Klió 1993/1.

2. évfolyam

ÖSSZEFOGLALÁSOK

Erdélyi diáklapok

(Siebenbürgische Semesterblater. Revista studenteasca Transilvana. Siebenbürgische Studentenzeitschrift)

Az eredetileg „Siebenbürgische Jugendseminar" címet viselő, Gustav Binder és Harald Roth társas szerkesztésben megjelenő tudományos folyóirat megjelenése az 1986–1987 év határán egybeesik az első tudományos fórum megalapításával. Az itt elhangzott dokumentáris jellegű hozzászólásokat gyűjti össze egy Erdélyből Németországba kitelepült fiatal szász csoport.

A kezdeti motivációk között ott találhatók a morális és szakmai tényezők, a történeti nevelés, a néprajzi és folklorisztikai, az irodalmi 6s szépművészeti szükségszerűségek, de maga a híd szerepe is a generációk között: a 17–29 évesek korosztálya szeretne együttműködni az idősebb korosztály képviselőivel, akik már régebben telepedtek le Németországban.

A tudományos téren létrejött ilyenszerű párbeszéd nemcsak generációk között, hanem a különböző nemzetiségek képviselői között is, eredetileg a kezdeti fázisban müncheni diákok által kiadott „Szemináriumi Füzetekben", majd később Gundelsheimben újrafoglalva és továbbfejlesztve a most megismertetett tudományos folyóiratban látott napvilágot.

A tárgy: a felkutatott Erdély mint történeti-földrajzi terület múltja és jelene, együttélése, a háromnyelvűség kiemelése, tervek és jövendőbeli célkitűzések; mindezek különböző rovatokban összefoglalva. Általában az itt közzétett cikkek és tanulmányok csak egy részét képezik azoknak az előadásoknak, melyek a hatévenként tartandó „Siebenbürgische Ferienakademie" tudományos ülésszakain elhangzottak.

A kezdet kezdetén megfogalmazott rovatok állandóan alakultak; a változást pedig főleg a tematikailag megtárgyalt anyag adta a következő formában: cikkek, tanulmányok, alapfogalmak, melyek tárgyalásra várnak, metodológiai vagy általános ismeretek, informatív jellegű adatok, források, dokumentumok, új témák, kutatási szemináriumok és referátumok javaslata, melyek általában az úgynevezett „Arbeitskreis" ifjú csoport tevékenységével foglalkoznak; nem mellőzhetünk itt, természetesen egy bizonyos rovatot, mely a gazdag és szerteágazó könyv- és folyóirat-irodalom ismertetését tartalmazza Magyarországra, Jugoszláviára és Romániára vonatkozóan. És persze nem hagyhatjuk szó nélkül azt a rovatot sem, mely a különböző aktualitásokkal foglalkozik.

A munkatársak, a cikkek és tanulmányok vagy könyv és folyóirat szerzői, többségükben egyetemi tanárok, kutatók, fiatal szakértők, zömükben egyetemisták, akik Erdély különböző problémáival foglalkozna k. Itt és most nem hagyhatjuk említés nélkül azt a három önálló kötetnyi munkát, mely 1987 és 1990 között jelent meg: 1. „Siebenbürgisch-sachsischer Jugendbrief.” Nachbuch der Nummern 1–69 (1956–1966). Hg. Harald Roth, München, 1987; 2. „Saksesch walt 12 wirt uch Beld. Gedicht vun Helene Platz. Gezeichnet vun Berta Stagmann.” Nachdruck der Ausgabe 1912 . München, 1988; 3. „Repertorium transylvanicum. Eine Einführung ind die wissenschaftliche Lite ratur über Siebenbürgen". Hg. Harald Roth. München, 1990.

Mint újdonságot, avagy érdekességet emeljük ki az illusztrációs oldalt, mely a rajzok és fényképek segítségével válik Erdély építészeti történetének szuggesztív tanúval1omásává.

Az 1987 és 1992 között Harald Roth a müncheni „Ungarisches Institut" külső munkatársa szívélyessége folytán a kolozsvári Történettudományi Intézet könyvtárába került 6 kötet 11 füzetének anyagát ismertetjük az alábbiakban:

A) Egyetemes történelem, Románia múltjára, irodalmára és földrajzára vonatkozó általánosságok. Kiemelésre méltók itt a következők: Gerhard Seewann (IV kötet, 1990. 1–2 szám), H. C. Manner (IV/1–2), Cornelius R. Zach (V/1) és Zsolt K. Lengyel (VI/2) írásai.

