Klió 1995/1.

4. évfolyam

rule

 

KORA ÚJKOR

 

Volker Klemm

A Thaer-reneszánszról

 

A szerző neves szakértője és életrajzírója Albrecht Daniel Thaernek, akit joggal sorol agrokémiai munkásságát tekintve Johann Heinrich von Thünen és Justus Liebig mellett a német agrártudósok három üstököse közé. A német és a nemzetközi tudománytörténet kiemelten foglalkozik alkotásaikkal, és ami Thaer személyét illeti, különösen igaz ez a második világháborút követő évtizedekben, így tehát ténylegesen egy ún. „Thaer-reneszánszról” lehet beszélni.

A. D. Thaer 1754. május 14-én született Cellében, az udvari medikus Johann Friedrich Thaer fiaként; 1770-1774 között végezte orvosi tanulmányait a Göttingeni Egyetemen; 1770-ben kinevezték a hannoveri választófejedelem udvari medikusának; 1784-ben tagja lesz a Hannoveri Mezőgazdasági Társulatnak; 1786-ban vásárolta 36 hektáros birtokát, amit mintagazdasággá alakított át; 1802-ben megnyitotta mezőgazdasági tanintézetét Cellében; 1804-ben átköltözött Poroszországba; 1806-ban megnyitotta a Möglini

Mezőgazdasági Tanintézetet; 1809-1812 között megjelent a „Racionális mezőgazdaság alapelvei” című műve; 181O-ben professzor az újonnan alapított Berlini Egyetemen; 1819-ben möglini tanintézete elnyerte a Királyi Porosz Mezőgazdasági Akadémia címet; 1828 október 26-án hunyt el Möglinben.

A szerző összekapcsolja az eddigi Thaer-kutatás eredményeit az ún, „Thaer-reneszánsz” bizonyításával. Elsőként ismerteti a Thaert méltató munkákat, valamint a jubileumi évfordulók eredményeit. 1945 után minden életrajzi munka a legnagyobb német gazdaként egy főbb fejezetet szentel személyének. Így Sigmund von Frauendorfer munkája[1] negyedik fejezetének

címe: Thaer és Thünen korszaka. Heinz Haushofer[2] pedig a XIX. század második évtizedét „Thaer-időszaknak” nevezte el. Volker Klemm könyvében[3] hangsúlyozva Thaer tudományos iskolateremtő hatását, abban erre vonatkozólag a „racionális mezőgazdaság tana” címet használta. Az eddigi nagyszámú Thaer-életrajzot a második világháború után két fontosabb új mű követte. Az egyik Volker Klemm és GüiJ.fuer Meyer tollából,[4] amely egyrészt terjedelmes életrajzi függeléket tartalmaz és elsőként szinte a teljes listáját adja a Thaer által írt műveknek. A másik munka, Sukekata Kashiwa Thaer életéről és művéről szóló könyve[5] jól példázza a Thaer-reneszánsz jelentkezését Japánban is.

Másodikként a Thaer-i örökség aktualizálódását bizonyítja az a mintegy ötven monografikus írás, amely a második világháború óta megjelent. Ezek között Volker Klemm példaként említi meg a gyűjteményeket, az egykori NDK Mezőgazdasági Akadémiájának, a Berlini Dornane Dahlem Múzeumnak, a Bad Freienwalde-i A. D. Thaer Társaságnak a kiadványait, valamint a témában elkészült disszertációkat és diplomamunkákat s a tudományos folyóiratokban napvilágot látott tanulmányokat.

A harmadik bizonyítéka a „thaeri mű” újjászületésének, hogy az utóbbi két évtizedben egyre erősödik az a törekvés, amely elősegíteni kívánja a thaeri örökség megfelelő megértését és befogadását. A szerző kiemeli a Thaer halálának 150. évfordulója alkalmából a berlini Humboldt Egyetemen rendezett tudományos konferenciát, valamint a möglini Thaer-birtok és ház pusztulásának a megállítását. Ugyancsak a kampány eredményét tükrözi a kiadott két tanulmánykötet, valamint egy bélyeg ésegy ezüst érme kibocsátása. Ugyanakkor egyelőre csak remény van arra, hogy a Humboldt Egyetem központi könyvtára megkapja az ún. „Thaer-archívumot”. A thaeri reneszánsz lendületéhez hozzájárult a Hannoveri A. D. Thaer Társaság és a Bad Freienwalde-i hasonló nevű társaság tevékenysége. Időközben 1992-ben megnyitották a Thaer-emlékhelyeta szövetségi és a Brandenburgi Tartomány

mezőgazdasági minisztériumainak anyagi támogatásával.

