1998. május |
---|
Lapunkban már többször írtunk arról, hogy a több milliárd forintért megépített Dél-Budai Tehermentesítõ út valójában semmit nem tehermentesített, hanem hatalmas forgalmat zúdított a XI. kerületi Andor utcára, Etele útra és a csatlakozó egyéb utakra. Beszámoltunk az emiatt már három alkalommal megrendezett lakossági tüntetésekrõl is. Mivel a tiltakozások nem hozták meg a kívánt eredményt, az Etele út és Környéke Környezetvédõ Csoport Munkácsi Imre és Kis József vezetésével, valamint a Levegõ Munkacsoport és a Környezeti Management és Jog Egyesület szakmai közremûködésével elkészítette az alábbi kártérítési igénylõ lapot.
A lapot 869 lakó (ugyanennyi lakás képviseletében) töltötte ki és írta alá, összesen mintegy 600 millió forintnyi kártérítést kérve a Fõvárosi Önkormányzattól.
Dr. Demszky Gábor
fõpolgármester úr részére
Fõvárosi Önkormányzat
Budapest
Tárgy: kártérítés igénylése,
kérelem a veszélyeztetés megszüntetésére
Tisztelt Fõpolgármester Úr!
Alulírott Budapest, XI. ker. kelenföldi lakos kártérítést igénylek a Fõvárosi Önkormányzattól. Igényemet az alábbiakkal indokolom.
Jelenlegi lakásomban 19.. ................. napjától lakom. Azóta a megnövekedett közúti forgalom következtében egyre romlottak itt az életfeltételek. A légszennyezés, a zaj és egyéb rezgések, a pusztuló zöldfelületek következtében romlik egészségem, lehetetlenné válik a pihenés, a nyugodt életvitel, és csökkent lakásom értéke.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 13. §-a szerint „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet." A közúti forgalom által okozott környezetszennyezés az elmúlt idõszakban egyre nagyobb mértékben hatolt be lakásomba és annak környékére, így részbeni kisajátítás valósult meg. Ugyanakkor a mai napig semmiféle kártalanításban nem részesültem.
A környezet védelmérõl szóló 1995. évi LIII. törvény 103. §-a szerint „A környezet igénybevételével, illetõleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztetõ tevékenységgel okozott kárnak minõsül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni." A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 345. §-a szerint pedig „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebbõl eredõ kárt megtéríteni." Továbbá a Ptk. 339. §-a szerint: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni."
A fentiekbõl egyértelmû, hogy a káromat a károkozó meg kell hogy térítse.
Káraim a Fõvárosi Önkormányzat, illetve jogelõdje, a Fõvárosi Tanács intézkedései követeztében történtek. A kár a Hadak útján, az Etele úton és a Hengermalom utcában haladó gépjármû-forgalom következménye.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a Fõvárosi Önkormányzat „ellátja a fõváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a fõútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók – az autópályák és autóutak kivételével – üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levõ tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését."
A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 33. §-a szerint a közút kezelõje „a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat". A 34. § szerint „A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelõje alakítja ki." A 35. § szerint pedig „Az út kezelõje a kezelõi kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni."
A fentiekbõl egyértelmûen következik, hogy a kárt a Fõvárosi Önkormányzat kell hogy megtérítse részemre.
Nem vagyoni káraimért (egészségem romlása, a nyugodt életfeltételek megzavarása stb.) 1996. január 1-jétõl napjától 1997. május 1. napjáig (a Dél-Budai Tehermentesítõ út megnyitásáig) napi 500 forint, ez utóbbi idõponttól kezdve pedig napi 1000 forint kártérítést kérek.
Vagyoni károm a következõ: falak megrepedése stb.
Jelentõs vagyoni károm származik amiatt is, hogy a megnövekedett forgalom miatt csökkent lakásom értéke. Ez azonban meg fog szûnni, mihelyt megszûnik a forgalom okozta környezetszennyezés, aminek érdekében kérem, hogy a Fõvárosi Önkormányzat haladéktalanul hozza meg a szükséges intézkedéseket.
Ez utóbbival kapcsolatban felhívom a szíves figyelmét, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 18. §-a szerint „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez." Az Alkotmány 70/D. §-a szerint pedig „A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez. ... Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg." Tehát a kártérítés megfizetésével a károkozó nem vásárolta meg jogot az egészségem károsítására, mert az egészséges élethez és az egészséget nem károsító környezethez való jog a legalapvetõbb emberi jog. Továbbá a Ptk. 341. §-a is kimondja: „Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részérõl a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztetõ magatartástól, illetõleg kötelezze a kár megelõzéséhez szükséges intézkedések megtételére..." Bízom benne, hogy a Fõvárosi Önkormányzat anélkül is biztosítja alkotmányos jogaimat, hogy bírósághoz fordulnék. Ennek érdekében kérem, hogy a lakóterületem környékén tiltsák be a 6 tonnánál nagyobb megengedett összsúlyú gépjármûvek átmenõ forgalmát, és a fentebb említett fõútvonalakon a csúcsidõszaki kétirányú forgalmat óránként ... gépjármûre vagy annál kisebbre csökkentsék. Annak érdekében, hogy a gépjármû-forgalom ne használja a jelenleg is kisforgalmú lakótelepi utakat, ezeken a területeken forgalomcsillapítást kell bevezetni. Ezek az intézkedések felelnének meg a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 13. §-ának, amely kimondja: „A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a mûemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülõhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelõ várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól." A magyar közlekedéspolitikáról hozott 68/1996. számú országgyûlési határozat is erre kötelezi az önkormányzatokat: „a lakott területek belsõ, sûrûn lakott övezeteiben, a történelmi jelentõségû, mûemléki védettségû, valamint a pihenést, üdülést szolgáló területeken a személygépkocsi-forgalmat az illetékes hatóságok jelentõs mértékben korlátozzák."
Bízva a fentiekben leírt igényeim jogosságának elismerésében, tisztelettel: (aláírás, név, lakcím)