Lélegzet

                      1998. február

Örömmel töltöttek el karácsony táján a MÁV-val kapcsolatos tapasztalataim. Elõször Debrecenben, a MÁV-menetjegy-irodában ért kellemes meglepetés, amikor felfedeztem az információs pultra kirakva azokat a menetrendi értesítõ lapokat, amiket a múltkor annyira hiányoltam. Ebbõl is látszik, hogy a központi irányítás helyi helyettesítése mennyit tud változtatni az apró, de lényeges részletek tekintetében. Most már csak az hiányzik, hogy ne egyedül a menetjegyirodában, hanem az állomásokon is hozzáférhetõek legyenek ezek a menetrendi változtatásokat közlõ papirosok, és ne kizárólag a menetrendi változtatásokról történõ értesítések területén, hanem minél szélesebb körben is nagyobb önállóságot kapjanak a helyi szintû vezetõk (kicsik és nagyok egyaránt). Életképességük bebizonyításához egy dologra van csak szükség, de arra nagyon: hogy adjanak nagyobb önállóságot a regionális vasutaknak!

Másik örömteli esemény szegedi utam során ért. Ha tehetem, végigjárom a szerelvényt, és elbattyogok, hogy megnézzem a mozdonyt. Általában piszkos, füstös, zsúfolt kocsikon keresztül lehet ide eljutni. Ezúttal azonban olyan kocsi akadt az utamba, amit egyszerûen felújítottak. Az a Bhv típusú kocsi volt, amibõl most 450-et terveznek az elõvárosi vasúti közlekedés színvonalasabb megoldásának céljaira — InterCity-minõségû kocsikká — átalakítani, de nem e nagyszabású program, hanem egy másik, az EUROFIMA-hitelbõl finanszírozott jármûfelújítás során átalakított kocsiról van szó. Egy szó mint száz, a kocsi belülrõl ugyanolyan elrendezésû volt, mint korábban, de az alkatrészek mind helyükön voltak, az üléseket új kárpithuzattal borították és a forgóváz is hibátlanul mûködött, a kocsira még nagyobb sebességnél is nyugodt futás volt jellemzõ. Be kell valljam, nem tudtam, hogy az az átépített Intercity kocsikon kívül az EUROFIMA-hitelbõl kocsikat is, és nem csak mozdonyokat újítanak fel. Remélem, hogy mihamarabb több ilyen felújított kocsit is szolgálatba állít a MÁV, bár tartom azt a véleményemet, hogy mégsem gyorsvonati kocsikként kellene õket alkalmazni. Gyorsvonati kocsiparkunk is nagyon lerongyolódott állapotban van, és hosszú távon csak a teljes gördülõállomány-csere jelenthet megoldást. Remélhetõleg erre a hivatalnokok is rájönnek, még ha autóval történõ utazásaikkor nem is zavarja õket holmi idétlen vasúti kocsik szörnyû állapota.

További jó hír, hogy pontos csatlakozásokat és a közúti közlekedéssel is versenyképes eljutási idõket szavatoló új menetrend kidolgozását ígéri a MÁV. Az elmúlt években többször is módosított menetrendet most gyökeresen átdolgozzák, és az ígéretek szerint a bõvülõ InterCity hálózat mellett a hagyományos gyors- és személyvonatok kényelmes csatlakozásokkal biztosítanak majd kényelmes eljutási lehetõséget az utazni vágyóknak. Az idén csak a kezdeti lépésekkel találkozhatunk, mert az igényekhez teljesen alkalmazkodó menetrendet csak akkor tudnak összeállítani, amikor befejezõdik a MÁV informatikai fejlesztése. Ez azonban már nem sokáig várat magára, így 1999-ben már valóban európai színvonalú szolgáltatásokat kínáló menetrenddel rukkolhat elõ a MÁV. Ha eljutott hozzánk az új menetrend tervezete, ismét hírt adunk róla — remélhetõleg jókat!

Joó Ferenc