Klió 1996/3.

5. évfolyam

A Totalitarizmus Tanulmányozására Létrehozott Nemzeti Intézet, Bukarest*

A dogmatikus marxizmus visszás építményének összeomlása, a két nemzedéket alakító és eltorzító, félévszázadnak a valóságra való ébredése maga után vonta a közös múlt „reconquista” jelenségét, megadta a jogot, sőt, kötelességgé is tette mindenki számára a közös múlt megismerését, feltárását, a kommunista mauzóleumok által elzárt és immár közkincs számba menő emlékezést. De a „restitutio in integrum” ténye nem szorítkozhatott csupán az idők koptatta, különböző érdekek befolyásolta szubjektív emlékezés vallomásaira, hanem lényegileg az irattár dokumentumainak a tanúval történő szembesítésére kellett alapoznia.

„A Totalitarizmus Tanulmányozására Létrehozott Nemzeti Intézet” (TTNI), melynek gyökerei az 1989-es decemberi eseményekhez nyúlnak vissza, már indulásakor merész missziót vállalt magára: feltárni egy komplex, ellentmondásoktól terhes és a totalitárius politikai kurzus által eltorzított történelmi korszak képét. Ily formán az intézmény a közvetítő szerepét tűzte ki célul közvetíteni tanú és dokumentum, dokumentum és történés, történés és annak a médiákban kivetített képei között, mindezt a totalitárius utópia által öngerjesztett valóság minél jobb megismertetése szándékával. A totalitarizmus jelenségének alapos, átfogó megvilágítása szükségszerűvé tette elsősorban is egy adatbank létrehozását, a különböző helyzeteket eredményező kontextusok higgadt elemzését, a vizsgálandó anyag és az ezt megközelítő segédeszközök közötti kapcsolatteremtés párbeszédes formáját. Az intézmény a kutatások során arra törekszik, hogy dokumentumokat és tanúvallomásokat hozzon napfényre, és olyan szigorúan körülhatárolt kutatási tematikákat fogalmazzon meg, mint például: a „légionárius” mozgalom ideológiai gyökereinek és politikai fejlődésének feltárása; a Cuza-Goga csoportulás ténykedése II. Károly önkényuralma idején; a két világháború közötti parlamentáris demokrácia hanyatlása; az „átnevelés” dossziéja; a román börtön története okozati összefüggéseiben; a kommunizmus elleni fegyveres harc 1945–1958 között, mint egyre fokozódó jelenség; a Román Hadsereg politikai alapon történő átszervezése; a kommunista párton belüli elit kialakulása; a mezőgazdaság szocialista kollektivizálása; a nemzeti örökség szétzúzása kisajátítások és megsemmisítések révén, stb. – megannyi téma, melyek utólagosan a historiográfiai perspektívák egész skáláját hivatottak sugallni.

A TTNI kivonatos története a következő:

Alapítási éve: 1993. április 13.; a 19 cikkből álló szervezeti szabályzatot az „Arhivele Totaltarismului” (A Totalitarizmus Levéltárai) című folyóirat közölte. Lásd: 1993, I., 1 sz., 203–205 oldal.

Kutatási célja: a romániai totalitarizmus formáira vonatkozó dokumentumok összegyűjtése, levéltári besorolása, kutatása és kiadása.

Kutatási témái: A totalitarizmus különböző formái II. Károly király kormányzása (1930–1940), majd a „légionárius” rendszer és Ion Antonescu marsall (1941–1944) idején. A két világháború közötti Románia parlamentáris rendszerét megkérdőjelező pártok, politikai mozgalmak vagy ideológiai áramlatok. Hasonló európai jelenségekkel történő összevetések: befolyások, analógiák, sajátos viselkedési formák. A kommunista rendszer keretei között folyó élet, 1948–1989 különböző vetületeinek feltárása: gazdasági struktúrák, társadalmi problémák, intézmények, törvényhozás, kultúra, mentalitások, nyelvezet, megtorlási technikák, az erőszak alkalmazásának módozatai, közélet.

Ami a munka megszervezését illeti, az szakosztályokként történik: kutatás és adatgyűjtés formájában.

