Pest megye legnagyobb kórháza 16 klinikai osztályának 970 ágyával, több mint 60 kü-lönböző szakambulanciájával immár húsz éve áll a lakosság szolgálatában. Az évfor-duló jó alkalom arra, hogy néhány szóval megemlékezünk a múltról és a jelenről is.
Miért Kerepestarcsa?
A Minisztertanács 1949-ben rendelkezett a megyék összevonásról, területéről,
ekkor vált közigazgatási egységgé Pest megye, amely már akkor is az ország
legnépesebb me-gyéje volt. Az 1950 és 1980 közötti időben a lakosság száma
még tovább növekedett nemcsak a természetes népszaporulat, hanem a mezőgazdasági
vidékekről történő be-vándorlás következtében is.
A megye területén 1970 előtt csak néhány kis ágyszámú fekvőbeteg intézet
működött, melyek lényegében nem is kórháznak épültek, így Pest megye lakói
zömében a fővárosi kórházakban nyertek ellátást. Érdemi változás csak az
1970-es évek után történt, de a megye lakóinak megnyugtató kórházi ellátása
a ceglédi és váci kórházak belépésével sem volt biztosítható, ezért új
megyei kórház építése vált szükségessé.
Az új kórház helye hosszas vita tárgya volt, fontosnak gondolták, hogy
az intézmény ne a főváros, hanem a megye területén legyen. Elsősorban Érd,
Gödöllő, Kerepestarcsa, illetőleg Budaörs jöhetett számításba, végül a
megye akkori politikai, állami és egés-zségügyi vezetői Kerepestarcsa mellett
döntöttek.
Az építkezés
Az intézmény helyét egy addig mezőgazdasági hasznosítású, mintegy 34
hektárnyi kül-területi szántóföldön jelölték ki. Az építkezés 1976-ban
kezdődött és két ütemben zaj-lott. Az első, 580 ágyas hotelszárny, a kiegészítő
épületekkel 1979. március 30-án került átadásra. Ki kell emelni, hogy Magyarországon
hosszú évek óta ilyen gyorsan kórház nem épült fel. Történelmi érdekesség,
hogy építésében igen nagy szerepet játszottak a rabok.
Az átadás időpontja után is folytatódott a technológiai szerelés, ezért
az egyes osztályok üzembe helyezése mintegy tíz hónapon át csak fokozatosan
történhetett meg.
A Gödöllői Szülőotthont felszámolták, feladatait és 21 dolgozóját 1979.
június 1-jével átvettük, a Gödöllői Vértranszfúziós Állomást 61 fő dolgozójával
pedig 1980. január 1-jével integrálták a kórházhoz.
Közvetlenül az átadás után megkezdődött a "B" épület, egy újabb 320
ágyas hotelszárny építése, melyben 1982. február 15. és 1983. május 3.-a
közt sorban nyíltak meg az újabb osztályok.
1979. április 5-én, az első beteg fogadásával egy időben kezdte meg
működését a köz-ponti gyógyszertár, a központi laboratórium, a kórbonctani-kórszövettani
osztály, a köz-ponti röntgen osztály, 1979. június 4-én pedig a műtétes
osztályok indulásának idő-pontjában a központi sterilizáló.
A kórház épületeinek összkubatúrája 179 207 légköbméter.
Később számos belső átalakítással, a helyiségek más irányú felhasználásával
a minden-kori betegellátási igényeknek megfelelően az eredetileg tervezett
900 ágyat 1027-re kellett növelnünk, majd a jelenlegi 970-re csökkenteni.
Utólag alakítottuk ki, nagyon sok nehézség és olykor elkerülhetetlen
kompromisszumok árán az eredeti tervben nem szereplő, de olyan nélkülözhetetlen
egységeket, mint a járó-beteg rendelők, a mikrobiológiai laboratórium,
a fül-orr-gégészeti osztály önálló műtő-je, a II. belgyógyászati osztály
kardiológiai őrzője, a patológiás újszülött részleg, az in-fúziós laboratórium,
az angiológia, az angiográfiás laboratórium, a központi sterilizáló bővítése,
a betegfelvételi részleg stb.
Ezeknek a fejlesztéseknek eredménye a IV. számú belgyógyászati és a
legutóbb elké-szült onkológiai osztály is.
A jelen
A kórházban sebészeti, fül-orr-gégészeti, szülészeti-nőgyógyászati,
reumatológiai, uro-lógiai, csecsemő-és gyermek, aneszteziológiai és intenzív
terápiás, szemészeti bőgyógyászati, pszichiátriai, ideggyógyászati, onkológiai,
rehabilitációs, négy aktív és egy krónikus belgyógyászati osztály működik,
melyek mindegyike nagyszámú ambuláns vizsgálatot is végez.
