Klió 2002/1.

11. évfolyam

A gondosan szerkesztett és szépen előállított kötet, amelyet a szerző két elnöknek, az ír Mary McAleese-nek és Göncz Árpádnak ajánlott, napjainkban igen időszerű olvasmány. A The Times írországi tudósítója, David Lister részletesen tájékoztatta az olvasókat az 1919–21-es ír forradalom hősi halottainak újratemetéséről. Bertie Ahern, ír miniszterelnök méltatta 2001. október 14-én Dublinban, 80 esztendővel utóbb, azoknak az IRA-tagoknak az emlékét, akiket a brit kormányzat az ír függetlenségi harcban vitt szerepükért felakasztatott. Dublin székesegyházából a kilenc koporsót a Glasnevin temetőbe vitték, a tizediket a saját falujában helyezték örök nyugalomra. A kivégzett ír republikánusok mindegyike hős volt, de talán a legismertebb az 1920. november elsején felakasztott Kevin Barry volt, a 18 éves orvostanhallgató, akinek egyetlen élő rokona, a ma 60 éves unokaöccse, az ugyanazon a farmon élő Kevin Barry a temetés előtt elmondta: öt nőtestvére volt a hősnek, már egyik sem él, s talán a temetést sem sürgetnék, amíg Írország nem egyesül. A kegyeleti tiszteletadáson, amely négy óra hosszat tartott, több ezren vettek részt.

Írország története tele van nemzeti, társadalmi és gazdasági problémákkal, olyan egyéniségek egész sorozatát érlelte ki, akik fogékonyak voltak a hasonló problémákkal küzdő nemzetek története és népei iránt, nem szólva arról, hogy a XIX. század közepi – az egyenjogúságért több évtizede tevékenykedő – angol munkásmozgalomban, a chartizmusban is számos ír vezető és tag tevékenykedett.

Kabdebo Tamás könyve nemcsak időszerű, hanem alapvető munka. Nem abban az értelemben, hogy Írország történetének fontos állomásait rendszerező készséggel és részletességgel tárgyalná, hanem abban az értelemben alapvető, hogy Írország történetének számos, jelentős mozzanatát olyan kisugárzásban veti fel, amely a rokonhelyzetben lévő Magyarország felé fordul. De megmutatja az érem másik, a magyar oldalát is. Milyen volt az ír és a magyar 1848? Milyen hatást tett a magyar sajtóra az ír Easter Rising, a Keleti Felkelés, azaz hogyan ismertették? Hogyan fogadták Magyarországon az ír függetlenségi mozgalmat, Arthur Griffith (1872–1922) nemzedékének írásait? Griffith tudvalevően nemzedékének legbefolyásosabb ír reformátora volt, dublini születésű nyomdász, aki részt vett az IRA (Irish Republican Brotherhood) munkájában, a Gaelic Ligában, és támogatta Ch. S. Parnellt, az ír parlamenti párt vezérét. Számunkra Griffith alakja és működése azért is különösen jelentős, mert figyelt a kontinentális eseményekre és írásokra, mint pl. Friedrich List tanaira vagy a magyar kiegyezésre, sőt fel is dolgozta azok tanulságait könyveiben és cikkeiben az írek számára.

Programjának javarészét – amelyet kortársai közül sokan “magyar politikának” neveztek – az 1905-ben alapított “Sinn Fein”-ben (Magunk vagyunk), majd a “Sinn Fein” című lapban (1906-14) népszerűsítette. Róla és magatartásáról Kabdebo cikke mellett Jacquelin Hill is megemlékezik, Kabdebo és Brian Maye a kötet második részében közzé tesznek egy teljes Griffith-bibliográfiát, amely részben már korábban napvilágot látott Brian Maye: Arthur Griffith (Dublin, 1997.) és Th. Kabdebo: The Hungarian-Irish “Parallel” and Arthur Griffih’s use of his sources (Maynooth, 1988.) munkáiban.

A szerző ebben a kötetben tette közzé – kisebb változtatásokkal – Az ír függetlenség és a Griffith-tézis magyarországi fogadtatása, 1918-1944 című, a debreceni és budapesti egyetemeken 1999-ben tartott előadásának szövegét. E szövegben is, mint sok más Kabdebo-írásban, életének és kutatásainak számos élménye is helyet kap. Így megemlékezik arról, hogy amikor 1986-ban hozzákezdett a Griffith-kutatásokhoz, megtudakolta, hogy Griffith 1904-től 1918-ig három kiadást megért The Resurrection of Hungary című könyve a magyar könyvtárakban megtalálható. Az eredmény: a budapesti Széchényi és Szabó Ervin, valamint a debreceni Kossuth Lajos egyetemi könyvtárakban volt található, és beszerzésének ideje éppen Kabdebo kutatási időszakára, az 1918-1944-es évekre esett. Azóta az 1991-ben volt külügyminiszter, Jeszenszky Géza és Göncz Árpád, volt köztársasági elnök is rendelkezik egy-egy példánnyal az akkori ír külügyminiszter és miniszterelnök asszony jóvoltából.

