1998. április |
---|
Közismert, hogy az Európai Unióban környezeti szempontból nagyjából három csoportot lehet megkülönböztetni. Az élenjárók a skandináv országok és Ausztria, a középmezõnyben Anglia, Franciaország és Németország áll, míg a legkevésbé szigorú elõírásokat a déli országok kívánják elfogadtatni. Magyarország környezeti állapota sok tekintetben kedvezõ. Több esetben tehát számíthatnak majd az északi országok arra, hogy — nemzeti érdekeink figyelembevétele mellett — támogatni fogjuk a szigorúbb feltételeket követelõ javaslataikat. Ezzel helyzetünket javíthatjuk. A zöld államháztartási reformjavaslatok egyik célja az, hogy a meglévõ kedvezõ állapotot mindenképpen megõrizzük, illetve a gazdasági szerkezetváltással a további szennyezést meg tudjuk állítani. Mivel mind a világméretû problémák (üvegházhatás), mind a helyi veszélyek (talajsavanyodás stb.) — csökkenõ szennyezés mellett is — halmozódnak, ezért a beavatkozásokat minél hamarabb el kell kezdeni.
A következõkben néhány légszennyezéssel kapcsolatos eredményt ismertetünk.
Svédországban szinte minden területen sikerült a helyi szennyezést jóval az egészségügyi határérték alá szorítani.
Néhány fontos
mutató alakulása Norvégiában
|
||||
A keresetek, árak és a foglalkoztatottság alakulása |
||||
1997 | 2000 | 2005 | 2010 | |
reálkeresetek |
0,1 |
-0,1 |
0,1 |
0,2 |
fogyasztói árak |
-0,1 |
-0,6 |
0,9 |
-1,2 |
foglalkoztatottság |
0,1 |
0,3 |
0,5 |
0,7 |
munkanélküliség (a foglalkoztatottak százalékában) |
0,0 |
-0,2 |
-0,3 |
-0,3 |
Az energiafelhasználás és a légszennyezés alakulása |
||||
1997 | 2000 | 2005 | 2010 | |
ásványolaj |
-2,1 |
-5,7 |
-7,8 |
-9,1 |
benzin |
-1,0 |
-1,7 |
-1,4 |
-0,8 |
villamos áram |
0,0 |
-0,7 |
-1,4 |
-1,2 |
CO2-kibocsátás | -2, |
-3,7 |
-5,3 |
-6,0 |
SO2-kibocsátás |
-4,6 |
-7,5 |
-9,0 |
-9,5 |
NOx-kibocsátás |
-0,1 |
-0,8 |
-0,6 |
-0,7 |
Forrás: Norvegian Green Tax Comission NOU 1996:9
Húsz év alatt a kén-dioxid-kibocsátást 80%-kal csökkentették, így 1995-ben ennek a szennyezõ anyagnak a 90%-a külföldrõl származott. Ezért olyan aktívak a skandinávok a nemzetközi megállapodások terén. A kén-dioxid példa arra, hogy vannak sikeres nemzetközi megállapodások is. Az 1979-es Genfi Egyezményben az aláírók vállalták, hogy a következõ 15 évben legalább 30%-kal csökkentik a kén-dioxid-kibocsátást, és ezt teljesítették is.
1989-ben adót vezettek be a belföldi légiközlekedésre (illékony vegyületek, NOx, CO2 kibocsátása). Ennek következtében 1997-re átalakították az összes repülõgép motorját, és a szénhidrogén-szennyezést 90%-kal csökkentették. Tavaly ezért eltörölték ezt az adófajtát.
Norvégia ma közismerten Európa egyik legjobb gazdasági helyzetben levõ országa. A munkanélküliség tavaly 3,9% alatt volt. A belföldön felhasznált energia legnagyobb része az ottani ideális adottságokat kihasználó vízierõmûvekbõl származik. A fenti táblázatban a norvég parlament által kinevezett Zöld Adó Bizottság javaslatait, ill. azok várható hatásait mutatjuk be. Az elképzelés szerint további, a bruttó hazai termék 1%-ának megfelelõ mértékû zöld adókat vezetnek be az SZJA 2,3%-os egyidejû csökkentése mellett. A javaslat „költségvetés-semleges", azaz összességében se nem növeli, se nem csökkenti a költségvetés bevételeit, hanem „csak" az adók szerkezetét alakítja át.
A számok többek között azt is mutatják, hogy a „tiszta" országokban igen nehéz további csökkenéseket reális összegekért elérni. A globális légszennyezés szempontjából ezért ésszerûbb a forrásokat külföldön felhasználni részben a még mûködõ környezetszennyezõ létesítmények kibocsátásainak csökkentésére ún. csõvégi eszközökkel (füstszûrõk stb.), technológiaváltással, részben pedig az energiahatékonyság javításával és a megújuló energiák sokkal szélesebb körû alkalmazásával, különösen a harmadik világban.
A hollandiai jogszabályok a környezet védelmét segítõ adókedvezmények megállapításánál már nem tesznek különbséget a Hollandiában bejegyzett vállalatok otthon, illetve külföldön történõ beruházásai között.
Beliczay Erzsébet