1998. május |
---|
Lapunk elõzõ számában közöltük azt a levelet, amelyet a Levegõ Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub és a Városi Biciklizés Barátai Egyesület kezdeményezésére 113 civil szervezet írt alá a fõvárosi tömegközlekedés javítása érdekében. Itt közöljük a fõpolgármester úr válaszát, valamint a kezdeményezõk viszontválaszát.
Lukács András úr
Levegõ Munkacsoport országos titkára
Budapest
Tisztelt Lukács úr !
Budapest tömegközlekedésével foglalkozó újabb, részemre f. év február 13-án átadott — sokszorosított formában azonban már korábban ismertté vált — levelükre válaszolva a következõkrõl tájékoztatom.
Beadványuk alapgondolatával — amely szerint a budapesti tömegközlekedés fejlesztése, forgalmi elõnyének biztosítása elsõrendû fontosságú feladat — teljes mértékben egyetértek.
Ezt és a kérdéskörrel kapcsolatos fõvárosi álláspontot azonban Önnek és a kezdeményezésük társszerzõinek már számos alkalommal kifejtettük. Többek között a tavalyi beadványuk alapján a Közlekedési Ügyosztály vezetõjével folytatott megbeszéléseik, valamint az Ügyosztály által kezdeményezett és 1994 óta mûködõ Budapesti Közlekedési Fórum, továbbá a Közlekedési Munkacsoport rendezvényei során alkalmuk volt részletesen megismerni a fõvárosi közlekedésfejlesztési elképzeléseket és lehetõségeket, továbbá kifejthették véleményüket, javaslataikat. Mindazonáltal a beadványukban szereplõ javaslatokkal kapcsolatos véleményemet a következõkben foglalom össze.
1. A tömegközlekedési hálózat mûködtetésére és felújítására fordítható elõirányzatok növelését én is szükségesnek tartom és szorgalmazom, de a finanszírozási lehetõségek ennek határt szabnak. A villamosjármû-felújítási programmal kapcsolatos, korábban érkezett megkereséseikre pedig már külön levélben válaszoltunk Önnek és a Magyar Közlekedési Klub országos titkárának is.
2. Meggyõzõdésem, Önök tudják, hogy a Fõvárosi Önkormányzat közlekedésfejlesztési tervei — beleértve a tömegközlekedés fejlesztését is — nyilvánosak. A "Budapesti Közlekedés Rendszerének Fejlesztési Javaslata" a párhuzamosan készülõ "Fõvárosi Általános Rendezési Terv"-vel egyeztetve még 1993-ban elkészült. Azóta a javaslatot több nemzetközi és hazai szakmai fórum megvitatta. Az egyik legszélesebb körû egyeztetésre, illetve vitára a már említett Budapesti Közlekedési Fórum keretében került sor több alkalommal is. E Fórum munkájában Önök is tevékenyen részt vettek. A különbözõ fórumok véleményét felhasználva készült el "Budapest Közlekedési Rendszerfejlesztésének Programja", amelyet a Fõvárosi Közgyûlés még 1995-ben — nyilvános ülésen — megtárgyalt és elfogadott. Ezt követõen elkészült egy közép- és hosszú távú tervjavaslat, amelyet a Budapesti Közlekedési Fórum is megtárgyalt 1997-ben. A terv tehát készen van, a Fõvárosi Közgyûlés elé azonban csak az Általános Rendezési Terv elfogadása után — vagy azzal egyidõben — kerülhet sor. Egy ilyen idõtávra készült terv ugyanakkor nem rögzíthet tételes kötelezettségvállalást; erre a fõvárosi tervezési eljárásban a hosszú távú programokat figyelembe vevõ, rendszeresen aktualizált négyéves fejlesztési terv szolgál, a gazdálkodás pedig éves költségvetés szerint folyik.
3. A tömegközlekedés elsõbbségének biztosítása érdekében már eddig is számos intézkedés történt, a megkezdett programokat pedig a jövõben is folytatni kívánjuk. Így pl. ebben az évben a „tömegközlekedés elõnyben részesítése" és a „kiskorrekciók" c. programokra együttesen több mint 600 millió Ft-ot fordítunk.
4. A belsõ városrészek forgalomcsillapítása érdekében a Fõváros az utóbbi tíz évben már igen sok intézkedést tett. A parkolásszabályozás terén tett és tervezett további intézkedések szintén ezt a célt szolgálják.
5. A közlekedéssel kapcsolatos fõvárosi tervek megvitatása során a társadalmi részvételt eddig is biztosítottuk. A Budapesti Közlekedési Fórum létrehozásának is ez volt a célja. E fórum munkájában a hivatásszerûen közlekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteken kívül Önökkel együtt mintegy 15 civil — közlekedési problémákkal is foglalkozó — környezetvédõ szervezet is részt vett. Ezen kívül rendszeresen részt veszünk a különbözõ szervezésû lakossági fórumokon, ahol az állampolgároknak lehetõségük van véleményük, javaslataik kifejtésére. Nem tudok azonban egyetérteni azzal, hogy minden egyes közlekedéssel kapcsolatos döntés meghozatala elõtt ilyen széles körû egyeztetést folytassunk. Erre a legtöbb, kisebb jelentõségû kérdés esetében (gyalogátkelõhely vagy autóbusz-megállóhely kijelölése, áthelyezése stb.) nincs sem lehetõség, sem szükség.
Biztosíthatom, hogy Budapesten senki nem kívánja a tömegközlekedést „leépíteni". Éppen azon fáradozunk, hogy annak részaránya ne csökkenjen tovább, és a szolgáltatás minõsége — a rendelkezésre álló lehetõségek keretei között — fokozatosan javuljon. Tudjuk, hogy ehhez jelentõs többletforrások bevonása is szükséges, ezért a BKV Rt. már vizsgálatokat folytat arról, hogy Budapest tömegközlekedésében milyen alternatív finanszírozási lehetõségeket lehetne számításba venni. Ezen túlmenõen a Fõvárosi Közgyûlés az idén is kétszeresére emelte a BKV Rt. ún. bonus-elõirányzatát, ami várhatóan jobban ösztönzi a társaságot a minõségi és teljesítményi mutatók teljesítésére.
Az Önök által — a mellékelt sajtóanyagban is — felvetett pénzügyi átcsoportosítási javaslatot nem tartom kellõen átgondoltnak. Javaslatuk ugyanis szükségessé tenné más, már folyamatban levõ fontos közlekedési beruházás leállítását, ez viszont a közlekedési rendszer egyéb területein okozna súlyos problémákat, ezért azt nem támogatom.
Végezetül megköszönöm a budapesti tömegközlekedés jövõje iránti aggodalmukat, az ennek érdekében kifejtett eddigi tevékenységüket, és kérem, továbbra is vegyenek részt az elképzelések megvitatásában, ahol pedig ezt szempontjaik lehetõvé teszik, támogassák terveink megvalósítását.
Budapest, 1998. március 12.
Üdvözlettel:
dr. Demszky Gábor