Volker Klemm szerint ugyanakkor a jövő Thaer-kutatásnak óvatosan kell bánnia a Thaer-i műaktualizálásával, hiszen abban szorosan összefonódik az elmélet és a gyakorlat, a történetiség és az aktuális. Abból nem lenne szerencsés valamilyen szempontot egyoldalúan kiemelni. Semmiképpen nem lehet célja a jövőbeli kutatásnak Thaer személyének és művének a heroizálása, és az ily módon történő aktualizálása. Mai szemszögből a thaeri gondolatokat általánosítani megengedhetetlen, és nem szabad egyfajta tekintély bizonyítására felhasználni. A szerző tehát, a leendő Thaer-kutatás számára és művének megértésére (befogadására) az alábbi célokat ajánlja:

1. Thaer személyét és hatását a saját korában kell ábrázolni és analizálni. Ezzel kapcsolatosan véleménye szerint az alábbi kérdéseket kell tisztáznia a kutatásnak:

- Hogyan befolyásolta Thaer a brandenburgi, porosz és német, sőt az egész európai mezőgazdaságot? Ki volt a legjelentősebb tanítványa?

- Mik voltak az ő tudományos forrásai? Hogyan rendezte azokat újjá, miként állított valami újat? 

Mivel a möglini birtok a német keleti határok közelében helyezkedett el ez arra ösztönzi a kutatást, hogy annak hatását kelet-európai irányba kiterjessze:

2. A másodikként fontos lenne, hogy új adatokat találjanak és új interpretációt alkossanak arra vonatkozóan, hogy Thaer hogyan fejlesztette a nemzetközi agártudományt annak tevékeny résztvevőjeként. Szükséges lenne a továbbiakban az agrárközgazdaságtani alapelveinek szunnyadó értékeit kiaknázni. Másrészt bemutatni hozzájárulását és szerepét a tudományos növénytan megteremtésében, különösen a termésváltó gazdálkodás és a talaj termőképességének a mérése terü1etén.

3. Nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Thaer milyen hatást fejtett ki a jelentősebb agrártudományokra (pl.: gazdaságtudomány, agrárpolitika, üzemszervezés, növénytan stb.), amiket elsőként tulajdonképpen ő helyezett a tudomány talajára.

Ebből a nézőpontból az alábbi feladatokat lehetne kiemelni:

- Thaer elképzelése egy általános mezőgazdasági irányultságú tudományos iskola felállításáról és annak munkamódszereiről.

- Az általa kifejlesztett és sikeresen gyakorlatba ültetett módszerek alapelveinek feltárása.

- Hogyan formálta és hajtotta végre a mezőgazdasági felsőoktatásban és szakképzésben didaktikai alapelveit?

 

Volker Klemm: EineTHAER-Renaissance”? (A THAER-reneszánszról) Anmerkungen zum Stand und zur zukünftigen Thaer-Forschung. Zeitschrift für Aararzeschíchte und Agrarsoziologie, 42 (1994), Heft 1, S. 1-9 "' e

 

Szávai Ferenc Tibor

 

 

 



[1]. Sigmund von Frauendorfer: Ideengeschichte der Agrarwirtschaft im deutschen Sprachgebiet. Bd 1. Bonn/München/Wien 1957.

[2]. Heinz Haushofer: Die deutsche Landwirtschaft im technischen Zeitalter. 2. Aufl, Stuttgart, 1972.

[3]. Volker Klemm: Agrarwíssenschaften in Deutschland. Geschichte - Tradition. Von den Anfangen bis 1945. St. Katharinen, 1992.

[4]. Volker Klemm-Günther Meyer: Albrecht Daniel Thaer, Pionier der Landwirtschafts­wissenschaften in Deutschland. Halle, 1968.

[5]. Sukekata Kashiwa: a könyv címének német fordítása: Albrecht Daniel Thaer. Das Leben und Werk des Begründers der rationellen Landwirtschaft. Humin-Kokai-Verlag 1975.