Alsó tagozatos iskolai éveimet a falusi iskolában kezdtem az 50-es évek közepén. Emlékszem azokra a szeptemberekre, amikor az iskolaév kezdetén mezítláb , fehér trikóban, fekete klott nadrágban ültünk be a padokba. A hajópadlót minden iskola év kezdetén fáradt olajjal kenték be , nem tudom minek , de a napi tanulás mellett talpunkon egy kis fáradt olajat is hazavittünk. Az alsó tagozatban nem is tűnt fel igazából , hogy mi, a falusi gyerekek mások vagyunk, mint a környező települések gyerekei. Legtöbbünk szülei népviseletben jártak, a családban szlovákul (tótul) beszéltek.
A felső tagozatba a telepi iskolába kerülve már többet láttunk tapasztaltunk, tanáraink bevittek Pestre bábszínházba,   állatkertbe. Ezek után többször szóba jött, miért vagyunk mi  falusiak mások, és szüleinktől , nagyszüleinktől kérdezősködtünk , hogyan került ide, a faluba  családunk, szűkebb és nagyobb rokonságunk .

Szüleimmel hatod magammal a Széchenyi utcában, anyai  nagyszüleimnél laktunk. Nagyapám, Bellus Márton és nagyanyám, született Pecsenyiczki Julianna, sokat meséltek a család történetéről, gazdálkodásról, mindennapi gondokról.
Apai nagyapám Rapai János és felesége, Malina Anna , Vihartelepen a Munkácsi utcában éltek. Nagyapám Rapavi Jánosként 1882-ben született, még a régi Rapavi házban, a Széchenyi utcában . Édesapja, Rapavi János, felesége, Greskó Teréz a Széchenyi utcai családi házban éltek. Dédnagyapám fiatalon meghalt, nagyapám még két éves sem volt, amikor édesanyja újra férjhez ment, Malina Jánoshoz., és még négy gyermekük született: Mihály, József, Ilona , Teréz.
A Rapavi családról annyit tudunk, hogy amikor a váci Püspökség tulajdonában levő Kistarcsára érkeztek, az első betelepülők  között voltak összeírva, 1726-ban. Mivel Kistarcsa elhagyott puszta volt, ebben az időben Pusztatarcsának hívták. Anyakönyve a környéknek a kerepesi plébánián volt. Természetesen latinul vezették, a szlovák származású neveket.
A család a felvidékről származott. Rapavi János 1744-ben 90 éves, felesége Masznyik Anna pedig 80 éves. Az anyakönyv szerinti első bejegyzés 1747. január 29-én történt a Rapavi családról. 1756-ban Mészáros István fiának keresztapjaként van írásos emlék Rapavi Jánosról és Mária nevű feleségéről. Rapavi János kistarcsai bíró 1736-ban, a fia, János  1754-ben valamint 1763-ban és 1764-ben mint kistarcsai bíró szerepel az összeírásokban . A család leszármazottai folyamatosan a községben laknak azóta is.
Anyai ágon a Felvidékről betelepült Bellus család leszármazottai vagyunk. Nagybátyám, Bellus József - aki  az 1940-es évek elejétől az 1950-es évek elejéig segédjegyző majd főjegyző volt -, a rendelkezésére álló adatokból kiderítette, hogy a  család származási helye a szlovákiai Nyitra -megye Ilovai járás Bellusa nevű községe.
A Bellus családot 1754-ben  írják össze mint kistarcsai adófizetőket, Bellus Mihály néven. Az első bejegyzés a kerepesi plébániahivatalban  1755. július 4-én Catarina Bellus és férje, Imre Lakatos Johannes, János nevű fiuk kereszteléséről készült. Ők Kistarcsai lakosok , viszont Johanness Bellus, és Anna Kosjár, akiknek Johanness nevű fiuk keresztelése 1756 márciusában volt, cinkotai lakosok. Az 1800-as évek elejére Bellus Győrgy és Bellus János gazdálkodnak , 1843-ban Bellus Mihály, és Bellus Mártonné is külön-külön gazdálkodik. Bellus Mihály fia, Mihály feleségével, Zsák Katalinnal az 1855-ős adóösszeírásban  szerepel . A következő dokumentum ami a család birtokában van, egy nyilatkozat , mely  kelt 1867. október 31-én.  Ennek alapján Zsák Katalin férjének, Bellus Mihálynak átadja, a kistarcsai telekkönyvben bevezetett tulajdon részét két tanú előtt (Zsák István és Tanács Mihály gazdálkodók).
Az ő fiuk volt nagyapám, Bellus Márton aki 1885-ben született, nyolcadik gyerekként, tíz gyermekes családban . Nagyapám édesanyja Zsák Katalin, akinek apja Zsák Jakab volt, és így a Bellus család egyik ágát Jakubovéknak hívták. A Széchenyi utca 28 sz. alatti családi házból származik a Bellus família ezen ága, melynek sorsát az 1800-as évek végétől tudjuk követni . Nagyapám testvérei közül a  legidősebb, Bellus Katalin férjhez ment a századforduló előtt Tanács Józsefhez. Született egy kislányuk, de meghalt a kislány és anyja is fiatalon. Második gyermekük Bellus József, megnősült, felesége Roik Teréz. Az ő gyermekeik: József, Teréz, István, Ilona, Anna. Bellus István  Szilágyi Máriát vette feleségül Tápiósápon, gyereke József. Bellus Julianna Rapavi Győrgyhöz ment feleségül, egy gyerekük született aki korán meghalt. Bellus Vendel felesége Csernák Julianna, akiknek négy kislányuk született, de közülük csak Erzsébet maradt életben, jelenleg Kovács József feleségeként a régi családi házban él.
Bellus Mihály felesége  Csicsiri Julianna, gyermekeik: Katalin, Mihály, József, Anna. Bellus János, Maglódra nősült, János nevű fia ügyvédként megyei táblabíró volt. Maglódon a rendszerváltozás után róla nevezték el a Bellus János teret. 1944 végén a betörő szovjet csapatok több más községi vezetővel együtt kivégezték. Leszármazottai: János és Attila valamint dr. Laczkó Pál kör állatorvos.
Nagyapám, Bellus Márton 1885-ben született, felesége, Pecsenyiczki Julianna pedig 1891-ben. Négy gyermekük volt, közülük Mihály és Teréz az első világháború, és a tanácsköztársaság alatti időben meghaltak. József, aki segédjegyző majd főjegyző lett Kistarcsán, felesége Rapavi Julianna. Három lányuk született: Éva , Margit, Ágnes. Legfiatalabb lányuk Ilona, édesanyám, férjhez ment Rapai Ferenchez. Hatan vagyunk testvérek.
Bellus Anna férjhez ment Kerepesre Gróf Jánoshoz, gyermekeik: János, Júlia, Anna, Teréz.
Bellus Ferenc feleségül vette Sziráki Terézt Tápiósápon, gazdálkodott. Fia, János Kiskunlacháza Pereg nevű részébe költözött, mint mezőgazdász dolgozott. János nevű fia jelenleg vállalkozó. Ágnes és Éva nevű lányaik tanárnők lettek.

