Mit tartott a leghasznosabbnak?
 

• Kötetlenség
• Olyan élethelyzeteket beszélhettünk meg, amik az otthonlakókat és a kint élõket is foglalkoztatják
• Rávilágított olyan problémákra, amiket mi helyben is tudunk kezelni
• Olyan problémák merültek fel, amikre megoldást találtunk
• Tudatosították bennem - még jobban - az ápoltak és a privát emberek közötti nagy különbséget jogokban és lehetõségekben
• Együtt volt a szakmai csoport és olyan dolgokról beszéltünk, amikrõl máskor nem
• Olyan emberektõl tanácsot kapni, akik maguk is betegek voltak és most segíteni próbálnak más embereken
• Nagyon tetszett az õszinteség
• Õszinteséget, nyíltságot. Fordulópontot érzek az elmebetegekhez való viszonyulásban

• Nem igazán volt ilyen. Talán az ápoltak szexualitására vonatkozó kérdést. Nem ez a leggyakoribb problémájuk
• Nem hiszem, hogy túl sokat tudunk változtatni a körülményeken
• Olyan dolgok voltak, amik inkább a gondozottakat érintik és nem az ápolók és gondozók kapcsolatát
• Ha a segítségnyújtás csak anyagi okok miatt marad el
• A kérdések (élethelyzetek) nem voltak mindig egyértelmûek, ezért magyarázatot, vagy újabb kérdés megfogalmazását igényelték

• Jónak tartom
• A közvetlen és kötetlen beszélgetés módszerét jónak tartom
• Nagyon szimpatikus, felszabadult
• Elég jó
• Tetszett, mindenki egyenrangú partnerként hozzászólhatott a témákhoz
• Újszerû és remek

• Mélyebben elgondolkodtatnám a gondozottak helyzetéõl
• Voltak túlságosan nyílvánvaló élethelyzetek
• Nem csak betegségtípusokra leszûkítve is el tudnám képzelni, de különösen érdekelne értelmi fogyatékosoknál is
• Kisebb csoportokban és az ápoltak bevonásával még hasznosabb lenne

• Célszerûnek tartanám a tréninget bevezetni a különbözõ egészségügyi oktatások keretébe
• Jó lenne máskor is részt venni ilyen tréningen
• Lehetett volna hosszabb
• Ilyen és hasonló tréningekre máskor is igényt tartanánk. Tegyék lehetõvé, hogy minél több pszichiátriai dolgozó részt vehessen hasonló összejöveteleken