Klió 2007/3.

16. évfolyam

A savariai Iseum újraindított ásatásainak eredményeiről

 

A szombathelyi (Savaria) Isis-szentély a római kori Pannonia egyik meghatározó épületegyüttese. Isis istennő szentélyének alapjaira azonban viszonylag későn, 1955-ben bukkantak rá egy szerencsés véletlennek köszönhetően, bár létét már jóval korábban feltételezte a tudomány. A feltárások első periódusa még abban az évben megkezdődött, s egészen 1960-ig tartott (vezette Szentléleky Tihamér). Az ásatásoknak köszönhetően a szent körzet mintegy 30%-a került napvilágra, s 1963-ban befejeződtek az Isis-szentély rekonstrukciós munkálatai is. A szentély helyreállítását ekkor Vákár Tibor és Hajnóczy Gyula tervei alapján végezték.

2001 nyarán, közel 40 éves szünet után, újabb ásatások indultak a szent körzet területén. A munkálatokat nagyrészt a szentély homlokzatán elhelyezkedő márványdomborművek állagának gyors romlása, illetve az a tény tette indokolttá, hogy az Iseum 1963-as rekonstrukciós tervei több kérdést vetettek fel, mint amennyire megnyugtatóan válaszolni tudtak, ráadásul az új ásatási eredmények arra is rámutattak, hogy a szentély első helyreállítási kísérlete több szempontból hibás. Az Isis-szentély újragondolt rekonstrukciós terveit Mezős Tamás, Mráv Zsolt és Sosztarics Ottó készítette el.

Az új vizsgálatok mind magára a szent körzetre, mind a szentélyre kiterjednek. Az új eredmények azt mutatják, hogy a szent körzet (temenos) épületegyüttese négy, jól elkülöníthető építészeti periódus során nyerte el végleges formáját. Az építkezés már bizonyíthatóan a Kr. u. I. század végén elkezdődött, s egészen a Kr. u. III. század köze­péig tartott. Mezős Tamás legutóbbi cikkében (2006) részletesen foglalkozik az egyes építészeti periódusok tárgyalásával. Eszerint az első periódus során kerítették el fallal a szent kerületet, a második periódus során ennek területét tovább bővítették, és további fallal erősítették meg, s ekkor építették a borostyánkő útig kinyúló előcsarnokot, a harmadik periódus során újjáépítették a temenos egyes részeit, míg végül, a negyedik periódus során nyerte el a szentély márvány borítását. Az egyes periódusok ilyesfajta elkülönítése talán választ adhat a korábban ismeretlen célokra szolgáló falak funkciójának pontosabb meghatározására is. Megdőlni látszik továbbá az a nézet is, miszerint ez a monumentális épületegyüttes a 456-ban bekövetkezett földrengés során dőlt volna romba, sokkal valószínűbb, hogy a szentély már a Kr. u. IV. század végén szándékos rongálás áldozatává vált.

Mezős Tamás másik két cikke az Isis-szentély épületének újfajta rekonstrukciós megoldásával foglalkozik. A szerző első cikkében (2002) részletesen foglalkozik a Hajnóczy Gyula-féle tervezet proble­matikus pontjaival, s más analógiák segítségével próbál választ találni a kérdésekre. Így például feltételezi, hogy a szentély lépcsője nem közvetlenül a cellához vezet, ahogyan ezt addig feltételezték, hanem egy előcsarnokhoz (pronaos), hiszen a Római Birodalom területén előcsarnok nélküli templomra nem találunk példát. Másrészt a szerző megpróbálja pontosabban meghatározni a szentély alatt húzódó keresztfalak pontosabb funkcióját is, ezzel ugyanis az első rekonstruk­ciós tervezet adós maradt.

Mezős Tamás egy másik cikke (2004) szintén a szentélyépület rekonstrukciójának új eredményeit tárgyalja. A szerző itt alapvetően a szentély méreteit tárgyalja, amelyhez a Vitruvius-féle modulus-rendszert veszi alapul. A központi szentély homlokzatának vizsgálata során a szerző szintén új eredményekre jut: a szentély bejárata előtt nem négy – mint ahogy eddig feltételezték, s ahogyan ezt előző cikkében Mezős Tamás is elfogadta – hanem hat oszlop állt. Ez kétségtelenül ritka jelenség, de találunk rá példát a római építészetben: legközelebbi analógiaként a pompeji Apollo-templomot említi meg a szerző.

Bár néhány kérdést az új rekonstrukciós tervek segítségével sem lehet megnyugtatóan megválaszolni, mégis, úgy tűnik, az eddig elért eredmények néhány ponton sikeresen eloszlatták a már régebben felmerült kétségeket.

 

Mezős Tamás: A New Concept for the Reconstruction of the Iseum of Szombathely (Egy új elgondolás a szombathelyi Iseum rekonstrukciójához). Aegyptus et Pannonia I (2002) 129–145.; Mezős Tamás: Recent Fact Regarding the Theoretical Reconstruction of the Iseum in Szombathely (A szombathelyi Iseum elméleti rekonstrukciójára vonatkozó legújabb eredmények). Aegyptus et Pannonia II (2004) 111–122.; Botos Eszter–Mezős Tamás: Architectural Periods and Theoretic Reconstruction of the Isis Themenos (sic!) at Szombathely (A szombathelyi Isis-temenos építészeti periódusai és elméleti rekonstrukciója). Aegyptus et Pannonia III (2006) 169–174.

 

Smid Mónika