A Bellus Mihály leszármazottai közül jelenleg élők: Bellus József, Kistarcsa, Pozsonyi út, Bellus Győrgy, Kistarcsa, Rózsa utca, Bellus István, Kistarcsa, Malom utca, Bellus József, Kistarcsa, Széchenyi út, Bellus József, Kistarcsa, Vereckei utca, Bellus József, Budapest, Zugló, Bellus László, Kerepes, Bellus János, Kiskunlacháza, Bellus Attila, Maglód, Bellus János, Maglód.

Dédnagyapám, Bellus Mihály megvásárolta a jobb és baloldali szomszédok házait, az adásvételi szerződés szerint, a jelenleg Széchenyi út 26. alattit Márton fiának a Széchenyi út 30. alatt levő ingatlant Mihály fiának, a szülői házat Vendel fiának szánta. A Széchenyi út alsó részében, a katolikus  templom tőszomszédságában élt és gazdálkodott a három Bellus fiú.
Dédnagyapám nyolc évig volt  Ferenc József katonája, sokat mesélt sok története volt, bejárta a Monarchia egy részét.
Nagyapám Ferenc Jóska katonájaként a Burgban szolgált két évet, a magyar század kisdobosaként, 1907-1909  között. A világháborút 1914-től 1917-ig végigharcolta a Szerb és az Észak-Olasz fronton. Többször megsebesült.
Bátyja, Bellus Vendel az Orosz fronton harcolt és esett fogságba , ahol a cári időkben a Csendes-óceáni területekre vitték munkatáborba. A második világháborúba már nem vonultak be, nem harcoltak .

A család, és rokonság mindvégig megőrizte a szlovák nyelvet és katolikus vallását. A századfordulóig szlovák nyelven tanultak az elemi iskolában, és az egyházi szertartás is szlovák nyelven folyt.
Megőrizték a felvidékkel levő kapcsolataikat, és lovas kocsival bort hordtak fel a monarchia lengyel területeire, visszafele pedig sót szállítottak. Kereskedelmi kapcsolataikban kihasználták nyelvi előnyüket, kétnyelvűségüket. A katona idő alatt a férfiak megtanultak elfogadható társalgási szinten beszélni németül. A budai sváb kereskedőkkel, polgárokkal is tudtak a piacokon vásárokon üzletet kötni.
A lengyelországi búcsújáró helyre, a zabrdovszkai kálváriára jártak a századforduló előtt, de eljutottak Máriacellbe is, mivel a család mélyen vallásos volt, és követték hagyományaikat.
Így éltek nagyszüleink a századforduló előtti és utáni időkben.
Ezzel az írással szeretnék megemlékezni családom anyai ágáról, a dokumentálás teljessége nélkül.
A Bellus család fiú ágon történő leszármazottai mellett, a leány ági leszármazottak is itt élnek a faluban, és a környező településeken.

Kistarcsa 1998 október.

Rapai István.