A 7. számú Hírlevél tartalma: Egy egészségterv recept-a sok közülA harmadik forduló…„Dunaszentgyörgyért” EgyesületHalimba és Öcs községHottóOllóztunk… Az egészségterv a „gyakorlatban vizsgázik”Hír… A Nemzetközi Falu- és Mezőgazdaság-egészségügyi Társaság Letöltés PDF formátumban Hírlevél 7.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánunk a Hírlevél minden
olvasójának!

Egy egészségterv recept-a sok közül

Hozzávalók:

• az adott közösséget jól ismerő, azért tenni hajlandó emberek csoportja
• kíváncsiság, nyitottság, fogékonyság az újra, a változtatás lehetőségére
• ötletgazdagság, kreatív ráhangolódás
• papír, toll, vagy író/számítógép
• idő és kitartás

Készítési mód:

1. Végy egy nagy levegőt!
2. Gondold végig és vesd papírra a „Mit? Mikor? Hol? Hogyan?”-t.
3. Találd meg a megfelelő partnereket, vitasd meg velük elképzeléseidet.
4. A lakosok igényeinek felmérése után - lehetőség szerint - hívj össze konszenzus értekezletet, ahol az általad vagy a csoportod által elkészített feladatokat részletesen megvitatjátok, alakítjátok.
5. Osszátok meg a munkát, beszéljétek meg ki, miért felelős.
6. Tervezzétek meg az időt és a költségeket.
7. Írd le mindazt, amire jutottatok.

Mi javíthat a munkán?

Vedd igénybe mások felajánlott segítségét!
Tartsd szem előtt a közösség egészét, igényeikkel, problémáikkal!
Gondold végig, vajon olyasmit kezdesz-e el, ami tovább vihető egy kis kezdeti támogatás után is? Ha igen, küldj be pályázatot!

A receptben a hozzávalók sorát lehet bővíteni, vagy szűkíteni a helyi vagy regionális adottságoktól függően. Hiszen például más a töltött káposzta a Dunántúlon, Szabolcsban, vagy Erdélyben. Nemcsak a készítési mód különbözik, de az alapanyagok, fűszerek sora is másképp variálódik egyik vagy másik területen.
De ha ügyes a szakács, és jó ízléssel, találékonysággal, kedvteléssel főz, ugyanolyan gasztronómiai élvezetet nyújthat, készüljön az az étel Szekszárdon vagy Csíkszeredán.
Egy jól elkészített étel generációk hosszú során őrzött hagyomány ízeit nyújtja. Egy jó közösségi program - régen még virágzó - hagyományokat vihet tovább, elfeledett tradíciókat éleszthet újra. És minden községben, minden városban más tradíciók élnek, mást tartanak az emberek fontosnak vagy kevésbé fontosnak, máshogy képzelik el környezetük fejlesztését. Amiben viszont nincs különbség, az pedig az igényünk arra, hogy jobban érezzük magunkat saját lakóhelyünkön.

Ezt a kis írást vitaindítónak szánom. Egyrészt érdekes lenne többféle „recepttel„ megismerkedni (talán még egy-két töltött káposzta receptet sem utasítana vissza a szerkesztő!?). Másrészt szóljanak hozzá, vajon melyek azok a lépések, amelyeket kifelejtettem ebből az igazán vázlatos recepturából és Önök fontosnak tartanak leírni, mert esetleg a dolog lényegét jelenti, vagy éppen egy apró momentum, mégis nagyon meg kellett küzdeni vele.

Tehát írjanak!

Szőke Katalin
programvezető
Soros Alapítvány