Klió 1995/1.

4. évfolyam

ÖSSZEFOGLALÁSOK

Tanulmányok Frankfurt am Mainról

Frankfurt am Main leginkább olyan városnak számít, amely alig fektet súlyt múltjának hangsúlyozására, inkább igyekszik a jelennek és a kor különféle kihívásainak élni. Összességében nem téves benyomás ez bizonyára, mégis mindenesetre „relativizálandó”. Így a városban a XIX. század harmincas évei óta létezik egy történelmi egyesület, amely eddig élénk történetírói tevékenységet folytatott.

Később létrejött kultúrintézmények, mint például az egyetem, súlyponti tevékenységének keretei között nem utolsósorban elkötelezett várostörténeti kutatások is folynak. Számos polgár, közöttük azok is, akik vezető adminisztratív és kereskedelmi funkcióval rendelkeznek, általában nagy érdeklődést mutatnak városuk történelme iránt. Ez a magatartás kisebb és nagyobb alapítványokban és adományokban tükröződik. Így aztán a Frankfurtban folytatott, különösen a város történetét is érintő kutatásokat sohasem övezte általános érdektelenség és távolságtartás, hanem gyakran jóindulatú együttműködésre és bátorításra találtak, hogy folytassák és talán még pontosabb an és intenzívebben jelöljék ki a kutatás egyes útjait, és induljanak el rajtuk. Most két megünnepelendő jubileum szolgált alkalmul a városban arra, hogy nagyon nyomatékosan, nyilvános kiállításokkal és a külön ezeket kísérő publikációkkal. elsősorban terjedelmes katalógusokkal rámutassanak saját történelmi gyökereikre.

Az egyik a Frankfurti Vásár 750 éves jubileuma (1990); azé a kereskedelmi intézményé, amely a várost évszázadokon át olyan elsőrendű kereskedelmi, majd később pénzügyi hellyé tette, mint Németország egyetlen más városát sem. Ezzel kapcsolatban II. Frigyes császár egyik 1240-ből származó, az utazó kereskedőket privilegizáló rendelkezésére hivatkoznak, amelyben világosan megemlítik a Frankfurti Vásárt. És itt van még a város első írásos említése, amely a Nagy Károly által 794-ben egybehívott zsinattal összefüggésben jelenik meg, és ebben az évben (1994) alkalmat kínált az 1200. évforduló megünneplésére. Bizonyára egyik dátum sem fiktív, mégis egy már fennálló állapotra vonatkoznak, így aztán talán igazuk van a kritikus hangoknak. ha megkérdőjelezik a jubileumi dátumok történeti pontosságát. Hasonló probléma mindenképpen gyakran fennáll ilyesfajta dátumok esetében, amelyek középkori forrásokra vezethetők vissza, így aztán, bár jól teszik az utódok, ha ezt a problémát nem hagyják figyelmen kívül, mégis az évfordulót nyugodtan megünneplik, mint ahogyan ez Frankfurtban is történt.

A vásár évfordulójára rendezett kiállítást egy háromkötetes, terjedelmes mű dokumentálja. Az első két kötetben összesen több mint ötven, hosszabb tanulmány és rövidebb cikk található, amelyeket vagy neves gazdaság- és társadalom történészek, vagy a sokat ígérő utánpótlás képviselői írtak. A tárgyalt témaegyüttes túl sokrétű ahhoz, hogy e helyen behatóbban vizsgálhatnánk. Mindenképpen kijelenthetjük azonban, hogy a vásárkatalógusok esetében egyrészt általában az európai vásárok rendszerének gazdag képéről, másrészt Frankfurtnak e fejlődés keretén belül elfoglalt helyéről, ezen kívül a különböző sajátos adottságokról és magán a Frankfurti Vásáron lezajlott eseményekről van szó. A harmadik kötet a katalógusrész, amelyben a Frankfurti Vásár történetének egyes időszakairól írnak, azután következik a számos kiállítási tárgy gyakran színes képe és tudományos alaposságú leírása. Irodalomjegyzék, valamint név-, és tárgymutató egészíti ki vásártörténészek egy egész társaságának eme hatásos művét.