Kabdebonak nem állt módjában e témát teljességében feltárni, de eredményeivel, feltehetően, indítékot adhat számos fiatal kutatónak nemcsak Griffith elméleti és gyakorlati munkásságának további magyarországi megismertetéséhez, hanem a két Roger Casement (az 1849-ben Kossuthot segítő apa és az ír függetlenségért küzdő, kivégzett hazafi fiú) tevékenységének kimunkálásához. E két jelentős Roger Casementről Seamas Ó Siocháin kutatóval együtt Kabdebo feltárja azt az eleddig nem méltatott összefüggést, amely Griffith írásai és a forradalmár Casement ideológiájának kialakulásában megvolt. Ifjabb Roger Casement – 1904 körül – nemcsak Griffith Magyarországról szóló cikkei révén vonzódott a magyar “ügyekhez”, hanem az 1877-ben elhunyt apa révén is, akitől gyermekkorában sokat hallott és tudott meg Kossuth Lajosról.

Időrendben haladva, Kabdebo tanulmányait: Szívünk feléjük fordul: Az 1956-os magyar felkelés írországi hatásai című, 1996 októberében a St. Patrick Kollégiumban, Maynoothban tartott előadásának szövegével fejezi be. Erre az előadásra utal Göncz Árpád bevezetőjében. Mint írja, “Kabdebo Tamás, aki 1956-ban Magyarországon élt és 1956 résztvevője volt, az akkori sajtó hangjainak megjelenítésével olyan megbízhatóságot ad az eseményeknek, hogy elszorul a torkom, ahogy olvasom ezeket... Akiket 1956 valósága érdekel – amely szellemileg összeköthető az ír szabadságharcokkal –, igaz beszámolót kapnak Kabdebo Tamás könyvéből. Én személyesen igazolom a mű függetlenségét és megbízhatóságát”. Kabdebo három vonalon vizsgálja és mutatja be az 1956-hoz nyújtott ír hozzájárulást: az események ismertetésében és kommentálásában, Magyarország érdekében történő diplomáciai törekvésekben, és a magyar emigráció írországi befogadásában, amely többezres létszámot jelentett. Az Irish Times és az Irish Independent folyamatosan tudósított az eseményekről, a budapesti, moszkvai és a Szabad Európa Rádió hírei és a Reuters-jelentések alapján. Idézi az ír-amerikai McGurk bécsi jelentéseit az egyre növekvő menekülési válságról, azt írván: “Magyarország könnyezve vonul a jeges utakon Nyugat felé.” Az ír hatóságok, köztük a Vöröskereszt ír szervezete nemcsak igen hatékonyan, hanem igen gyorsan nyújtott segítséget, más szervezeteknek is példát mutatva, mint Kabdebo megfogalmazta: “egy kis nemzet szíve fordult egy másik kis nemzet gyermekei felé a nyomorúságos helyzetükben, hogy vigasszal szolgáljon számukra.”

E kötet további munkára sarkall. Az angol-ír kapcsolatokat és az ír nép történetének modern eredményeit, az utolsó két évtized ezirányú munkáit éppen úgy meg kellene ismertetni a magyar olvasókkal (így pl. R. Kee és Roy Foster műveit), mint összefoglaló vagy részletező munkákat az ír-magyar kapcsolatokról az ír olvasóval. Igen érdekes lenne egy-egy magyar vagy ír sajtótermék e tárgykörben keletkezett híranyagának regiszteres feldolgozása és értékelése. Magyar vonatkozásban gondolok elsősorban Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának korabeli részletes és drámai részleteket is közlő írországi híreire és azok értékére Magyarország számára.

Thomas Kabdebo: Ireland and Hungary. A Study in Parallels with an Arthur Griffith Bibliography (With a foreword by Árpád Göncz) [Írország és Magyarország. Párhuzamos tanulmányok Arthur Griffth bibliográfiájával (Göncz Árpád előszavával)]. Dublin, 2001. 122 p.