Az egyes osztályoknak sem a betegfelvevő területe, sem az ellátott
lakossága száma nem azonos, speciális szakterületüknek megfelelően nemcsak
Pest megye egész terüle-téről, hanem más megyékből is vesznek fel betegeket.
Ilyenek többek közt a gasztroenterológia (emésztőszervi betegségek), a
kardiológia-angiológia (szív- és kerin-gési betegségek), a nyálmirigyek
és arcidegsebészet, a műanyag szemlencse beültetés.
A járóbeteg ellátás a szemüvegrendeléstől, a klimax ambulancián, a
szív és érbeteg, a pszichológiai és pszichiátriai rendeléseken át felöleli
a rákszűréseket, a daganatos bete-gek felkutatását és kezelését, a labor
és röntgen vizsgálatok széles spektrumát is. A leg-korszerűbb CT (komputeres
röntgen vizsgálat) készülék és Magyarország egyetlen nyi-tott rendszerű
mágneses magrezonanciás gépe (MRI), amellyel napjaink legkorszerűbb röntgen
vizsgálatait lehet elvégezni, a hét hat napján, napi 12 órában áll a betegek
szol-gálatában.
A kötött, kavicsos és kedvezőtlen talajviszonyok ellenére ma gyönyörű
park veszi körül az épületeket, melyben két teniszpálya és egy üvegház
is található.
Ki volt Flór Ferenc (1809-1871)?
Amikor egy egészségügyi intézmény névadót keres akkor példaképet kíván
mutatni a jelen és jövendő generációk számára, ezért választottuk Flór
Ferenc nevét, mivel az ő élete, személyisége és munkássága követésre méltó.
Széles látókörű, sokoldalú, kiváló orvos volt. Az 1831-es kolerajárvány
idején "járvány-orvos" Kalocsán. Bécsi és berlini tanulmányútja során sebészetet
és szemészetet tanult, Stahly Ignác mellett belgyógyászati ismeretei mélyültek
el. Hazánkban először alkalma-zott kloroform narkózist 1847-ben és ő végezte
Magyarországon az első kancsalság el-leni műtétet. Az 1838-a nagy pesti
árvíz idején nemcsak a beteg- és sérültellátásban vett részt, hanem Wesselényihez
hasonlóan a mentési munkálatokban is részt vett, itteni tapasztalati alapján
írta meg "A vízbefúlt emberek felélesztése" című munkáját.
Jelentős tudós volt, akit 1838-ban huszonkilenc éves korában a "Magyar
Tudományos Akadémia" tagjai sorába választotta.
Magyar hazafi volt, gondolkodását, cselekedeteit mindig a nemzet iránti
elkötelezettség tudata hatotta át. Sokat tett a magyar orvosi szaknyelv
elismertetése és egyenrangúsítása érdekében. Ő nyújtott be először magyar
nyelven szakdolgozatot és védte meg disszer-tációját "Kisdedápolás" címen.
Az "Orvosi Tár" című első magyar orvosi szaklapot Bugát Pállal együtt
szerkesztette. 1848-ban önként jelentkezett a honvédseregbe, ott mindvégig,
az összeomlásig kitartott, amelyért másfél év börtönbüntetést kellett elszen-vednie.
Kitűnő egészségügyi szervező mind a civil, mind a katonai életben.
Kossuth Lajos és Mészáros Lázár honvédelmi miniszter 1849. január 22-én
nevezte ki a Honvédelmi Mi-nisztériumba az egészségügy élére. Megoldotta
a honvédorvosi kar létszámának emelé-sét, rendezte a kar függelmi és anyagi
kérdéseit, megszervezte a honvédorvosok tovább-képzését, biztosította az
állandó, az ideiglenes és a tábori kórházak elhelyezését, azok személyi
állományt és felszerelést és megteremtette a honvédség gyógyszer-, és kötszer-ellátásának
feltételeit.
Erkölcsi nagyságára jellemző, hogy vagyonát nemes célokra, alapítványok
támogatásá-ra ajánlotta fel.
Akik itt dolgoznak; a kórház dolgozói
A kórházi munkaerő toborzásában nagy jelentőségűnek kell tekinteni,
hogy az építkezés első lépcsőjében a kórháztelepen 100 ágyas nővérszálló
épült és ezzel egy időben a kór-ház közvetlen közelében felépült 139 lakás,
amelyben 206 dolgozó elhelyezésére adó-dott lehetőség. A lakótelepen bölcsőde
és napközi otthon is létesült, ami a nők számára jelentett nagy segítséget.