A kutatandó anyag lelőhelyei: 1) könyvtár, illetve: könyvek és folyóiratok; 2) kéziratok, levelezések, audió-videó rögzítések, falragaszok, adatbank, mely lehetőleg hozzásegít egy nemzetközi szintű információs rendszerbe való beilleszkedéshez-, dokumentumtár, audió-videótár, filmtár.

Kidolgozott stratégiák: interdiszciplináris kutatási programok, tudományos ülésszakok, nemzetközi tapasztalatcsere, dokumentumfilmek, konferenciák, kiállítások, nemzeti érdekeltségű dokumentum-állagok visszaszerzése a kelet-európai volt szocialista és szovjet utódállamok levéltáraiból.

Közlési lehetőségek: 1) Az „Arhivele Totaritalismului” (A Totalitarizmus Levéltárai – TL) című folyóirat hasábjain; 2) dokumentum, vallomás- és tanulmánykötetek, emlékiratok stb. formájában.

Ami pénzügyi helyzetét illeti: autonóm tudományos kutatóintézetként tevékenységét a Román Akadémia égisze alatt folytatja, ennek költségvetése révén, valamint adományokból tartja fenn magát.

Képviseleti formái: fiókintézetei vannak az országban, és van két külföldi képviselete is: az egyik a Moldvai Köztársaságban, a másik pedig Németországban.

Tudományos Tanáccsal is rendelkezik. Ennek összetétele: elnök (Radu Ciuceanu), két alelnök, 13 tag és egy tudományos titkár (Octavian Roske).

A tulajdonképpeni végcél: az TTNI-n keresztül a romániai bolsevik holocaustot bemutató dokumentációs központ létrehozása.

A továbbiakban az Arhivele Totalitarismului 1993. és 1994. évfolyamát ismertetem. Az intézet negyedévenként megjelenő folyóirata – 7 tagot számláló szerkesztőbizottsága van –, öt kutatási platformot foglal magában, fontossági sorrendben:

1) a dokumentum forrását tekintve intézeti vagy magánlevéltárakból származik, alapját képezheti interjú vagy tanúvallomás. A kezdeményezett kutatási programok éppen a források azonosítását, az állagok nagyságának felmérését, a folyóiratokban vagy kötetekben közölt dokumentációs anyag kiszűrését tűzik maguk elé. A dokumentumokat, mint vizsgálandó anyagokat, tematikai vagy névszerinti tényezők alapján csoportosítják.

2) A következő szint taglalása tulajdonképpen a segédeszközök szerepét hivatott kiemelni a különböző javasolt rovatokon keresztül: kronológia, intézmények lexikonja, életrajzi lexikon, bibliográfiai cédulák; ez utóbbiak a kutatott területre vonatkozó információk folyamatosságát biztosítják. Mindezek alapjában véve a szóban forgó anyag hitelességének, a belől összeálló dolgozat igényességének alappillérei.

3) A szociológiai kutatási rész a „Homo sovieticus” címszó alatt szerepel.

4) Az ikonográfia tárgyalására (sajtó, plakátok vagy más propagandisztikus anyagok) a „kép retorikája” című fejezetben kerül sor, ahol a történelmi információ felerősíti a korszak képét, és annak kiegészítésével, amit a rendszer hajlandó magáról feltárni, tulajdonképpen hozzájárul a totalitárius jelenség érzékeléséhez. Az ikonográfiai megjelenítés lehetővé teszi a kollektív képzet felidézését. Az imázs térhódítása, mint ideológiai klisé a korabeli társadalom érzékelésében, bizonyos jogi szabályozásoknak és adminisztratív nyomásnak van kitéve, mint például a Nyugat bűnössége és a régi társadalmi osztályok ócsárlása.

5) A szintézis lehetővé teszi a totalitárius rendszer működésének és dinamikájának beható elemzését. A kutatások színtere változatos: történelem, szociológia, politológia, jogtudományok, eszmék- és intézmények története, retorika stb., ez a változatosság segít hozzá a totalitarizmus jelenségének összegezéséhez.

A folyóirat következőképpen épül fel:

Vezércikk: R. Ciuceanu és O. Roske (TL, I, 1993, 1); R. Ciuceanu „A történelem mint ballaszt”, I–II. tanulmánya a szovjet kommunista rendszer titkairól (TL, II, 1994, 1–2, 3).

Nyolc főből álló szerzői csoport, köztük olyan kiemelkedő személyiségek, mint Philippe Rostaing és Radu Ciuceanu tollából eredő tanulmányok (TL, II., 1994, 1–2).

