Klió 1997/1.

6. évfolyam

Adalék a magyar–lengyel krónika létrejöttéhez

A régóta ismert, számos hibás adatot tartalmazó magyar–lengyel krónika 13. fejezetében arról van szó, hogy I. Béla legfiatalabb fia, László Msztyiszlav halicsi fejedelem fogadott fia és leányának férje lett, meg is kapta Halicsot, fivére Salamon pedig Szlavóniában uralkodott. Később választják Lászlót magyar királlyá.

Lelewel óta sokan foglalkoztak a krónika létrejöttének kérdésével. Megírását többnyire II. András korára tették, de volt olyan elképzelés is, hogy csakugyan Szt. Lászlóról van szó, de Halicsot Szlovákiával azonosították. Többnyire persze a XII–XIII. sz. fordulójára gondoltak és az akkori halicsi eseményekre, a magyar királyok terjeszkedő törekvéseire. Úgy vélték, hogy a krónika legkésőbb 1250 táján keletkezett.

A szerző, aki jól ismeri a magyar szakirodalmat is, Font Márta nyomán periodizálja a korszak magyar–orosz kapcsolatait. A kapcsolatok Szt. László koráig csak dinasztikusak, a XII. sz. végén indulnak meg a hódító hadjáratok. III. Bélától kezdve Font Márta három szakaszt különböztet meg.

Nyilvánvaló, hogy nem Szt. Lászlóról van szó. Az ő alakja úgy kerül be a szövegbe, hogy a krónikaíró tudott Szt. László és Vlagyimir leányának a házasságáról. Ezért a szerző felveti, hogy a krónika talán 1227–28 táján keletkezett, a korabeli magyar igények alátámasztására. A magyar igények alapján arra következtet, hogy ez valamelyik Árpádházi királyi vagy hercegi udvarban készülhetett. Ekkor András mellett Béla ifjabb király, az 1226-tól szlavóniai bán, korábbi halicsi király Kálmán és a halicsi András udvaráról lehet szó. Minthogy a krónika szövegéből látszik, hogy írója részletes ismeretekkel rendelkezik Horvátországról, Kálmán udvara látszik valószínűnek. A Msztyiszlav név azért került a krónikába, mert ez akkoriban ismert orosz név volt. A krónika Attila iránti érdeklődése esetleg Pécsre, Kalán püspökre utal, mert ott foglalkoztak a hun hagyománnyal.

Az tehát nagyon valószínű, hogy a krónika inkább András, mint III. Béla korára tehető. Az András és Msztyiszlav Udaloj 1221-es szerződése utáni helyzetre utal. Elképzelhető, hogy Kálmán halála után lengyel felesége, Salomea vitte haza a krónika egyetlen példányát Lengyelországba 1241 végén. A krónika keletkezési idejének terminus a quo-ja tehát 1221, ad quem-je pedig halicsi András halála 1234-ben, mert utána már nem lehet magyar uralomról beszélni Halicsban.

Ryszard Grzesik: Ksiązę węgierski żonaty z córką. Mścisława Halickiego. Przyczynek do problemu czasu i miejsca powstania Kroniki węgierskopolskiej. (Adalék a magyar–lengyel krónika létrejöttéhez.) = Kwartalnik Historyczny 1995. 102. évf. 3–4.sz. 23–35. l.

Niederhauser Emil