KÖZÉPKOR

Az avarok Budapest területén

Hosszú évek munkájával, nagy szorgalommal sikerült összegyűjtenie a szerzőnek azoknak az avarkori (568–803) temetőknek az adatait, amelyek a mai Budapest kerületeiben napvilágra kerültek; illetve amelyekről 1879 óta vezettek nyilvántartást. Az avarkori temetők és a náluk jóval kevésbé ismert településnyomok már a XVIII. század elején megindult, majd a XIX. század dereka óta nagy lendületet vett építkezések során nyilván javarészt megsemmisültek. Így nehéz képet kapni a mai Budapest területének avarkori jellegéről. A régészeti forrásokon kívül egyéb, korabeli, írásos adatok nem is állnak rendelkezésünkre.

Nem vitás, hogy az avarok a rómaiaktól öröklött úthálózatot és az ősi révhelyeket vették rögtön birtokukba. Budapest környékén erről tanúskodik például a XIX. század végén Szentendrén előkerült előkelő avar család kis temetője, vagy északabbra, a visegrád–nagymarosi dunai átkelőhelynél a mederben talált VII. századi, ezüstveretes kard az avar korból. A kötetben szereplő csepel–hárosi ősi révhez lehetett köze annak a rangos avar vezetőnek, akinek az aranyveretes kardja 1924-ben került ott véletlenül napvilágra. Sajnos, az odatelepült avarok temetőjének csak a részletei ismertek. A szintén igen ősi többi, például a mai Erzsébet-híd vagy a Margit-híd táján létezett átkelőhelyek közeléből egyetlen avarkori leletről sincs tudomásunk; ezeket elpusztíthatták az építkezések. Feljebb, Békásmegyernél viszont késő avarkori, lovas sírokat is tartalmazó, nagyobb avar temető kb. harminc sírjáról van adatunk, onnan egy szláv jellegű fibula is ismeretes, tehát ez az átkelőhely is a kezükben volt.

Megcsonkultak olyan jelentős avarkori temetők, amelyek az avarkorban még nagyobb falmaradványokkal rendelkező rómaikori épületromok közelében létesültek. Ilyenek például a Szőlő utca–Szőlő köz táján napvilágra került sírok, amelyek egykor hatalmas temetők részletei csupán, hiszen csak az utcák nyomvonalaiban lehetett megmenteni leleteket, a többi sír a házsorok alatt rejlik, vagy már megsemmisült, mielőtt ott 1949-ben közel harminc sírt megmentettek a tudomány számára. Egy másik jelentős sírszámúnak feltételezett avar temető a zuglói Tihany téren bukkant fel, és pusztult is el részben. 1934 és 1936 között csak félszáznyi sírról rendelkezünk adatokkal. Természetesan a mai Zugló is kívül esett a középkori városmag területén, csakúgy, mint az Angyalföldről ismert másik, vagy a Népstadion 1949–51 közötti építkezései során javarészt a föld alatt maradt temetők ebből a korszakból. Így nem tudjuk azt, hogy a középkori város területén volt-e egyáltalán avar település vagy sem. Csak azt tudjuk most feltételezni, hogy avarkori települési súlypontok Óbuda és a Csepel-sziget területén lehettek bizonyosan.

A kitűnően megszerkesztett kötet 70 budapesti lelőhelyről szolgáltat rendezett, jól áttekinthető adatanyagot, melyhez a kötet használatát megkönnyítő mutatók csatlakoznak. Megtaláljuk a teljes vonatkozó bibliográfiai címfelsorolást is. A II. kötet a leletek, sírok fényképeit, illetve rajzait tartalmazza, megfelelő minőségben, szintén egyszerűen kezelhető áttekintéssel.

A temetőkön kívüli, az avarkori településekre vonatkozó adatanyagot a Szentpéteri József vezetése alatt készülő teljes Computer-Katalógus fogja tartalmazni, amelynek az első, a budapesti adatokat tartalmazó próbafüzete már 1994-ben megjelent. Késő avarkori (szláv?) falutelepülésről például Békásmegyer területéről van tudomásunk.

Érdekes egybevetni az avarkori temetők elhelyezkedésére vonatkozó képet a kötet térképe segítségével a magyar honfoglaláskor temetőire vonatkozó térképi adatokkal. Bár ilyen kötettel róluk még nem rendelkezünk, de a Budapest története című sorozat új kiadásának első kötete arról tanúskodik, hogy a honfoglalók által birtokolt pontok javarészt máshová estek, mint az avarkoriak, ugyanakkor a fontos útvonalak kézbentartására utalnak a honfoglaló magyarok IX–X. századi, ismert temetőleletei is.

Az avar temetőkről szóló kötet és a már megjelent első és a tervbevett következők fontos történelmi forrásanyagot tartalmaznak, illetve fognak tartalmazni a hosszú avar korszak megvilágításához. Reméljük, hogy ez a kiadványsorozat nem fog abbamaradni anyagi nehézségek miatt.

Nagy Margit: Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebiet von Budapest (Avarkori temetők Budapest területén). I: 160 o. II: 93 + 214 o. Monumenta Avarorum Archeacologica Vol. 2. Bp., 1998.

Erdélyi István