Az engedélyezett dolgozói létszám a kórház működésének kezdetén 599
fő volt, felvé-telük már az 1978-as év folyamán megkezdődött. A Szent Rókus
Kórházból 50 munka-társunk jött át, elsősorban három gyógyító osztály gerincét
képező dolgozók.
Jelenleg 146 orvos és diplomás, 574 egészségügyi szakdolgozó (ápolónők,
assziszten-sek) és 274 egyéb (gazdasági és műszaki szakemberek), összesen
994 dolgozó végzi munkáját az intézetben.
Szakembereink gyakorlati tevékenységükkel, elméleti felkészültségükkel
és tudomá-nyos munkájukkal egyaránt országos és nemzetközi elismerést vívtak
ki. A fentieket bizonyítja, hogy a mai napig egy doktori és hét kandidátusi
értekezést írtak és védtek meg. Ugyanezen idő alatt a kórház orvosai több
száz tudományos dolgozatot közöltek le és még több előadást tartottak,
ezek egy részét nemzetközi fórumokon. Ennek köszön-hető, hogy kórházunk
"oktató kórházi" minősítést kapott, ennek hatására az orvos és egészségügyi
szakemberek képzésének, továbbképzésének az indulástól fogva folyó gyakorlata
újabb, hatalmas lendületet kapott. Ezt szolgálja orvosi könyvtárunk folya-matosan
gyarapodó szakkönyv és folyóirat állományával, informatikai eszközeivel.
Dolgozóink közéleti funkcióiról és sok más, az intézet falain túlnyúló
tevékenységük felsorolásáról e rövid ismertetésben nincs lehetőség.
Szolgáltatásaink
A gyógyítás és ápolás mellett igyekszünk kellemesebbé tenni pácienseink
kórházban töltött idejét. A kórház területén belül patika, gyógyászati
segédeszköz, ortopéd-cipő, szemüveg árusítás történik, szombaton katolikus
és református istentiszteleten vehetnek részt a hívők, büfé, italautomaták,
újság- és könyvárusítás, fodrászat, virágüzlet, pénz-automata, postaláda,
betegkönyvtár és nyilvános telefonok állnak rendelkezésükre.
Otthont adunk szakmai (Hetedik Szirom Alapítvány, mely a gyermekek
mentálhigiénés korai szűrését és gondozását végzi) és civil szervezeteknek
is, mint az Osteoprosis Klub, Mamma-klub, ILCO-klub, Kismama-klub, Biofit
Egyesület.
A rendszeresen szervezett alkalmi képzőművészeti kiállítások mellett,
néhány állandóan megtekinthető műalkotás nyújthat esztétikai élvezetet.
Az első ilyen, amit az intézetbe belépők meglátnak, az Flór Ferenc mellszobra,
Tóth Béla csongrádi szobrászművész alkotása. Az épületben a személyzeti
ebédlőben kapott helyet Vankóné Dudás Juli népművész egész falat betöltő,
a falusi élet kedves pillanatait megörökítő három faliképe. Az 1. emeleti
tanácsteremben találjuk Dr. Zsohárné Fülöp Mariann művésznő terve alapján
készült mozaikképet "Nap, Fény, Szerelem" címmel, amely az itt zajló istentiszteletek
áhítatát is méltóképpen tudja emelni. Látható még a kórházban Flór Fe-renc
fából faragott mellszobra (Orisek Ferenc faszobrász alkotása), Takács Erzsébet
"Anya Gyermekével" és Világhy Árpád "Kisfiú" című faszobra. Ki kell még
emelni az Apáti Tóth Sándor fotóművész kórházról készített képeiből rendezett
állandó fénykép-kiállítást.
Flór Ferenc Kórház a Lakosságért Közalapítvány
Az alapítvány az egészségügyet sújtó anyagi nehézségeket szeretné csökkenteni
azokból az önkéntes adományokból, melyekkel gyógyult, elégedett betegeink,
vagy az erre anyagilag képes polgárok megtisztelnek bennünket. A befolyt
pénzből elsősorban orvosi műszereket, eszközöket veszünk, illetve szakembereink
továbbképzését támogatjuk.
A Közalapítvány számlaszáma: 10103836-05097539-00000000
Adószáma: 18677911-1-13
Marcell Mihály dr.