Homo sovieticus: cím alatt a hatalom és a kialakult környezet viszonyának érdekes tárgyalását találjuk az TL, I., 1993, 1. számában.

Konvergenciák: Rainer M. János tanulmánya az 1956-os forradalomról (TL, I., 1993, 1) valamint Heini Fritsche tanulmánya a vorkutai láger 1953-as eseményeiről (TL, II., 1994, 3).

Az imázs retorikája: a mezőgazdaság kollektivizálásának és az alkalmazott szovjet modell felhasználásának tematikáját tükrözi (TL, I., 1993, 1; II., 1994, 1–2, 3).

Dokumentumok: három dokumentumot és két Sztálinhoz címzett levelet (1939, 1946) tartalmaz (TL, 1993, I.), továbbá 16 dokumentumot taglal kronológiai sorrendben (TL, II., 1994, 1–2., 3).

A Vallomások rovatban kilenc kivonat jelenik meg az enyedi megsemmisítő tábort taglaló memoárirodalomból (TL, II., 1994, 1–2., 3.).

A Nézőpont: a romániai 1934–1937 közötti egyetemi életet kapja lencsevégre (TL, I., 1993, 1.).

Törvényhozási leltár: benne a megmaradt földesúri vagyonok 1949 márciusában történő kisajátításának eljárási módjai (TL, I., 1993, 1.), a büntetőtörvénykönyv cikkelyeinek alkalmazása a kollektivizálás stratégiájában (TL, II., 1994, 1–2.), a jogi eszközök igénybevétele a román hadseregben 1944–1945 között végbemenő tisztogatásokban (TL, II., 1994, 3.).

Kronológia: a mezőgazdaság kollektivizálásának 1949–1962-es szakasza (TL, I., 1993, 1.) és az 1944–1953 között lezajló államosítás (TL, II., 1994, 1–2.).

Intézmények lexikona: kényszermunkatáborokkal (1949–1953) kapcsolatos elemzések (TL, I., 1993, 1.) és a román rendőrség 1944–1949 között (TL, II., 1994, 3.).

Életrajzi lexikon: kilenc különböző személyiség életrajzát vázolja (TL, I., 1993, 1.; II., 1994, 1–2, 3.).

Bibliográfiai adatok: a pártkáderek kiválasztása, felkészítése és előléptetése az 1948–1983 közötti időszakban (TL, I., 1993, 1.), a Román Kommunista Párt legfelső vezetésének összetételéről (TL, II., 1994, 1–2. 3.), a „légionárius” mozgalom és a munkáskérdés 1935–1940 között (TL, II., 1994, 1–2.)

A Recenziók, bemutatások, jegyzetek mellett a Könyvtár rovat a behozott könyveket, folyóiratokat, külföldről származó adományokat tartja számon. Megemlítendő itt a budapesti „Az 1956-os magyar forradalommal foglalkozó Intézet” adománya (TL, I, 1993, 1).

Szemle: nemzetközi együttműködés a drezdai, brüsszeli, lwovi, varsói, berlini hasonintézményekkel (TL, II., 1994, 1–2.); az TTNI és a nemzetközi közösség kapcsolata, itt említendő meg példaként az Európa-Tanács égisze alatt Gyulán 1994 júliusában „Kézfogások” címen tartott román–magyar találkozó (TL, II., 1994, 3.).

A Kapcsolatok című rovatot csak 1995-ben iktatták be, információcsere céljából.

A Szerzők: történészek, szociológusok, pszichológusok, orvosok, mérnökök, újságírók, tanárok, akadémikusok, jogászok, katonák, egyetemisták, könyvtárosok, levéltárosok stb.

A kiadvány tudományos igényről tanúskodik, technikai kivitelezése szakavatottságról vall, egyaránt szól szakemberekhez és széles tömegekhez; a tényirodalom szépítgetése nélkül, szigorúan tudományos keretben mozogva igyekszik történelmi betekintést nyújtani.

„Arhivele Totaritarismului” (A Totalitarizmus Levéltárai). I., 1993, 1. sz., 216. p.; II., 1994, 1–2., 3. sz., 414, 311. p.

Stelian Mândruţ

* Institutul Naţional pentru Studiul Totalitarismului, Bucureşti