Klió 2010/1.

19. évfolyam

KORA ÚJKOR

Szabadkőműves mozgalom a cseh korona országaiban és Magyarországon a XVIII. században

A szabadkőműves mozgalom az újkori európai és a világtörténelem legérdekesebb történelmi témái közé tartozik, annak ellenére vagy éppen azért, mert sok titok, illetve nem tisztázott kérdés vár még kutatásra. A mozgalmon kívüli emberek számára felettébb érdekes zártsága, szimbóluma és szertartásai miatt. A tagjait viszont leginkább a rendszeresség, fegyelmezettség és egyenlőség vonzotta köreibe. Mint ahogyan maga a szerző is megfogalmazza, a könyv elsődleges célja a szabadkőművesség, mint progresszív mozgalom bemutatása, mely a XVIII. században fontos szerepet töltött be a felvilágosodás eszméi terjesztésében. A könyvben Martin Javor röviden bemutatja a szabadkőműves mozgalom keletkezését, a szabadkőműves eszméket és azok elterjedését a kontinensen, továbbá a mozgalom és az egyház viszonyát. Külön fejezet foglalkozik a szabadkőműves mozgalom magyarországi felépítésével és belső elrendezésével. A könyv nagy figyelmet szentel a szabadkőműves mozgalom jótékonysági tevékenységének, társadalmi felépítésének és belső működésének a XVIII. század második felében. A bemutatott mű másodlagos célja néhány fontosabb szabadkőműves iratanyag bemutatása. A szerző célszerűen nem foglalkozik a szabadkőművesség elemzésével az osztrák tartományokban, mivel már csak régen ismert tények ismétlésére kerülne sor. A szabadkőművesség kutatása néhány specifikus problémát vet fel, amellyel maga a szerző is találkozott munkája során. A témának legjelentősebb nehézsége maga a források és azok precíz, aprólékos kritikája. A szabadkőművességről szóló irodalom nagy problémája abból a speciális helyzetből adódott, hogy maga a szabadkőműves mozgalom különleges helyet foglalt el a történetírásban. Voltak akik glorifikálták, de voltak olyanok is, akik elvetették eszméit. Így aztán ambivalensen írtak róla. A másik probléma, amely a forrásokhoz kapcsolódik, az olvasással függ össze, mivel a páholyok tagjai gyakran titkos, illetve kódolt írást használtak levelezéseikben. A tagok biztonsági okokból gyakran álneveket használtak, vagy a levelezést megsemmisítették. A szabadkőműves mozgalom történetének kutatása tehát egyrészt eléggé körülményes, másrészt viszont roppant érdekes. Ilyen helyzet nem mindig állt fenn, pl. a XVIII. század 80-as éveiben a mozgalom nagy nyitottságot mutatott, amit a fennmaradt levéltári anyag mennyisége tamusít.

A szabadkőműves mozgalom történetén kívül a szerző nagy figyelmet szentel a történetírásnak, mely az említett témát kutatja. Bemutatja és értékeli a fontosabb magyar, cseh, osztrák, lengyel műveket. Úgyszintén mélyebben elemzi a fennmaradt levéltári anyagot, annak fellelhetőségét, mennyiségét és felhasználhatóságát. A könyv első fejezete röviden bemutatja a szabadkőműves mozgalom megalakulását és elterjedését Európában, amely a XVIII. század első felében történt meg (az irodalom leggyakrabban az 1717-es évet szokta említeni, amikor Londonban egyesült négy helyi páholy egy nagypáholyba, nagymesterrel az élén). A következő fejezet már a szabadkőműves páholyok szociális összetételét elemzi, s mint maga a szerző is megállapítja, a fennmaradt páholytagok listája nem enged igazán betekinteni a tagok szociális helyzetébe, mert csak a tagok foglalkozását jegyezték fel, amely csak következtetésre elegendő: a szabadkőművesek jobb anyagi helyzetben lévő emberek voltak. A kutatások arra utalnak, hogy a tagok legnagyobb része (kb. egynegyede) hivatalnok volt, majd következtek a katonák, egyházi személyek, de a tagok viszonylag nagy számánál nem volt a foglalkozás feljegyezve. A szabadkőműves mozgalom és az egyház viszonyát egy külön fejezet taglalja viszonylag alaposan. Úgy, mint a többi fejezetben, itt is bőséges levéltári anyagot dolgoztak fel (szabadkőműves imádságok, zsoltárok stb.) A szabadkőműves mozgalom történetével a Habsburg-monarchiában az utolsó két fejezet foglalkozik. Ezek bemutatják a páholyok működését és tevékenységét a tudomány, kultúra, népnevelés terén (szabadkőműves újságok, tudományos körök stb.).

A bemutatott könyv tehát sok érdekes és új tényt tár az olvasó elé. Összehasonlítja a közép-európai helyzetet a nyugati viszonyokkal, megmagyarázza az eltérések okait (a tagok és a páholyok működése terén), de mindenesetre megállapítja, hogy a szabadkőművesség Közép-Európában is fontos integráló szerepet töltött be a XVIII. században, és elsősorban a felvilágosodás eszméinek terjesztésében volt jelentősége.

Martin JAVOR: Slobodomurárske hnutie v českých krajinách a v Uhorsku v 18. storočí (Szabadkőműves mozgalom a cseh korona országaiban és Magyarországon a XVIII. században). Prešov : Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2009, 177 o.

Kónya Annamária