Klió 2004/1.

13. évfolyam

Avar kori régészeti emlékek Közép-Európában

Az MTA Régészeti Intézetének egykori tudományos munkatársa hatalmas művet tett le a tudomány asztalára. Bátran mondhatjuk, hogy a magyar népvándorlás-kutatás és a hazai és külföldi avarkor-kutatás egyik legnagyobb szellemi teljesítménye ez a két hatalmas kötet, amely évtizedek munkáját öleli magában (Bóna István lektorálta). Annak ellenére, hogy a szerző már évtizedek óta mint jeles akadémiai hivatalnok – jelenleg főtanácsos – tevékenykedik, mégis volt ereje arra, hogy a már régebben megkezdett hatalmas munkát befejezze és közreadja. A kezdetek Csallány Dezsőnek a szintén csak német nyelven megjelent könyvére (1956) mennek vissza. Szentpéteri Józsefnek sikerült szinte az összes, avarokkal foglakozó, vagy tevékenységük során azok emlékeivel találkozó, bel- és külföldi kollégát (nyolcvan embert!) megnyernie arra, hogy anyagaikat beleadják a hatalmas kötetekbe. Csallány Dezső működése óta a lelőhelyek száma megháromszorozódott. Szinte embertelenül nagy volt maga a szerkesztés művelete is, de végtére maradéktalanul megvalósult. A Régészeti Intézet vezetője megadta a végső anyagi és szellemi segítséget ahhoz, hogy a terv megvalósulhasson. A két kötet valóságos tudományos bázist ad a továbblépéshez, igazi kézikönyv, ami nélkülözhetetlen mindazoknak, akik az avar korszak történetével-régészetével foglalkoznak. Egyúttal a magyar tudomány magas szintjét is bizonyítja a külföld felé, azt a legmodernebb feldolgozási-rendezési módszert is, amit Szentpéteri alkalmazott, az a kutató, aki a számítástechnikai módszerek régészeti alkalmazásában is egyike a legjáratosabbaknak Magyarországon.

Megtalálható a 2. kötetben a Csallány által tévesen felvett lelőhelyek jegyzéke is. Függelékként Somogyi Péter állította össze ugyanott az avar kori éremleletek sorát. Elfelejtette azonban megemlíteni német nyelvű munkánkat az avarkori bizánci pénzforgalomról, ami egyébként nem szerepel a bibliográfiában sem: Zur Frage des awarenzeitlichen byzantinischen Münzumlauf im Karpatenbecken. ActaAnt XXX. 1982–84 (1988). 429–438.

Kimaradt még egy rendkívüli körülmények között fennmaradt leletnek, a Visegrádnál a Duna medrében talált avar kardnak feltüntetése, publikálási helye: Arheologija (Kijev) 1992. 1. 120–122. Az ilyen speciális bibliográfiai felsorolásoknak azért van egyre nagyobb jelentősége nálunk, mert 1987 óta már nem jelenik meg a magyar régészet összefoglaló bibliográfiája, sőt az eddigiekhez hasonló jellegű gyűjtőmunka sem folyik ezen a téren.

Nagyon fontos a már ismert avar kori falvak, települések nyomaira vonatkozó adatsor, hiszen korábban az avar kori településkutatás bizony alig-alig jeleskedett minálunk. Ez itt már igen tekintélyes, a 437–578. oldalakat foglalja el. Biztatóan és kutatandóan áll előttünk a falutelepülések vizsgálatának nagy feladata, mert még máig is az avar kort a sírleletek és az írásos források fényében vizsgáljuk elsősorban. Sajnálatunkra az egyébként igen alapos és pontos jegyzékből kimaradt a Jánoshida-Tótkérpusztán lefolytatott kis vizsgálati ásatás eredményének megemlítése, ahol közvetlenül az avar temető mellett a korabeli település egyik gödrének – részben már elszántott – maradványai is felbukkantak, amelyben például szamárcsontok is voltak. Nemrégen szereztünk tudomást arról, hogy Harta határában, a honfoglalás kori temetők és a korabeli település feltárása során avar kori falu maradványait is megtalálták, ami nagyon fontos lehet a köztük létezett viszonylatok megvilágítása tekintetében. Valójában csak az eddig eléggé elhanyagolt, nagyon munkaigényes avar kori és honfoglalás kori falufeltárások fogják megválaszolni a korabeli településrendszerrel kapcsolatos kérdéseinket, például a két népesség, a honfoglaló magyar és a késői avar kort túlélt lakosság egymáshoz való viszonyát. Ehhez máris kitűnő alapot nyújt Szentpéteri összeállítása.

A kötet másik fundamentális erőssége, a szakszerűen és szabatos rendben megírt szöveges részek mellett, a térképek hatalmas sorozata. Csallány Dezső könyvében még csupán egy összesítő térkép volt, Szentpéteri József elérte azt, hogy a lelőhelyeket kisléptékű, részletes térképegységeken lehetett rögzíteni (a jobb minőségű, színes térképlapokat külön kell megrendelni, sajnos még magasabb áron). Ezek mellett összesítő térképek is vannak, külön a korai és a késői avarkorról, külön a településekről és még külön a feltételezett, esetleg hibásan avar korinak ítélt lelőhelyekről. A térképekhez még csatlakozik egy terjedelmes összesítő füzet, a lelőhelyek teljes jegyzéke, ami a térképek használatát könnyíti meg.

Szentpéteri József: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. I–II. Budapest, 2002. Varia Archaeologica Hungarica XIII. 1–2.

Erdélyi István