B) Erdély történetével foglalkozó általános jellegű cikkek: a római korról (U. Zimmermann, III/2), a népvándorlásról (Harald Roth, II/l), a német rendekről (M. Arens, III/2), a városiasodásról (Stefan Mazgareanu, II/1, Konrad G. Gündisch, V/1), a könyvnyomtatás kezdeteiről (H. Meschendörfer, II/1, IV/2), a zenei élet fejlődéséről (K. Teutsch, II/1), a török uralomról (W. Dausch, III/1), a gazdasági-társadalmi fellendülésről (H. H. Rieser, III/1, Krista Zach, III/l, Nils H. Mazgareanu III/2), az osztrák fennhatóság intézményeiről és közigazgatásáról (A. Schaser III/1, R. Kutschera, III/1), az 1848-as forradalomról (M. Kroner, II/l), valamint a románokról (Krista Zach, I/2), a székelyekről (Ernst Wagner, „Szekler und Adel in Siebelhürgen", I/2, Zsolt K. Lengyel „Wallfahrt im Szeklerland", I/2) és a cigányokról (G. Binder, I/2).

Az erdélyi szászok történetével foglalkozó rész olyan metodológiai problémát tartalmaz mint az „identitás", a „maguk értékelése" vagy az „önálló nemzet vagy nemzetiség" (A. Coulin, I/2, R. Guist, III/., A. Nassehim IV/1–2, G. H. Tontsch, V/1).

Az erdélyi szászok újabb és legújabb történetének kutatási szempontja a már eltűnt vagy elpusztult közösségek kutatása, a török elnyomás hatása 1350 és 1859 között (Nils H. Mazgareanu, II/1, Harald Roth, I/1), az „Universitas Saxonum" (Konrad G. Gündisch, I/2), a céhek múltja (H. C. Manner, I/2), a „Reform"-mozgalom (G. Binder, I/1), a megyék átszervezése 1876-ban (l. Tóth, V/2), a német női mozgalom terjedése Erdélyben (Doris Binder-Falcske Hildegard Arz, Harald Roth, VI/2) és az 1918-as évi események (Harald Roth, VI/1).

A két világháború közötti erdélyi szászok helyzetét és politikai tevékenységét K. M. Reinerth (I/1), W. König (I/2) és Harald Roth (IV/1–2) két szempontból vizsgálja: mint entitás és politikai szervezet; R. Gassner (II/1), F. Heinz (II/l), F. Koch (IV/1–2) a második világháborúban teljesített katonai szolgálatról, az 1945 után bekövetkezett kálváriáról, amit a Szovjetunióba való deportálás, majd a Németországba való áttelepülés jelent.

Az erdélyi szászok irodalmával, sajtótörténetével, színházi életével és művészetével olyan jeles kutatók foglalkoznak mint G. Binder (I/1), H. Müller (II/1), Horst Fassel (V/2), S. Sienerth (IV/1–2), M. Kaiser (V/2), H. Arz (II/1), H. Linder (II/1), B. Szőke (VI/2).

A jegyzetek rovata tartalmaz egy, a Romániára vonatkozó dokumentáris filmről készített kommentárt, adatokat egy Münchenben 1987 óta létező „Románia történetével foglalkozó Intézetről" és egy Romániának az 1988-as évi helyzetével foglalkozó politikai jellegű dokumentumot (I/l, I/2, és Zsolt K. Lengyel, II/1).

Nem mellőzhetjük el végül azt a két folyóirat bibliográfiát sem, melyek közül az egyik a Barcasági Szász Múzeum Évkönyvét dolgozza fel (Harald Roth, IV/1–2), a másik pedig a ,,Cu1tura" című kolozsvári háromnyelvű folyóiratot (Zsolt K. Lengyel, V /1).

A szó szoros értelmében tudományos történeti folyóiratról van tehát szó, melyet többségében fiatalok hoztak létre, akik számára ez valóságos műhelynek számított. Véleményünk szerint a fenn említett „Siebenbürgische Semesterblätter" folyóirat túlmutat a helytörténeti jelleg határain, a szakirodalomban érezhető űrt tölt be, főleg a fiatal kutatóknak nyújtott lehetőség terén, akiknek segít felfedezni a saját múltjukat, feloldva az időbeli és térbeli határokat.

Arbeitsgruppe Jugendseminare (Siebenbürgische Ferienakademie) im Arbeitskreis für siebenbürgische Landeskunde. München, I/1987–IV/1992.

Stelian Midrut

Institutul de Istorie din Cluj