatt. Nem árt gyakrabban bejárni az önkormányzatok városrendezési és más osztályaira információszerzés, illetve a törvény betartásának ellenõrzése céljából.
Ezért a jogért valamennyien megküzdöttünk, éljünk vele!
Schnier Mária