Klió 2004/3.

13. évfolyam

A függetlenség előtti Texas

 

 

Texas. Végtelen, vad, lázadó, független. Kevés olyan régiója van az Egyesült Államoknak, melyről rögtön ezek a jelzők jutnának eszünkbe. Texas valahogy más, mint a többi állam. Változatos vidék, hatalmas terület, gyapot- és kukoricaföldekkel, olajkutakkal. Nevéhez azonban legalább annyira kötődnek mítoszok, mint a tapasztalható valóság. Hogyan teremtődött meg az amerikaiak, s manapság már európaiak által is egyre ismertebb Texas-kép? Melyek voltak azok a retorikai elemek, amelyek már az első amerikai telepesek érkezésétől kezdve jellemezték Texast és a texasit? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Carol Lea Clark Imagining Texas, Pre-Revolutionary Texas Newspapers, 1829–1836 című könyvében.

A texasi újságíró családból származó szerző, aki maga is publikál amerikai újságokban és folyóiratokban, s doktori fokozatát retorikából szerezte, elsősorban azt vizsgálja, hogyan jelent meg Texas a korabeli helyi sajtóban. Azokra a képekre koncentrál, amelyeket az angol–amerikaiak formáltak, hiszen az újságokat angol-amerikaiak publikálták. Texas ekkoriban még Mexikó része volt. Az ideérkező telepesek első csoportjának vezetője, Stephen F. Austin, s kolóniáinak lakói vállalták az együttműködést a mexikói kormánnyal, főleg, hogy az jelentős földvásárlási kedvezményekkel igyekezett a szomszédos országból bevándor­lókat toborozni. Legalábbis 1821-től az 1830-as évek elejéig, amikorra kiderült, hogy az amerikaiak nem szívesen veszik az egyre inkább központosító kormány gyámkodását.

A Carol Lea Clark által vizsgált két újság több szempontból is jelentős szerepet töltött be Texasban. Jó néhány elvetélt kísérlet után ezek voltak azok a lapok, amelyek hosszabb időn át, rendszeresen megjelentek. A  Texas Gazette 1829-től jelent meg  Godwin Brown Cotton szerkesztésében. Ahogy ez a korabeli újságoknál nem egy esetben előfordult, a lap jelentősen tükrözte fő anyagi pártfogójának érdekeit. Ez Stephen F. Austin volt, így a Texas Gazette fontos promóciós célokat szolgált: egyszerre tudósította a telepeseket a legfrissebb hírekről, nyújtott információt leendő bevándorlók számára a terület előnyeiről, a texasi lehetőségekről, s jelezte a mexikói hatóságok számára az együttműködés fennállását. A másik újság, a  Telegraph and Texas Register 1835 októberében, kilenc nappal az után indult, hogy a texasi forradalomban eldördültek az első lövések. Szerkesztőinek, a Borden fivérek és Francis Moore kitartásának köszönhetően, nem csupán túlélte a függetlenségi háborút és az egyik legértékesebb forrás lett a korszakkal foglalkozó történészek számára, hanem egészen 1853-ig megörökítette a texasi eseményeket.

Carol Lea Clark csupán az 1829–1836 közötti időszakot vizsgálja. Könyvének minden fejezete a két újságból vett forrásrészletekkel kezdődik; majd ezekre alapozva elemzi, mit írtak, hogyan gondolkodtak a texasiak magukról, egymásról, a gazdasági és politikai feltételekről, lehetőségeikről. Az első fejezet felvázolja a lapindítás előzményeit, körülményeit, megismertet bennünket a lapok kiadóival, vállalkozásuk céljával, nehézségeivel. A második fejezet a texasi táj leírásait vizsgálja, a vadon képétől az idealizált, paradicsomi állapotok megrajzolásáig. Bármelyikről legyen is szó, Carol Clark szerint a bevándorlók számára egyaránt vonzerőt jelenthetett. A határvidék vadonját meghódítani olyan kihívás volt, melynek teljesítése méltán tölthette el büszkeséggel a telepeseket, akik közül ugyanakkor sokan különösebb erőfeszítés nélkül, szorgalmas munkával hamar kihasználhatták a nagyszerű természeti adottságok (enyhe időjárás, termékeny föld) által nyújtott lehetőségeket. A harmadik fejezet Texas másságát elemzi. A terület elég közel volt az Egyesült Államokhoz, hogy sok mindenki halljon róla, ugyanakkor kellően távol is volt ahhoz, hogy egzotikusnak hasson azok számára, akik csak utazók beszámolóiból, újságok tudósításaiból ismerték. Mindez természetesen hozzájárult a Texas-kép további elemekkel való bővüléséhez. A negyedik fejezet, zárásként, a lázadó, a hősies Texas mítoszának megteremtését vizsgálja, elsősorban a  Telegraph and Texas Register segítségével. Megjelenik a képekben az Alamo védőinek a Thermopülai-szorosnál hősi halált halt spártaiakkal való összehasonlítása csakúgy, mint az amerikai küldetéstudat, a Manifest Destiny retorikája. Carol Clark szerint az angol–amerikai texasiakat dupla mennyiségű patriotizmus fűtötte. Ha az amerikaiak úgy gondolták, hogy az Újvilágban majd valami sokkal nagyszerűbbet hoznak létre, mint európai őseik, akkor a texasiak joggal hihettek abban, hogy az új helyen, új lehetőségek között, még ennél is egyedülállóbbat teremthetnek. A függetlenségi harcot vívók hitték Sam Houston, a Telegraph and Texas Register  által is idézett szavait: „Tetteink az emberiség történelmének részévé válnak. Patrióták milliói fogják támogatni harcunkat, s a nemzetek csodálni fogják eredményeinket”. A függetlenségi harc sikere igazolta, hogy az áldozat nem volt hiábavaló, s megteremtette az első texasi legendákat is.

Carol Lea Clark elsődleges forrásokra alapozott elemzése a korai Texasról izgalmas olvasmány. Sajnos, története 1836-ban véget ér, pedig az a fiatal állam számára csak akkor kezdődött igazán.

 

Carol Lea Clark: Imaging Texas. Pre-Revolutionary Texas Newspapers, 1829–1836 (Az elképzelt Texas, a forradalom előtti texasi újságok, 1829–1836) Texas Western Press, El Paso, 2002. 135. p.

 

Kökény Andrea