A városi évfordulóra két kiállítást terveztek és valósítottak meg. Az egyik a Bockenheirner Depot (egykori villamoscsarnok) tíz termében mutatja be a város történetét, jellemzőnek érzett, meghatározó kérdésekkel: A frankok gázlójától (Furtder Franken) a Stauferek palotájáig; Polgárváros; Vásárváros; Polgárok, idegenek, kisebbségek; Választások és koronázás; A szabad város; Átalakulás nagyvárossá; A demokrácia előretolt bástyája; „A németkézműipar városa”; Európai centrum. Ennek a rendnek megfelelően küldte Frankfurtba számos adományozó különféle eredetű és természetű kiállítási tárgyait, katalógusban is közölve a képüket és a leírásukat, bevezető magyarázatok írják le a mindenkori kiemelt korszakot. Maga a kiállítás, mely általános és különleges perspektívákat vizuálisan könnyen érthető elrendezésben kötött össze, különös hangsúlyt nyert messzemenően avantgardisztikusnak tűnő bemutatási módjával, továbbá azáltal, hogy ügyesen vezeti végig a látogatót. Olyan hangsúly ez, amely napjainkig nem volt gyakori ilyen jellegű kiállításokon.

A Károly-kiállítás katalógusa a kiállítási tárgyak bemutatásán túl különös súlyt fektet a 794-es év történelmi hátterének leírására. Így mélyre ható tanulmányokat találunk itt a Frankfurti Pfalzról (Az Alsó-Rajna-vidéke VIII. század végén), a felhasznált forrásokról (A Frankfurti Kapitular jelentőségéről; A Karoling minuszkula keletkezése), az adoptinizmusról, a képrombolásról, azután a bajor hercegről, Tassilóról is; pénzérmékről, mértékekről és súlyokról, a császárválasztásról, a szerzetességről és a nép vallásosságáról.

Mindkét kiállítás a Frankfurtban és Frankfurtért folyó történetírói fáradozások eredménye. A cikkek túlnyomó részének szerzői egyébként a város tudományos intézményeinek munkatársai. Azonban mindkét kiállítás – nem is lehetett ez másként-messze túlmutat Frankfurton, mint történetírói vizsgálatok tárgyán, a várost német, de egyúttal európai összefüggésbe helyezi, és ez újabb bizonyítéka annak, hogy Frankfurtban milyen mélyen gyökerezik a történelmi tudat, s hogy mennyire készek ezt maguk a lakosok is mozgósítani, ugyanakkor teret kínálni a külső kutatásoknak, ötleteknek és elképzeléseknek, amelyeket szívesen fogadnak a városban.

Frankfurt hétköznapi pillantása a jelene és a jövőre irányul, de semmi esetre sem mulasztja el - ahogyan ezt az utóbbi évek bizonyítják -, hogy egy visszatekintéssel tágabb teret engedjen ennek a pillantásnak.

Rainer Koch (Hg.), Brücke zwischen den Völkern . Zur Geschichte der Frankfurter Messe, (Népek közötti híd - A Frankfurti Vásár történetéről) 3 Bde., Historisches Museum der Stadt Frankfurt am Main, 1990, 335+454+529 p.

Lothar Gall (Hg.), FFM 1200: Tradition und Perspektive einer Stadt, (Frankfurt am Main 1200 éves. A város múltja és jövője) Sigmaringen: Thorbecke 1994, 388 p.

Johannes Fried u. A. (Hg.), 794 - Karl der GroBe in Frankfurt am Main: Ein König bei der Arbeit, (Nagy Károly Frankfurt am Mainban: A király munka közben) Sigmaringen: Thorbecke 1994, 184 p.

Wilfried Forstmann

Frankfurt am Main

Fordította: Zsigóné Vincze Katalin